Észak és Dél viszonya a nemzetközi agrárkereskedelemben Simonyi Borbála Védegylet agrár munkacsoport

1. A mezőgazdaság eltérő szerepe a fejlődő és fejlett országokban  Területhasználati jelentőség  Foglalkoztatás  GDP hozzájárulás  Élelmezési jelentőség  Tőke-ellátottság  Üzemszerkezet koncentrációja  Környezeti problémák  Termőföld-kérdés

II. Az agrártermékek nemzetközi kereskedelme  Kereskedelem-intenzitás nő  Különösen az agrárszektorban  Leginkább a feldolgozott termékek területén  Leggyorsabban növekvő élelmiszerpiacot maguk a fejlődők adják

A kereskedelem részesedése a GDP-ből a világgazdaságban

A legnagyobb gabonakereskedelmi cégek nettó profitja, (millió USA dollár)

Szupermarketek szerepe növekszik  Feldolgozott termékek aránya nő a kereskedelemben  Leginkább Latin-Amerikában, legkevésbé az LDC országokban  EU, Japán, USA vállalatok  Otthon telített piac, keresik a magasabb profitrést  Terjeszkedésük előfeltétele: a kiskereskedelmi szektor nemzetközi liberalizációja  Termelés, kereskedelem koncentrációjához vezet  Fogyasztói szokások változása

III. A nemzetközi agrárkereskedelem szabályozási környezete  – fejlett országok versengő nemzeti agrárpolitikái  Fejlődő országok válságban  Strukturális igazodási programok és az ebből eredő problémák

A legszegényebb országok és az alapanyag-export

A nyersanyagok világpiaci árának átlagos éves változása,

GATT mezőgazdasági megállapodás témakörei  Nemzeti támogatás: közvetlen kifizetések mennyire kereskedelemtorzítóak?  Exportversengés – dömping problémája, élelmiszersegély: humanitárius szempontból kényes  Piacrajutás: „vámosítás”, vámcsökkentés, vámeszkaláció kérdése

Az ártámogatás rendszere a KAP kezdeti szakaszában Világpiac Belső piac Világpiaci ár Belső ár Intervenciós ár ImportvámExport- támogatás

KAP-reform: Áttérés a jövedelemtámogatásra Közvetlen kifizetések Világpiac Belső piac Világpiaci ár Belső ár Intervenciós árImportvámExport- támogatás

Alternatívák – további liberalizáció?  „a dagály minden hajót megemel”?  A fejlődőket saját vámjaik akadályozzák a legjobban  Ezek helyett befektetés, infrastruktúra, technikai segítség kell

Az élelmiszer-önrendelkezés  A népek joga arra, hogy fenntartható fejlesztési célok érdekében maguk határozzák meg mezőgazdasági és élelmezési politikájukat, önellátásuk mértékét, illetve hogy védekezzenek az agrár- és élelmiszerpiacaikra érkező dömping ellen.

Az elv implikálja az alábbiakat:  A helyi piacok előnyben részesítése a nemzetközi kereskedelemmel szemben  Méltányos termelői árak biztosítása importvédelem és kínálatkorlátozás révén  A termőföld, víz, és egyéb termelőeszközök igazságos eloszlásának biztosítása, közjószágként való kezelésük  A nők sajátos szerepének elismerése a mezőgazdaságban  A gazdák vetőmagokkal kapcsolatos jogainak tisztelete

IV. Napjaink aktuális agráros ügyei  Génmódosított termények  Klímaváltozás  Agro-üzemanyagok  Éhezés kérdése  Élelmiszer-ár-válság

Klímaváltozás és agrárium  „Bemeneti” oldalról:  Erdőirtás a trópusi termények miatt  Élelmiszer szállítás: összes közúti forgalom 25 %-a  „Kimeneti” oldal: szélsőséges időjárási viszonyok: szegénység, éhezés súlyosbodása  Hosszútávon változó termesztési feltételek: veszélyben a biodiverzitás

Agroüzemanyagok: az agrárválasz a klímaváltozásra?  Energia/üvegházgáz-mérleg problematikus  EU: Kötelező 10%-os célszám  Import: lehetőség a fejlődőknek?  Aggályok: erdőirtás, őshonos népcsoportok kiszorítása, vegyszerhasználat, génmódosítás  Termőföldhasználati versengés az élelmiszer- terményekkel  Fenntarthatósági kritérium a válasz?  Merre mozdítja el a hatalmi egyensúlyt?

GM-növények nemzetközi fejlesztési szempontból  Gyakori érvelés: megnövelt tápanyagtartalom, megnövelt terméshozam (pl szárazságtűrés)  Vetőmag-önrendelkezés kérdése  Megvalósult GM-fajták: ipari növények: szója, kukorica, gyapot, repce  Megvalósult fajták: 80% vegyszerrezisztens, maradék: rovarrezisztens  Merre mozdítja el a hatalmi egyensúlyt?

Néhány jellemző adat az éhezés problémájával kapcsolatban  2000 és 2002 között 852 millióan voltak alultápláltak a Földön, ez 10 millóval több, mint az előző 2 évben  80 %-uk vidéki területeken élő mezőgazdasági kistermelő vagy munkás  Ezek kétharmada marginális területeken gazdálkodik  22 %-uk földnélküli mezőgazdasági munkás  20 %-uk városokban él, a migrációs nyomás folyamatosan rontja helyzetüket

Az élelmezési válságok kialakulása  Élelmiszer-célú termények termelése a fejlett országokban koncentrálódik  Fejlődő országok: „cash crop”  A jó adottságú földeket ezek foglalják el  A marginális területeken gazdálkodó „krónikus élelmiszer-bizonytalanság”  Aszály, sáskajárás -> élelmezési válság

Megoldási alternatívák  GM-növények, mint az éhezés ellenszere  A hatékony európai és Egyesült Államokbeli termelők fogják etetni a világot  Autonóm, alacsony költségű technológiák  „Fome Zero Programme”  Élelmiszer- önrendelkezés

Élelmiszer-ár válság  Olajár-emelkedés: műtrágya, szállítás  Feltörekvő országok növekvő kereslete  Liberalizálódó nemzeti tartalékolási politikák  Agro-üzemanyag-boom: utolsó csepp a pohárban  Hitelválság miatt terményalap-spekuláció súlyosbította  Láthatóság kérdése: városi szegények

További információ  „Az élelmiszerválságért valójában a cégek felelnek” – interjú Patrick Mulvanyval a Védegylet honlapján ( ame=News&file=article&sid=972 ) ame=News&file=article&sid=972http:// ame=News&file=article&sid=972  Keressetek bátran személyes konzultáció céljából: tel: