I. A CSOPORTFOGALOM TISZTÁZÁSA alapösszefüggések – definíciók

Az előadás főbb témái Szociálpszichológiai alapösszefüggések: itt a csoport – hol a csoport? Mi a csoport? Csoport, osztály, rézeg, sokaság Csoportdefiníciók (interakcionalista, struktúralista, csoportdinamikai) Csoport: kiscsoport – nagycsoport A csoportlélektani jelenségek ontológiai és ismeretelméleti státusza (van- e „csoportlélek” – s ha nincs, akkor mégis miért érdemes ezt a kérdést firtatni?)

Az előadás további főbb témái (kis)csoport: a társadalom modellje? Leíró és operacionális alapfogalmak (szociális kapcsolatok, szerepek, személyek, szituáció stb.) Miért folynak kiscsoport-kutatások?

csoportok

Felületesség vagy alaposság A szociálpszichológia alapösszefüggései – kognitív pszichológiai szemszögből A személy Motivációs elvek Kontroll Kapcsolat igény Pozitív önértékelés Feldolgozási elvek Konzervativizmus Hozzáférhetőség Felületesség vagy alaposság A valóság megkonstruálása A társas befolyás egyetemessége A társas világ HOL VAN ITT A CSOPORT?

A szociálpszichológia alapjelenségei – interakcionalista szemszögből szerep nagy- cso- port nagy- cso- port attitűd kis- cso- port kis- cso- port E A szociális percepció identitás ITT MÁR VAN CSOPORT!

1. Mi a csoport? Egyének olyan együttesei, amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze. Meghatározott számú egyénre utal, akik rendszeresen kapcsolatba lépnek egymással. Az interakció rendszeressége a tagokat rájuk jellemző közös jegyekkel és tulajdonságokkal ruházza fel, sajátos különálló egységgé kovácsolja. Ezért a csoporttagok elvárnak egymástól bizonyos viselkedési formákat, ami a kívülállókra nem vonatkozik.

Csoport, osztály és réteg A csoport az osztálynál és a rétegnél általánosabb fogalom Az osztály és réteg is csoport („nagycsoport”) De a csoport fogalma alatt általában kiscsoportot értünk

Csoport és sokaság A sokaság olyan emberek csoportosulása, akik ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen tartózkodnak, de más kapcsolat nincs közöttük (pl. egy utca járókelői, egy mozi közönsége)

Csoport – statisztikai csoport Az emberek statisztikai csoportosítása: olyan embercsoport, akiket valamely közös tulajdonság – azaz társadalmi kategória (foglalkozás, lakóhely, jövedelem stb.) – alapján sorolják egy adott csoportba

Csoportdefiníciók 1. Létezik-e minimál-definíció? (A csoport kísérleti vizsgálatánál előálló probléma ez.) „Üres” definíció: A csoport egy vagy több közös jellemzővel bíró egyének halmaza.

Csoportdefiníciók 2.: interakcionalista orientációk „Csoporton a személyek megszabott sorát értjük, akik egymással érintkeznek, és minden személy közvetlenül érintkezni tud.” (Homans) „tetszés szerinti számú személy, akik egyetlen vagy több találkozás révén érintkeznek.” (Bales)

Csoportdefiníciók 3: strukturalista orientáció „A csoport az egyének olyan együttese, amely elkülönült entitásnak minősíthető.” (Newcomb)

Csoportdefiníciók 4: csoportdinamikai orientáció Kurt Lewin szerint: a kiscsoportban az interdependencia a meghatározó – dinamikusan nyitott rendszer – a cél elérésének és az adaptáció síkján állandóan visszacsatol

Morton Deutsch csoportdefiníciója A csoport két vagy több személyből áll, akik: 1. közös tulajdonság(ok)kal rendelkeznek, 2. a tagok önmagukat egységként szemlélik, 3. bizonyos célok/érdekek pozitív kölcsönös összefüggésének tudata él a tagokban, 4. a tagok interakcióban állnak egymással, 5. a tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik, elérésükre együttesen törekszenek, 6. rég fennálló csoportokban normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit, 7. és szabályok sora alakul ki.

Johnson & Johnson kombinált definíciója Két vagy több egyén, akik interakcióban vannak egymással, kölcsönösen függnek egymástól, önmagukat és mások őket olyannak definiálják, mint akik egy csoporthoz tartoznak, osztoznak a normakialakításban a közös érdeklődéshez kapcsolódó ügyek esetén és részt vesznek az egymásba kapcsolódó szereprendszerben, befolyásolják egymást, a csoportot (a csoporttagság tényét) jutalmazónak találják, és közös célt próbálnak elérni.

Mi is tehát a (kis)csoport? Az interperszonális érintkezések mentén szerveződő emberi társulás(ok). A csoporttagok közös normát, hiedelem- és értékrendszert osztanak, meghatározott kapcsolatok fűzik össze őket, oly módon, hogy bármelyik viselkedése hat az összes többire, és hasonló módon motiváltak a specifikus cél elérésére.

