A természettudományok oktatásának helyzete. Megoldási javaslatok. Az OKNT mellett működő ad-hoc bizottság munkája felhasználásával

Az oktatás általános helyzete Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/ZKTartalom.pdf ) PISA (www.oecd/pisa.org ), TIMMS (http://timss.bc.edu ) A Rocard jelentés. (http://ec.europa.eu/research/science-society ) OKNT ad-hoc bizottság jelentése (http://www.phy.bme.hu/~termtud/ )

Megállapítások a Zöld könyvből Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett. Hazai és nemzetközi vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak az átlagos magyar állampolgár, hanem a fiatal felnőttek és az iskolába járó fiatalok tudásával is súlyos gondok vannak. (Az Államreform Bizottság (ÁRB) felkérésére 2006 novemberében Csapó Benő, Fazekas Károly, Kertesi Gábor, Köllő János és Varga Júlia tanulmányt készítettek a rendkívül alacsony magyarországi foglalkoztatottság és a közoktatás teljesítménye közötti összefüggésekről. A tanulmány szerzői megállapították, hogy a foglalkoztatási szint jelentős növelése nem lehetséges a közoktatás átfogó megújítása nélkül.) Csapó Benő az MTA doktora, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője, az OKA témavezetője Kertesi Gábor az MTA doktora, tudományos tanácsadó, az MTA KTI Oktatásgazdaságtani kutatócsoport vezetője, az OKA témavezetője Fazekas Károly, az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal elnöke, az MTA KTI igazgatója Köllő János az MTA KTI tudományos főmunkatársa, az OKA témavezetője Varga Júlia a BCE Emberi Erőforrások Tanszék egyetemi docense, az MTA KTI tudományos főmunkatársa, az OKA témavezetője A felnőttek írásbeliségének 1994–1998. évi — 21 országra kiterjedő — nemzetközi vizsgálata szerint a 16–32 éves (ma 40 évesnél fiatalabb), már nem tanuló magyar népesség 70 százalékának szövegértése nagyon gyengének bizonyult— egyes vagy kettes volt egy ötfokozatú skálán —, miközben ez az arány a minta egészében csak 50 százalék, Nyugat-Európában pedig 45 százalék volt. Az egyszerű dokumentumok megértésében a magyarok 60 százaléka teljesített gyengén, míg a nemzetközi mezőnyben ez az arány csak 49 százalék, Nyugat-Európában pedig 42 százalék volt. Az egyszerű számolási feladatok megoldásában hagyományosan jobban állunk, de a gyengén teljesítők aránya itt is elérte a mintaátlagot — mindkét adat pontosan 47 százalék volt —, és magasabb volt a nyugat-európainál (40 százalék).

A magyar közoktatásban — különösen az általános iskolában és a szakiskolában — megszerzett tudás a mindennapi életben kevéssé hasznosítható, nem elégséges a szolgáltató-szektorban és a modern gyáriparban végzendő munkához Itt azonban nem csak a szakoktatás problémájáról van szó: az általános iskolából kikerülők egy részének tudása olyan gyenge, alapvető készségeik és képességeik olyan fejletlenek, hogy arra még gyakorlatias szakmunkásképzést sem lehet építeni A szakoktatás továbbra is a napi igényeknek megfelelő szűk ismeretek átadását tekinti legfontosabb céljának

Iskolás fiataljaink tudásával is komoly gondok vannak. A 40 országra és azon belül 29 fejlett ipari OECD-országra kiterjedő, 2003. évi PISA-vizsgálatban a 15 éves magyar fiatalok mind a matematikai, mind a szövegértési készségek tekintetében igen rosszul szerepeltek: -az OECD-országok rangsorában a 19–20. helyre szorultak. - A rendkívül gyenge teljesítményű — hármas készségszint alatt teljesítő — tanulók aránya mindkét kompetenciaterületen elérte a 47 százalékot, ami 5 százalékkal magasabb az OECD-országok átlagánál. -A magyar fiatalok ötöde-negyede nem tanul meg olyan szinten írni és olvasni, amilyenre későbbi tanulmányaiban és a munkájában szüksége lenne. -Pozícióink látványosan romlottak a matematika és a természettudomány terén. -Húsz évvel ezelőtt nyolcadikos gyermekeink, természettudományos ismereteiket tekintve — az 1983–1984. évi SISS-felvétel (SISS: Services for International Students and Scholars.) tanúsága szerint —, a nemzetközi mezőny első helyén álltak. -Olyan országokat utasítottunk magunk mögé, mint a napjaink élvonalát képviselő Finnország, Japán, Dél-Korea és Szingapúr. -Az ezredforduló utáni években tanulóink tudása már csak a középmezőnybe kerüléshez — a 2003. évi TIMSS-vizsgálat (Trends inInternational Mathematics and Science Study). adatai szerint csak a 7. helyhez, a 2003. évi PISA-vizsgálat adatai szerint pedig csak a 11. helyhez — volt elegendő.

Rocard jelentés néhány megállapítása A számolási készség, a matematikai és digitális kompetenciák, valamint a természettudományok megértése nélkülözhetetlen a tudásalapú társadalomban való teljes értékű részvételhez és a modern gazdaságok versenyképességéhez. Siralmas a természettudományos oktatás hatékonysága, az EU legtöbb tagállamában. (és ez minket nem vigasztal) Az unió magas szaktudást igénylő iparvállalatai is kongatják a vészharangot attól félve, hogy néhány éven belül súlyos munkaerőhiánnyal kell szembenézniük. Siralmas a természettudományos oktatás hatékonysága, az EU legtöbb tagállamában. Legutóbb az Európai Bizottság (EB) megbízásából egy Michel Rocard francia exkormányfő vezette ötfős szakértői csoport vette górcső alá a természettudományos közoktatást; a tudós csapatnak Csermely Péter Descartes-díjas professzor, az MTA doktora személyében magyar tagja is volt. Tavaly nyáron elkészült jelentésük főbb következtetései abban a közleményben is megjelentek, amelyet az EB az idén(2008) nyáron terjesztett elő az iskolarendszerekre irányuló uniós együttműködés fő irányairól. A Rocard-jelentés szerint ugyan mindenki, így a politikai döntéshozók is tisztában vannak azzal, hogy a számolási készség, a matematikai és digitális kompetenciák, valamint a természettudományok megértése nélkülözhetetlen a tudásalapú társadalomban való teljes értékű részvételhez és a modern gazdaságok versenyképességéhez, ám a természettudományos oktatás állapota az EU-ban egyre aggasztóbb. Olyannyira, hogy már az unió magas szaktudást igénylő iparvállalatai is kongatják a vészharangot attól félve, hogy néhány éven belül súlyos munkaerőhiánnyal kell szembenézniük.

Az OKNT bizottsága jelentése I. A természettudományos közoktatás társadalmi háttere és feladatai II. A természettudományos tantárgyak tananyaga és óraszámai III. Érettségi vizsgakövetelmények IV. Az alkalmazott oktatási módszerek és szemléltetési módok V. Tehetséggondozás VI. A természettudományos tantárgyak elfogadottsága, társadalmi értékelése VII. Nemzetközi tudásszint-felmérő vizsgálatok eredményei VIII. Érettségi vizsgák, továbbtanulás IX. Természettudományos végzettségű szakemberek, tanárok száma X. Tanári munkát befolyásoló körülmények, továbbképzés, finanszírozás XI. Javaslatok Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) 2008 tavaszán a magyar természettudományos közoktatás helyzetét vizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság 2008. május 30-án alakult meg, és a feladatokat két szakaszra bontotta: az első szakasz a felméréssel, a második a javaslatok kidolgozásával foglalkozott. A jelentés tíz témakör szerint csoportosítva tárgyalja a természettudományos közoktatás helyzetét: I. A természettudományos közoktatás társadalmi háttere és feladatai II. A természettudományos tantárgyak tananyaga és óraszámai III. Érettségi vizsgakövetelmények IV. Az alkalmazott oktatási módszerek és szemléltetési módok V. Tehetséggondozás VI. A természettudományos tantárgyak elfogadottsága, társadalmi értékelése VII. Nemzetközi tudásszint-felmérő vizsgálatok eredményei VIII. Érettségi vizsgák, továbbtanulás IX. Természettudományos végzettségű szakemberek, tanárok száma X. Tanári munkát befolyásoló körülmények, továbbképzés, finanszírozás

I. A természettudományos közoktatás társadalmi háttere és feladatai Az oktatás szempontjából alapvető, hogy a hatalmas technikai, technológiai fejlődés következtében az alacsony képzettségű munkaerőre egyre kevésbé van szükség, így általánossá vált a középfokú, és tömegessé a felsőfokú oktatás. A globalizált fogyasztói társadalmakban, az „infokommunikációs forradalom” korszakában a fiatalok többsége a fejlett országokban is a nagyobb (vagy legalábbis gyorsabban induló) karriert ígérő gazdasági, informatikai, jogi és humán képzéseket választja szívesebben. Ugyanakkor világossá vált, hogy a fejlődés fenntartásához alapvető, hogy megfelelő számban legyen a társadalomban jól képzett műszaki, természettudományos végzettségű szakember. Ezt hangsúlyozza az Európai Unió által 2000-ben elfogadott „Lisszaboni Program” ajánlása is. Tíz év alatt közel ötszörösére nőtt a felsőoktatásban részt vevők száma, az érettségizők száma pedig megháromszorozódott.

A gyors kapitalizálódás, az Európai Unióhoz történő csatlakozás nagy számban igényelte a közgazdasági, jogi, humán, nyelveket jól beszélő szakembereket azonban a robbanásszerűen növekvő szakemberigény már a múlté. Magyarországon a fejlett országokhoz történő felzárkózás érdekében alapvetően fontos, hogy növekedjen a természettudományos, műszaki végzettségű szakemberek aránya, és javuljon azok felkészültsége. A természettudományos közoktatás társadalmi célja a gondolkodásmód-formáló hatásában van. Egy probléma felismerése, megfogalmazása, a modell- és hipotézisalkotás, a bizonyítás korrekt módja stb. nem csak a természettudományos módszerek sajátja kell legyen. Az ezen területen szerzett tapasztalatok révén kifejlesztett készségek egy tudásalapú társadalomban előnyt jelentenek azoknak a nem műszaki pályákon elhelyezkedőknek a munkájában is, akik a tárgyi ismereteket felnőtt életük során közvetlenül nem használják föl. A modern társadalmakat a környezetvédelemtől az egészségügyig, az energiapolitikától a városfejlesztésig átszövik a természettudományos vonatkozású problémák. A természettudományos műveltség elengedhetetlen ahhoz, hogy felelős állampolgárként lehessen viszonyulni ezekhez a kérdésekhez

II. A természettudományos tantárgyak tananyaga és óraszámai A 90-es évek előtti időszakban Magyarországon a nyugat-európai átlagnál magasabb óraszámban tanították a természettudományos tantárgyakat. Óraterv a gimnáziumok általános tantervű osztályai részére 1965-ben (heti ötórás gyakorlati foglalkozás esetén)

Gimnáziumi óraterv 1979-től

Kerettantervi ajánlott óraszámok a gimnáziumok 9-12 Kerettantervi ajánlott óraszámok a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára (10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)OM rendelet módosításáról)

Kerettantervi ajánlott óraszámok a szakközépiskolák 9-12 Kerettantervi ajánlott óraszámok a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára ( 10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról)

Kerettantervi ajánlott óraszámok az általános iskolák 5-8 Kerettantervi ajánlott óraszámok az általános iskolák 5-8. évfolyama számára (KT2004 azaz 17/2004. (V. 20.) OM rendelet)

Jelentős óraszám-csökkentés a 90-es évek előtti szinthez képest fizikából (~40%) és kémiából (~30%) volt. A középfokú oktatásban a kötelező óraszámok mellett a Közoktatási Törvény (KÖT) megengedi, hogy az intézmények évfolyamonként heti 3 órával túllépjék az óraszám-keretet (megengedett óraszám). Általános vélemény, hogy a kerettantervekben ajánlott alacsony óraszámok a felelősek a természettudományos oktatásban kialakult negatív tendenciákért. Valójában a helyes kérdés az, hogy az adott óraszám és az oktatás további feltételei elegendők-e a tantárgy kitűzött tananyagának megtanításához és hogy a tantárgy így meg tud-e felelni a különböző elvárásoknak. A tapasztalatok szerint a kémia és fizika esetében erre a kérdésre a válasz gyakran "nem". Általános probléma, hogy a tananyagcsökkentést az óraszámváltozás határozta meg, tehát nem az új helyzetnek megfelelő tananyagot állítottak össze, és ehhez illesztették az óraszámokat, hanem fordítva.

A jelenlegi helyzet az egyes természettudományok közötti kapcsolatok, de különösen a matematikára való támaszkodás szempontjából rosszabb, mint a 90-es évek előtti. A középiskolás fizika tárgy 9. évfolyamú kezdésével például a matematikával való együttműködés szinte lehetetlenné vált, ami megnehezíti annak a közvetítését, hogy a természettudomány fontos célja a mennyiségi összefüggések felderítése Magyarországon a természettudományos tantárgyakat átlagosan a fejlett országokhoz hasonló óraszámban tanítják, de a tananyag mennyisége a jelenlegi óraszámokhoz képest túlméretezett. A szabályozás viszont jelenleg nem segíti azt, hogy a természettudományi tagozatos, magas óraszámú osztályok száma növekedjen. A magyar természettudományos közoktatás az integrált szemléletű oktatás és a természettudományos alapműveltség („scientific literacy”) kialakításában elmaradt a fejlett országok gyakorlatától.

Általában nem túl magasak a természettudományi óraszámok, azonban nem tagadható, hogy a legeredményesebb Finnországban kiemelt óraszámokat találunk. A finn oktatási rendszer eredményessége pedig nyilvánvalóan azzal is összefügg, hogy az átlagos csoportlétszám 15 fő, a tanári pálya pedig mind erkölcsileg, mind anyagilag a legmegbecsültebbek között van

III. Érettségi vizsgakövetelmények Az érettségi követelményrendszer bevezetése növelte a kiszámíthatóságot. A természettudományos tárgyakban az ismeretanyagon van a főhangsúly. A közép- és felső szint szétválik. Fizikából és kémiából az adott feltételek mellett a követelmények túlzottak, ill. az értékelés módja általában nem ösztönöz a természettudományos műveltséghez fontos kompetenciák fejlesztésre. A követelményrendszer meghatározó az oktatásra tartalmi és formai szempontból egyaránt.

IV. Az alkalmazott oktatási módszerek és szemléltetési módok Módszertani és oktatástechnológiai kérdésekben a magyar természettudományos oktatás számos vonatkozásban elmaradt a fejlett országok gyakorlatától (pl. tanulóközpontú oktatási technikák, korszerű kísérletes eszközök, korszerű időszervezés). Az ebben a kérdéskörben való előrelépést, a megújulást mind financiális, mind szemléletmódbeli problémák nehezítik.

VIII. Érettségi vizsgák, továbbtanulás A természettudományos tantárgyakból érettségizők aránya alacsony, az emelt szintű érettségizőké rendkívül alacsony. Az esetenkénti relatív javulás (képzési területek aránya, egyes műszaki szakok népszerűségének emelkedése) elsősorban más területek mutatóinak romlása miatt jelentkezik. Negatív folyamat a természettudományi és informatikai képzési területeken a felsőoktatásba jelentkezők számának jelentős csökkenése. Súlyos problémákhoz vezethet a fizika szakterület mutatóinak gyors romlása (érettségizettek száma, alapszakra jelentkezők száma), valamint a kémia szakterület azonos mutatóinak évek óta alacsony értékei.

IX. Természettudományos végzettségű szakemberek, tanárok száma A természettudományi, műszaki végzettségűek száma nagyon alacsony. Talán valamennyi probléma közül a legsúlyosabb, hogy a fizika és kémia szakos tanárutánpótlás kritikus helyzetbe került.

X. Tanári munkát befolyásoló körülmények, továbbképzés, finanszírozás A tanári munkát befolyásoló egyik legfontosabb körülmény, hogy heti hány órában, hány diákot kell tanítani. Financiális okokból a tanárok jelentős hányadának tényleges óraszáma ennél nagyobb (23-28 óra/hét), és – ellentétben a külföldi összehasonlítási alappal – túlnyomó többségüknek nincsen segítsége, asszisztense és a hazai csoportlétszámok igen nagyok. Mivel a természettudományos tárgyak óraszáma kevés, az egy tanár által oktatott összes diáklétszám magas, hiszen egy tanárnak sok osztályban kell tanítania a kötelező óraszám eléréséhez, kb 300-320 diákot. Jó minőségű oktatás nem létezik jó tanárok nélkül. A tehetséges fiatalok azonban nem választják elegendő számban a tanári pályát, ha a tanárok munkakörülményei nem megfelelőek és nem részesülnek az elvárható erkölcsi és anyagi megbecsülésben

Javaslatok Javasoljuk, hogy az OKM készíttessen a középiskolák számára az „általános” tanterv mellett „humán” és „reál” kerettanterveket. Javasoljuk, hogy az OKM által az általános iskolák és a középiskolák számára készítendő új kerettantervekben az összehangolt tantárgyi koncentráció révén valósuljon meg a természettudományos tantárgyak tananyagának „integrált szemléletű” modernizációja, és készüljenek megfelelő korszerű módszertani szemléletet tükröző tankönyvek, oktatási segédanyagok, programcsomagok. A reál-tantervek szerint tanuló diákok számára a biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika és informatika tantárgyakból legyen magasabb a heti óraszám a jelenlegi OKM általános kerettantervben ajánlottnál az ún. humán tantárgyak rovására, míg a humán tantervek esetében legyen fordított a helyzet. Így az OKM a jelenlegi általános kerettanterv helyett háromféle (általános, humán, és reál-) kerettantervet ajánljon. A javaslatot kétlépcsős formában célszerű megvalósítani: a 9. évfolyamtól azoknak, akiknek az érdeklődési irányultsága már korán megnyilvánul és a 11. évfolyamtól a később választók számára.

Javasoljuk, hogy egy természettudományos tantárgyból (biológia, fizika, földrajz, kémia, természettudomány) legyen minden középiskolás számára kötelező az érettségi vizsga. Javasoljuk továbbá a természettudományi tantárgyak érettségi vizsgakövetelményeinek a módosítását. A középszintű érettségi elsősorban a természettudományos műveltség ellenőrzésére összpontosítson, míg az emelt szintű érettségi térjen ki az alapvető tényszerű ismeretek ellenőrzésére, de egészüljön ki korszerű, alkalmazásokhoz közelálló tartalmakkal.

A kötelező humán tárgyak (magyar nyelv és irodalom, valamint történelem) középszintű vizsgáit is hasonlóan, reál-kerettanervek szerint tanulók csökkentett humán óraszámainak megfelelően kell meghatározni. A másik javaslat a felvételivel kapcsolatos. Szükséges, hogy a felsőoktatási intézmények valamilyen formában részt vehessenek a követelmények kialakításában, és az érettségi feladatok összeállításában.

Javasoljuk, hogy legyen Magyarországon a természettudományos tantárgyakból rendszeres és általános kompetenciamérés. Javasoljuk továbbá, hogy az OKM hozzon létre az általános és középiskolai tanárok, a pedagógiai, módszertani és szaktudományi felsőoktatási szakemberek, valamint a munkaerőpiac képviselőinek az együttműködésén alapuló, intézményes szervezetet (valamely létező szervezeten belül, vagy függetlenül) a természettudományos közoktatás megújulási folyamatának koordinálása, ellenőrzése, a munkaerőpiaci jelzések elemzése és az esetleges korrekciók szükségességének a megállapítása céljából.

Javasoljuk a szaktanácsadói rendszer beillesztését a közoktatás minőségbiztosítási rendszerébe, működési feltételeinek megteremtését, javítását. A természettudományos területen javasoljuk elektronikus szaktanácsadói rendszer létrehozását és finanszírozását, valamint a tanár-továbbképzés alapvető megújítását. Javasoljuk a természettudományos tanár-továbbképzés akkreditációs rendszerének szakmai alapokon történő megújítását a felsőoktatás bevonásával.

Javasoljuk, hogy a 7 éves továbbképzési ciklusok végén a tanárok munkáját komplex szinten minősítsék, előmenetelük és minőségi bérpótlékuk ehhez kötődjön. A minősítésben játsszon szerepet a továbbképzési kötelezettségek teljesítése, a szaktanácsadói vélemény, a tanítás eredményessége (rendszeres monitorozás eredményeként), a tanulók esetleges versenyeredményei, cikkek, előadások, a tanár szakmai-társadalmi aktivitása, a tanár iskolán belüli, de nem a szaktárgyhoz kötődő munkája).

Javasoljuk, hogy a természettudományos szaktanárok óraterhelésénél vegyék figyelembe a kísérleti munkával járó sajátosságokat, valamint a tehetséggondozásra fordított időt. Támogatni kell az asszisztensek alkalmazását. Az órarend összeállításánál legyen szempont a nevelőmunkához szükséges minimális kontaktóra kialakítása.

Javasoljuk, hogy a kormányzat a költségvetésből, illetve európai uniós forrásokból a természettudományos közoktatás fejlesztésére rövid és középtávon különítsen el támogatási összeget. Ennek pályázati eszközökkel történő, irányított eljuttatása az iskolákhoz és a tanárokhoz széleskörű szakmai ellenőrzéssel történjen.

Javasoljuk, hogy a természettudományos tanári pályára készülő jó képességű egyetemi hallgatókat kollégiumi kedvezményekkel és fokozott mértékű speciális ösztöndíjakkal támogassa a OKM.

Köszönöm a figyelmet!