A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) 39. A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) Dr. Mészáros Zoltán Közreműködtek: Talpai Renáta és Kovács Ákos A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható

A legendák A magyarok is más népekhez hasonlóan származásukat számon tartották, két eredetmonda is ismert. A csodaszrvas leganda Emese álma A legendákat megfelelőképpen kell értékelni, nem vehetjük állításikat ténynek, de érdemes őket tanulmányozni. A fenti két legenda betekintést ad a honfoglalás előtti magyarok hitvilágába (Turul mint totemállat). A Csodaszarvas legenda pedig azt az elékpézelést közvetíti miszerint a magyarok keletről jöttek, és megfordultak a meotisz vidékén és Levédiában is.

A magyar nyelv eredete A magyar nyelv minden kétséget kizáróan a finn-ugor ill. uráli nyelvcsaládba tartozik, ezek még az altaji nyelvekkel mutatnak rokonságot. A honfoglalás koráig rendkívül nagy hatással voltak rá a különböző török és iráni nyelvek. Közvetlenül a honfoglalás előtt találkoztak a keleti szlávokkal is. A honfoglalás után, a legnagyobb hatással a latin nyelv volt, emellett jelentős a német és a különböző szláv nyelvek hatása is. A magyar nyelv fejlődése nem állt le a honfoglalás után, sőt mint minden nyelv folyamatos változásban volt és van.

Uráli nyelvek

Nyelvrokonaink A legközelebbi nyelvrokonaink (a manysik és a chantik), és a legtöbb nyelvrokonunk a mai Oroszországban él. Az eltűnés fenyegeti őket. A finneknek és az észteknek van önálló államuk. A magyar nyelvnek nincsenek közeli rokonnyelvei, mint ahogy az pl. a skandináv, vagy a délszláv nyelvek között gyakori. A legközelebbi nyelvrokonaik nyelvének hasonlósága sem egyértelmű. A hasonlóság felismeréséhez nyelvészi képzettségre van szükség. A nyelvi hasonlóság főleg a nyelv struktúrájában érhető tettem. Nyelvrokonaink ragozó nyelvek, a hangsúly náluk is az első szótagon van. Egyes szavak azonos eredetőek, sőt egyeseket még ma is hasonlólan mondunk (testrészek, rokonok, számok nevei)

Az uráli nyelvek mai elterjedése (angol megnevezések) Kihalt nyelvek

Biológiai eredet A mai magyar lakosság biológiai értelemben kevert eredetű. A legtöbb ma élő magyar az ún. közép-ázsiai embertípusba sorolható be, jelenős még a kaukázusi eredetűek száma is, ezen kívül minden más európai típus is megtalálható a magyarok között. Bizonyára a mai magyarság és a honfoglalás kori magyarság embertani profilja eltérő, de ennek mértékéről egyelőre nem lehet semmi biztosat állítani.

Népművészet, anyagi kultúra A honfoglalás kori magyarok anyagi kultúrájára jelentős hatással voltak az iráni népek és a többi nagyállattartó sztyeppei nép. A népmesekincs nagy hasonolóságot mutat a török népekével A évezredek során változott a magyarság telephelye, eközben különböző hatások érték. A honfoglaláskor egy sokrétű kultúrát hoztak magukkal a Kárpát-medencébe.

A magyar nép vándorlásának útvonala Az ősmagyarság etnogenezise és vándorlása Összeállította és szerkesztette: Glatz Ferenc. MTA Történettudományi Intézet - História, Budapest, 1995, 5. kép, 13. old. Tervezte: Veres Péter

Urali őshaza ( Kr.e. a IV. évezred) A magyar nyelvet beszélők őseinek legrégebbi telephelye az Ural hegység és az Ob folyó közötti erdős, mocsaras vidék lehetett. Halász, vadász éltemódot folytattak. Pattintott kőeszközöket használtak. Ebből a korbál származnak: háló, hal, tűz, evez, fúr szavaink. A korszak második felében alakultak ki az: íj, nyíl, ideg, főz, nyél szavak, ezek a vadászatra utalnak. Egyes feltételezések szerint ekkor egy nagy közös uráli nép létezett. A IV. évezredben az urali egység felbomlott a szamajédok kiváltak. Ezt követően a mai finnugorok ősei maradtak együtt.

A finnugor kor (Kr.e. a III. évezred) A halászat, vadászat újabb technikája alakult ki, új eszközöket kezdtek el használni: csiszolt kőeszközöket, nagy edényeket. Újabb vándorlás folyamányaként átkeltek az Uralon nyugat felé. A Volga és a Káma folyók vidékén telepedtek le. Ekkoriból azármazó szavaink: ház, fal, ajtó, ágy, fa, bőr, kés, fazék, kenyér. Kr.e. 3000 után a finn ág kivált az egységből és nyugat felé vándorolt, majd letelepedett a mai Finnország területén. A magyarok ősei dél felé mozogtak.

Az ugor kor (Kr.e. a II. évezred) Megismerkedtek a fémek használatával. A réz, majd a bronz használata terjedt el a dél felé vándorló ugor népek körében. Megismerkedtek az állattartással és a földműveléssel. E korból származnak a: ló, fék, nyereg, szavaink. Az erdőövezettől délre nomád népek éltek, hatással volt rájuk azok életmódja, szokásai, kultúrájuk, öltözködésük.

A magyarság kialakulása I.e. 1000 – 500 között az ugor közösség is felbomlott. Az egyik részük északra húzódott, és továbbra is vadászattal, halászatttal foglalkozott. A másik részük déli irányba indult, és kapcsolatba került a sztyeppék vilgával. Átvették a nomád életmódot, török népekkel keveredtek. A finnugor nyelvet azonban megőrizték. A Tobol és Iszim folyók vidékéről tovább vándoroltak.

A sztyeppe Füves puszták, a mérsékelt égövben. Viszonylag kevés a csapadék, főleg az ázsiai területeken szélsőséges az éghajlat. Ez a térség Kínától a Kárpát medencéig húzódott. A legelők nagyállatratásra teszik alkalmassá a vidéket. A nomád népek általában egy téli és egy nyári telephellyel rendelkeztek, ezt váltogatták. Noha a sztyeppei kultúra gazdag és kifinomult volt, keveset tudunk róla, mert az írásbeliségnem más volt a szerepe mint a kínaiaknál vagy a görög világban. Vélhetően ez az életmód nagyon régen, talán az már őskorban kialakult. Amikor nagy éghajlati változások történtek, akkor hatalmas népességmozgások indultak, és a nomadizáló népek háborúkat vívtak egymással. Egyes népességmozgások a kínai mások az európai történelemre is hatással voltak.

Magna Hungaria - Baskíria (Kr. e. 500 – Kr. u. 500) Ekkor alakulhatott ki a honfoglaló magyarság antropológiai arculata. A magyarság kb. ie. 500 és isz. 500 között élt itt, és a nomád népmozgások egyike sodorta új szállásterületére. A finnugor nyelvű lakosság a török népekkel érintkezett, anyagi kultúrájában, külső megjelenésében törzsi szervezetekben ezekhez vált hasonlóvá A legeltető állattartás jellemezte őket, de a földműveléssel is kapcsolatba kerültek (vaspapucsos faeke). A gazdasági élet fejlődésével egyidejűleg a társadalmi élet is fejlődött. Megjelent a magántulajdon, a törzsfők és nemzetségfők társadalmi szerepe is kialakult. Bizonyára a rokon nemzetségek egyesülésével itt jött létre a 7 magyar törzs: Nyék, Megyer, Kürt–gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, és Keszi. (A hét törzsnévből kettő finnugor öt török) A törzsszövetség is itt jött létre. Egyes csoportok még 1235-ben is itt éltek, velük Juliánus barát találkozott

Levédia A bolgárokkal, törökökkel és kazárokkal való érintkezés következtében kazár mintára kialakult a kettős fejedelemség. A kagán (a kende ill. kündü) volt a névleges fejedelem. Az igazi hatalom azonban gyula, a hadvezér kezében volt. Tartózkodásuk Levédiában harcokkal, kereskedéssel, földműveléssel, állattenyésztéssel telt. Ismerték a csoroszlyás ekét, magas szintű az ötvösiparuk és a fegyverkészítés. Ekkor már használták a rovásírást. A feljegyzések szerint a hunok, az avarok és a magyarok rendelkeztek a legjobb fegyverrel a félelmetes „visszacsapó íjjal.” A kengyel lehetővé tette, hogy lóról pontosan célozzanak.

Etelköz (a IX. század első fele) 830 körül lerázták a kazár fennhatóságot és tovább mentek nyugat felé (Dnyeper, Dnyeszter, Bug és Szeret folyók vidékére) Új hazájukat „Etelköznek” (jelentése: Folyóköz) nevezték. Itt csatlakoztak őseinkhez a kabarok, akik szintén a kazár fennhatóság alól menekültek, s a magyarokat választották Ekkor a meglévő 7 magyar törzs mellett egy nyolcadik is erősitette a magyarságot – Ők lesznek a székelyek. Itt a földművelés szerepe csökkent és növekedett a legeltető állattartás szerepe.

A magyarokat megelőző nomád népek A magyarokat a bizánci szerzők régebbről ismert nomád népekhez hasonlították, mert hasonlított hozzájuk életmódjuk és harcmodorjuk. A legrégebben említett sztyeppi nép a szkíta volt. Az Európát átalakító nagy népvándorlást a hunok indították el. Törzsszövetségük központja a kárpát medencében volt. Az avarok 568-ban hozták létre államukat a Kárpát-medencében A kelet- európai pusztán bolgár- török birodalom jött létre, melyet 670 táján a török kazárok vertek szét.

Kárpát medence megismerése 862-ből van egy adat a magyarokról a Kárpát medencében. Bizonyára egyere többet jártak Nyugaton, a fejedelem többször viselt különböző szövetségekben háborút. A 890-es években a magyarok valószínűleg tudatossan készültek a Kárpát medence megszállására (jól védhető, és kedvezőek a körülmények) A honfoglalás 895 és 907 között történik meg.

A kárpát medence

Felhasznált irodalom: Róna tas András: A honfoglaló magyar nép (bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe). Balassi Kiadó, Budapest, 1996. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskola hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2008. (A magyarságra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: Turul: http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/024.html Uráli nyelvek: http://finnugor.elte.hu/tortenelem/csaladfa/hagycsfa2.JPG Az uráli nyelvek mai elterjedése: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Fenno-Ugrian_people.png&filetimestamp=20091120171613 A magyarság vándorlásának útvonala: http://mek.niif.hu/01900/01992/html/index76.html A Kárpát-medence: http://termtud.akg.hu/okt/9/5/951.htm