A csoportlélektan jelenségei Az „ősi kérdés”: van-e csoportlélek? Az egyéni pszichikumból nem vezethetők le a csoportjelenségek! (Tehát van kollektív psziché?) A csoport pszichikus történéseit csak az egyéni pszichikum hordozhatja, de a csoportban van valami többlet: ez az interdependencia (K. Lewin)

Az interdependencia A csoport mint sajátlagos jellemzők hordozója A csoport mint az egyéni viselkedés referencia kerete A csoport mint szocializációs tényezők hordozója (pl. az „én” korábbi csoportvonatkozások produktuma)

A (kis)csoport: a társadalom modellje? A társadalom csoport-atomisztikus felfogása A társadalom:lineárisan egymásba kapcsolódó csoportokból áll Ezt gondolta Homans: The Human Groups (1950) című művében Társadalmi szerződés elmélete (Rousseau)

A csoport perszonális és strukturális megközelítése Perszonális megközelítés: a csoport interaktív rendszer (pszichológia) Strukturális megközelítés: a csoport mint társadalmi intézmény (szociológia)

A kiscsoport-lét kritériumai Társadalmi alakzat: közös cselekvés és szolidaritás alakítja ki az összetartó „mi”-élményt – szervezett keretek között alakul ki spontán kezdeményezésre Preszociális: nem szervezetten kapcsolódik a termelésen nyugvó makroszociális hálózatokhoz Alegális: kiesik a makroszociális intézményhálózathoz fűződő jogrendszerből – mégis az intézményes lét felé halad: szokásokat, szabályokat hoz létre

Alapfogalmak: 1. szociális kapcsolatok strukturális kapcsolat – túlterjed az egyes tagok élettartamán és részvételén, exterioritás és kényszer jellemzi (Durkheim) emberek közötti kapcsolat - lazább, „lágyabb”; átalakul és megszűnik, ha a csoport egy tagja kilép vagy egy új tag belép „külső rendszer” – a (kis)csoportot körülvevő strukturális kapcsolatok világa, a „környezet” „belső rendszer” – a csoport tagjaiban a csoportfolyamatok során kialakuló viszonyulások, érzelmek (Homans)

Alapfogalmak: 2. Személyek Identitás: az egyén szociális objektiválódása egy név, egy cím, életkor, nem (általában: kategória) mentén – egy embernek általában több identitása van, amit helyzetek és e helyzetekben adott, előálló kölcsönös előfeltevések határoznak meg – egy összeszokott csoportnak (és tagjainak) van identitása

Alapfogalmak: 3. Szerep és szerepmagatartás Szerep: megerősített identitás(ok), melyek az egyént „kötik” – kölcsönös megegyezésen alapuló elvárások, amelyeket a különböző szociális helyzetekben a mindenkori megerősített identitások keltenek életre Szerepmagatartás: szerep-interpretáció – azért van, mert a szerep hordozója sok identitást visz a cselekvésbe – így két véglet: (a) lojalitás – az egyén önmagát feláldozza a pozíciónak (b) őszinteség – az egyén önmagát a pozíció fölé helyezi

Alapfogalmak: 4. Szituáció A magatartás csak akkor állhat elő, amikor már adott az a helyzet, amelyben megvalósulhat. Goffman-féle törvény: a konkrét helyzetet valamely tevékenység definiálja, azaz a szituáció túlmutat a viselkedés konkrét keretein

Alapfogalmak: 4.1. A kiscsoport beágyazottsága Minden kiscsoport mögött beavatkozásra készen ott áll a társadalom. - A helyzetek specifikálása ebből következik: Korszakos szituáció: történeti és makro-szociológiai determináns - a kiscsoport-kutatás történeti távlat nélkül dolgozik! Szubtársadalmi szituáció: az egyén társas- és csoportviszonylatainak komplex valósága, mely sohasem azonos (teljesen) a „laboratóriumi csoporttagsággal” Konkrét szituáció: az a keret, amelyben a kölcsönös tevékenység lejátszódik. Ezt a „színrevitel” definiálja.

Miért folyik kiscsoport-kutatás? A csoportnak az egyénre gyakorolt hatása: szociális befolyásolás (pszichológiai megközelítés) – a szociális környezetben miképpen zajlik az egyéni fejlődés – a csoport ekkor adottság: a „másik ember”, az egymásmellettiség („co-acting group”, „interacting group”) Csoportfolyamatok, csoportstruktúrák: a csoport mint szociális vonatkozások és szabályszerűségek zárt rendszere (szociológiai megközelítés) – a (kis)csoport modell a társadalom vizsgálatában – „A mikrokozmosz szintézise” (Homans) Szubkultúrák, kulturális hagyományok és hagyományozás (kulturális antropológiai és történeti megközelítés) – egyének együttléte hosszabb időn keresztül a kognitív, emocionális stb. perspektívák kölcsönös kiegyenlítődéséhez vezet – a csoport közös kultúrája

A mikrokozmosz szintézise „Meglehet, egyáltalán nem tudunk olyan elméletet megfogalmazni, amely egész államokra vagy nemzetekre alkalmazható, de talán a kis csoportokra mégis kidolgozhatunk ilyen elméletet. A mikrokozmosz szintézise – ez hihetőleg elérhető cél, a kis csoport környezete pedig talán elég kicsi ahhoz, hogy teljesen kifürkésszük.” (Homans, 1950)