Észak és Dél viszonya a nemzetközi agrárkereskedelemben Simonyi Borbála Védegylet agrár munkacsoport
1. A mezőgazdaság eltérő szerepe a fejlődő és fejlett országokban Területhasználati jelentőség Foglalkoztatás GDP hozzájárulás Élelmezési jelentőség Tőke-ellátottság Üzemszerkezet koncentrációja Környezeti problémák Termőföld-kérdés
II. Az agrártermékek nemzetközi kereskedelme Kereskedelem-intenzitás nő Különösen az agrárszektorban Leginkább a feldolgozott termékek területén Leggyorsabban növekvő élelmiszerpiacot maguk a fejlődők adják
A kereskedelem részesedése a GDP-ből a világgazdaságban
A legnagyobb gabonakereskedelmi cégek nettó profitja, (millió USA dollár)
Szupermarketek szerepe növekszik Feldolgozott termékek aránya nő a kereskedelemben Leginkább Latin-Amerikában, legkevésbé az LDC országokban EU, Japán, USA vállalatok Otthon telített piac, keresik a magasabb profitrést Terjeszkedésük előfeltétele: a kiskereskedelmi szektor nemzetközi liberalizációja Termelés, kereskedelem koncentrációjához vezet Fogyasztói szokások változása
III. A nemzetközi agrárkereskedelem szabályozási környezete – fejlett országok versengő nemzeti agrárpolitikái Fejlődő országok válságban Strukturális igazodási programok és az ebből eredő problémák
A legszegényebb országok és az alapanyag-export
A nyersanyagok világpiaci árának átlagos éves változása,
GATT mezőgazdasági megállapodás témakörei Nemzeti támogatás: közvetlen kifizetések mennyire kereskedelemtorzítóak? Exportversengés – dömping problémája, élelmiszersegély: humanitárius szempontból kényes Piacrajutás: „vámosítás”, vámcsökkentés, vámeszkaláció kérdése
Az ártámogatás rendszere a KAP kezdeti szakaszában Világpiac Belső piac Világpiaci ár Belső ár Intervenciós ár ImportvámExport- támogatás
KAP-reform: Áttérés a jövedelemtámogatásra Közvetlen kifizetések Világpiac Belső piac Világpiaci ár Belső ár Intervenciós árImportvámExport- támogatás
Alternatívák – további liberalizáció? „a dagály minden hajót megemel”? A fejlődőket saját vámjaik akadályozzák a legjobban Ezek helyett befektetés, infrastruktúra, technikai segítség kell
Az élelmiszer-önrendelkezés A népek joga arra, hogy fenntartható fejlesztési célok érdekében maguk határozzák meg mezőgazdasági és élelmezési politikájukat, önellátásuk mértékét, illetve hogy védekezzenek az agrár- és élelmiszerpiacaikra érkező dömping ellen.
Az elv implikálja az alábbiakat: A helyi piacok előnyben részesítése a nemzetközi kereskedelemmel szemben Méltányos termelői árak biztosítása importvédelem és kínálatkorlátozás révén A termőföld, víz, és egyéb termelőeszközök igazságos eloszlásának biztosítása, közjószágként való kezelésük A nők sajátos szerepének elismerése a mezőgazdaságban A gazdák vetőmagokkal kapcsolatos jogainak tisztelete
IV. Napjaink aktuális agráros ügyei Génmódosított termények Klímaváltozás Agro-üzemanyagok Éhezés kérdése Élelmiszer-ár-válság
Klímaváltozás és agrárium „Bemeneti” oldalról: Erdőirtás a trópusi termények miatt Élelmiszer szállítás: összes közúti forgalom 25 %-a „Kimeneti” oldal: szélsőséges időjárási viszonyok: szegénység, éhezés súlyosbodása Hosszútávon változó termesztési feltételek: veszélyben a biodiverzitás
Agroüzemanyagok: az agrárválasz a klímaváltozásra? Energia/üvegházgáz-mérleg problematikus EU: Kötelező 10%-os célszám Import: lehetőség a fejlődőknek? Aggályok: erdőirtás, őshonos népcsoportok kiszorítása, vegyszerhasználat, génmódosítás Termőföldhasználati versengés az élelmiszer- terményekkel Fenntarthatósági kritérium a válasz? Merre mozdítja el a hatalmi egyensúlyt?
GM-növények nemzetközi fejlesztési szempontból Gyakori érvelés: megnövelt tápanyagtartalom, megnövelt terméshozam (pl szárazságtűrés) Vetőmag-önrendelkezés kérdése Megvalósult GM-fajták: ipari növények: szója, kukorica, gyapot, repce Megvalósult fajták: 80% vegyszerrezisztens, maradék: rovarrezisztens Merre mozdítja el a hatalmi egyensúlyt?
Néhány jellemző adat az éhezés problémájával kapcsolatban 2000 és 2002 között 852 millióan voltak alultápláltak a Földön, ez 10 millóval több, mint az előző 2 évben 80 %-uk vidéki területeken élő mezőgazdasági kistermelő vagy munkás Ezek kétharmada marginális területeken gazdálkodik 22 %-uk földnélküli mezőgazdasági munkás 20 %-uk városokban él, a migrációs nyomás folyamatosan rontja helyzetüket
Az élelmezési válságok kialakulása Élelmiszer-célú termények termelése a fejlett országokban koncentrálódik Fejlődő országok: „cash crop” A jó adottságú földeket ezek foglalják el A marginális területeken gazdálkodó „krónikus élelmiszer-bizonytalanság” Aszály, sáskajárás -> élelmezési válság
Megoldási alternatívák GM-növények, mint az éhezés ellenszere A hatékony európai és Egyesült Államokbeli termelők fogják etetni a világot Autonóm, alacsony költségű technológiák „Fome Zero Programme” Élelmiszer- önrendelkezés
Élelmiszer-ár válság Olajár-emelkedés: műtrágya, szállítás Feltörekvő országok növekvő kereslete Liberalizálódó nemzeti tartalékolási politikák Agro-üzemanyag-boom: utolsó csepp a pohárban Hitelválság miatt terményalap-spekuláció súlyosbította Láthatóság kérdése: városi szegények
További információ „Az élelmiszerválságért valójában a cégek felelnek” – interjú Patrick Mulvanyval a Védegylet honlapján ( ame=News&file=article&sid=972 ) ame=News&file=article&sid=972http:// ame=News&file=article&sid=972 Keressetek bátran személyes konzultáció céljából: tel: