SZEGÉNYSÉG 2013 A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

Az ország közel fele szegénységben él! 2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9,0-ra emelkedett. A magyar népesség 46,6 %-a él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU által definiált mutatószám szerint! Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. Ez a legnagyobb mértékben a jövedelem eloszlás alját érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%- ra csökkent. A legfelső decilis aránya viszont növekedett. A jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató (beleértve az ún. Gini-együtthatót) statisztikai értelemben szignifikáns növekedést mutat. A relatív jövedelmi szegénység ezen mutatója meghaladja az eddigi 1996-os legmagasabb értéket is, amely akkor 14,2 százalék volt.

JÖVEDELMI TIZEDEK ÉS ÖSSZEGEK Ft/hó/fő 2007-ben 2009-ben 2012-ben Alsó decilis 24205 23193 21820 2. 35628 36363 38042 3. 44035 46048 49320 4. 51144 53632 60154 5. 57923 62042 71282 6. 64992 70661 80588 7. 71818 78978 90821 8. 81400 90642 103856 9. 97717 109480 126458 Felső decilis 163955 167167 196625

Néhány következtetés: Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők jövedelme közötti különbség több, mint kilencszeres. A felső három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme négyszer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme. A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember jövedelme több, mint az alsó négy jövedelmi tizedben élő négymillió ember teljes jövedelme. Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es válság előtti utolsó év 24205 Ft/fő/hó-ról, 21820 Ft/fő/hó-ra csökkent (az infláció 5 év távlatában kb. 24%)! A felső jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es 163.955 Ft/fő/hó-ról, 2012-ben 196.625 Ft/fő/hó-ra növekedett!

A SZEGÉNY MÉG SZEGÉNYEBB LETT Erősödtek a rendszerváltást követő időszak nagyobb részében is megfigyelt tendenciák: - a társadalom szegmentálódása, - a szegénységben és kirekesztettségben élők társadalmi demográfiai profiljának élesebbé válása - a szegénység és társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődése A jóléti ellátásokban bekövetkezett változások erősítették ezeket a folyamatokat. Az intézkedések a sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan. Ez látszik a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő potenciáljának visszaesésében. Valamint az érintett társadalmi csoportok relatív szegénységi kockázatának átlagosnál jelentősebb mértékű növekedésében. Igazán jómódúnak csak 752 ezer fő tekinthető (9%-a társadalomnak), akik a mediánjövedelem kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek havonta, fejenként.

Az alsó jövedelmi ötöd részesedése különböző társadalmi jövedelmekből

A rendszerváltás óta most a legszegényebb a magyar! Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. Nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három év folyamán. A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22%-ról 26%-ra emelkedett ebben az időszakban, azaz a szegények jövedelmi elmaradása növekedett! Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében. A fentieken túl azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A jövedelmi szegények: Fele legfeljebb alapfokú végzettségűek Kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett A szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők. A szegények egyharmada roma háztartásfővel rendelkező személy. A jövedelmi szegénység növekedése az anyagi depriváció indikátorai szerint nőttek leginkább: - rezsifizetési nehézségek, - váratlan kiadás fedezésének képessége - a szubjektív anyagi helyzet értékelése A társadalmi jövedelmek rétegeloszlása azt mutatja, hogy a társadalmi jövedelmekből élők (elsősorban a szegényebb rétegek) helyzete jelentősen romlott! (azaz a háztartásban élő aktívkorúak teljes összes munkaidejét legfeljebb csak ötödrészben kihasználni képes)

Figyelemre méltó adatok: A fiatalok különösen veszélyeztettek: a 17 éven alattiak körében a szegénység 26%, a 18-24 évesek közt 23 %. A szegények 28 %-a gyerek, és 42%-uk 25 év alatti. Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos. Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el, 40 % él szegénységben, ugyanez a diplomások közt csupán 2 %-os. Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 %-os szegénységi ráta maradt 2012-re is. 2012-ben a szegénységben élők 34 % roma. Ebből következik, hogy a szegények 2/3-a nem roma. A három- és többgyerekes családok is, 41 %-a él szegénységben. A gyereküket egyedül nevelők 30 %-a szegény.

Sokkoló A jóléti rendszer juttatásait érintő korlátozó intézkedés valósult meg 2010- 2012 során: - különösen a munkanélküliségi juttatások, - a szociális támogatások, és - a pénzbeli családi támogatások szigorítása révén. Így például a munkanélküli járadéknak és a szociális segélyeknek is egyre nagyobb aránya, 2012-ben már több mint 60%-a, került a legalsó jövedelmi ötödbe, illetve az összes családi pótlék 42-43%-a már a legalsó jövedelmi ötödbe tartozókhoz érkezik. A nyugdíjak esetében folytatódott az a tendencia, amit a korábbi években is megfigyelhettünk, azaz a nyugdíjak egyre nagyobb aránya kerül a középső decilisekhez, azaz a jövedelmük alapján középrétegekhez sorolhatók.

Különböző jövedelmi ötödök részesedése a családi pótlékból

Reáljövedelem-csökkenés! A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan 152 096 forintot költöttek, mely 75 141 forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett. A vizsgálat 2010-2012 időszakra becsült árindex 115,9%-os és az 4 százalékos reálcsökkenést jelent. Csakúgy, mint a korábbi években a háztartás létszáma és fogyasztása között negatív az összefüggés, azaz minél kisebb a háztartás, annál magasabb a fogyasztás szintje. A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó háztartásfővel rendelkező háztartások érik el. Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett (érettségi alatti végzettségű) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások körében találtunk.

Kiadások élelmiszerre és lakásfenntartásra Az élelmiszerfogyasztás összes fogyasztáson belüli aránya szoros összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmihelyzetével: A magasabb életszínvonalon élő háztartások saját büdzséjükön belül kisebb arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak. Az elmúlt szűk évtizedben folyamatosan nőtt a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások aránya: - 2005-ben ez a tétel a háztartások kiadásainak 23%-át tették ki, - 2012-ben ez az arány már a kiadások 34%-át Valamennyi társadalmi-demográfiai tényező összefüggést mutat e kiadási aránnyal: - a fiatalabbak, - a magasabb iskolai végzettségűek, - a szellemi, önálló illetve vezetői munkát végzők, - a városokban illetve községekben élők és a - három főnél nagyobb háztartások az átlagosnál kevesebbet költenek lakásfenntartásra

Szegénységi küszöbértékek a hátrányos helyzetű kistérségekben Relatív szegénységi küszöb OECD 1: 2008-ban: 54,1% 2012-re: 61,6% Relatív szegénységi küszöb OECD 2: 2008-ban: 45,8% 2012-re: 55,1% Abszolút szegénységi küszöb (Nyugdíjminimum): 2008-ban: 22,8% 2012-re: 30,6% Abszolút szegénységi küszöb (Nyugdíj -minimum.real.): 2012-re: 37,9%

Több a munkanélküli mint, ahogy a KSH mondja!

A szegénység nőni fog! A szegénység sok más mellett pénzhiány: jellemzője és fontos mutatója az, hogy nincs a megélhetéshez elég pénz. Márpedig a jövedelmi szegénység nem fog csökkenni, ha a jelenlegi szinten maradnak, illetve reálértékben még tovább csökkennek a szegénységi ellátások. Az ellátások vásárlóértékének zsugorodását tetézi a 2012. évi CXVIII. Törvény, amely az eddig pénzben nyújtott rendszeres szociális segély egy részét korlátozottan (csak fogyasztásra kész étel vásárlására) felhasználható Erzsébet-utalványra konvertálja, mely nem véd meg az uzsorától! Újabb csapás a segélyezési plafon bevezetése!

Jövedelmi transzferek: A keresetek mellett a gyermekes családok legfontosabb kiegészítő jövedelme a családi pótlék, bár a többi családi ellátás is egyes csoportoknak jelentős segítséget nyújt. A családi pótlékot közel 2 millióan, a gyest 170 ezren, a gyedet 90 ezren vették igénybe 2011-ben. minthogy a családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, 2012-ig 14-15 százalékot veszítettek értékükből. A veszteség 2012-ben 20 százalékra nő. A kormányzati ciklus végére eléri a 24-25%-os értékvesztést!

KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET! KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS lajos.korozs@mszp.hu +36306373954