A gyógypedagógus lelki egészsége „ Röpülj hát pillangó, tégy meg nagy utat, jókorát, de jaj vigyázz, sűrű a rekettyés, vigyázva őrizd szárnyaid hímporát.” Vasz-Ko Nay

Miért segítünk? Szociobiológiai magyarázat / mások segítése csak akkor, ha ezáltal az egyed saját génállománya továbbörökítését mozdítja elő / Csereelméleti modell / szimbolikus javak kiegyenlítik az áldozatvállalás okozta hátrányokat / Altruista modell / a proszociális viselkedés önmagában jutalmazó hatású / Segítségnyújtás, mint „belesodródás” / kisebb segíteni, mint szívtelennek lenni / Reciprocitás / Gouldner / aki ma segít, holnap rászoruló lehet Felelősségelmélet / a bűntudat fokozza a segítőkészséget / Etikai igény, melyet a szocializáció során sajátítottunk el

A professzionális segítő Szaktudása magas szintű / elmélet-gyakorlat / Adekvát munkamotivációcióval rendelkezik Fejlett az önismerete Érett a személyisége Megszilárdult, konstruktív az értékrendje Empátiás, nyitott, érzelemgazdag Problémaérzékeny Jó konfliktus- és problémamegoldó készségű Kudarc- és bizonytalanságtűrése, feszültségszabályozása kitűnő Fejlett és gazdag a kommunikációs készsége Kongruens

A személyiség érettsége / Gordon W.Allport 1965/ Az énérzékek kiterjesztése Meghitt viszony másokkal Érzelmi biztonság / önelfogadás / Valósághű percepció, jártasságok és feladatok Az én tárgyasítása: önismeret és humor Az egységesítő életfilozófia

Motivációk a segítésre Spontán emocionális segítőkészség / irgalmas szamaritánus/ Etikai döntés / felebaráti jóérzés / Racionálisan tervezett csereérték / pénzkereseti forrás / Szublimált szadizmus / Freud nyomán az agresszió egyik formája / Narcisztikus kielégülés / Adler / Önértékelés hiányából fakadó kompenzáció

A segítő attitűd viselkedési formái / Schmidbauer / A foglalkozás áldozata : a segítő szerepét folytatja privát kapcsolataiban, így a szakmai identitás a privát életet elsorvasztja Kényszeres szétválasztás kísérlete: a magánéletben lehet sértett, gyenge, vagy agresszív – ami a szakmai életben tiltott Perfekcionista magatartás : a szakmai ideálokat a magánéletre vonatkoztatja; milyen segítő, aki saját családján nem tud segíteni? Kalóztípus: foglalkozási szerepét használja saját intimszférájának „berendezésére”

A segítő kapcsolat veszélyei Segítő szindróma / a segítő kapcsolat egyeduralkodó életformájává válik / Kiégési szindróma / az adás túlsúlya elutasítást vált ki /

Intézményi csapdák, szerepzavarok pozíció / státus / : az a hely, melyet egy bizonyos egyén egy adott szociális struktúrában egy adott időben elfoglal szerep : a pozíció betöltéséhez szükséges viselkedési technika, mely magában foglalja a státust betöltő személy számára előírt attitűdöket, értékeket, viselkedési mintákat

Szerepelvárások Kann-elvárások : csekély szankcióval járó követelmények / illem és jó modor / Soll-elvárások : közösségi szankciók / kiközösítés a megsértésénél / Muss-elvárások : társadalmi szankciók / büntetőjogi felelősség /

Szerepkonfliktusok Szerepek közötti / anya-hivatás / Szerepen belüli: - szerepküldők okozta konfliktus /igazgató – szülő - gyerek, középvezető/ - szerepküldő okozta konfliktus /ellentmondásos elvárások/ Személy-szerep konfliktus / túlterhelés, meggyőződés feláldozása/

A szerepkonfliktusok oldása A figyelem megosztása / kiiktatja az ellentmondást a szerepvégzés idejére / Ideológiakovácsolás / átértékelés, racionalizálás/ Kompromisszumképzés / passzivitás, kitérés / Kábítás / alkohol, gyógyszer, drog / Menekülés / emigráció, suicidium /

Szupervízió / felülvizsgálat / Szupervízióban a szakember szakmai személyisége van túlsúlyban, a személyiség „itt és most”-jában dolgozik, de jövőorientált. A munka fókuszában elsősorban a szakmai tevékenységgel összefüggő probléma, szakmai kapcsolatzavar feldolgozása, az elakadások megértése áll. A szupervízió tanulási folyamat, melynek révén a szupervizált alkalmasabb lesz vállalt munkája teljesítésére. / Dr.Bagdy /

A szupervízió fejlődése A szupervízió, mint nevelési kontroll / 1880-1920 /- pedagógiai funkciók, felettesi dominancia Individualizációs és pszichológiai fázis /1920-1960/ - pszichoterápiás szempont A szupervizor, mint a „változás ügynöke” / 1960-1975/ - diádikus kapcsolat, csoportdinamika A szupervizor, mint szervezeti tanácsadó / 1975- napjainkig / - teamszupervízió

Szupervíziós munkaformák Angolszász modell: Adminisztratív kontrollfunkciók Szupportív/segítő funkció Oktatási funkció Mediálás Európai modell / nincs kontroll / Nem tagja a stábnak Nem felelős a szupervizált munkájáért Nem felelős a kliens kiszolgálásáért

A szupervízió formái Egyéni szupervízió Team szupervízió Szervezetfejlesztő szupervízió

A szupervíziós forma kiválasztásának szempontjai Mi a célja a szupervíziónak? Ki a kliense / kliensei /? Mi a diszpozíció? Mi a tevékenységet irányító perspektíva? Mit kell tudni a tanácsadónak / szupervizornak?

A szupervíziós tanulási folyamat Tapasztalati tanulás Párhuzamos történések köre / indulatáttétel és viszontindult-áttétel / Személyközi tanulás kap visszacsatolást / feldolgozza az indulatáttételt / Szakmai személyiség, aki reflektív kapacitással dolgozik Szakmai kompetencia határainak az ismerete Interpretatív megközelítés Akciótanulás – problémafeltárás/értelmezés/megoldáskeresés Hipotézis és nem diagnózis születése Konklúzió, új horizontok, tapasztalás, sűrítés

A szupervíziós tanulás modellje / Luis van Kessel / A szupervizált által bejárandó út: A tudás módozata / a belátás megszerzése, mélyen hozzájutni valamihez/ A választás módozata / amikor meg kell tenni a szakmai feladat elvégzéséhez szükséges lépéseket, választás előtt áll / A cselekvés útja / cselekvéssé alakítani a tanultakat /

A tudás módja Tapasztalat közlése Kifejezetté tevés Specifikálás Reflexió Problémafelvetés Belátás és elnevezés szakasza Általánosítás

Mikor kérjünk szupervíziót? burn-out prevencióként szakmai vakfoltok felfedésére selfáttétek, projekciók csökkentésére tudás-fejlesztésre, tanulásra elhúzódó konfliktus helyzetekben krízisekben szervezetfejlesztési problémákban

Add oda neki te a kezedet! Perzsia északi vidékén történt, hogy egy ember beleesett a mocsárba.Már csak a feje volt ki az iszapból. Teli torokból kiáltozott segítségért. A helyszínen nagy tömeg gyűlt össze, s az egykük rászánta magát a segítésre. „ Add ide a kezed, majd én kihúzlak a mocsárból” A süllyedő csak tovább kiabált és semmit sem tett, hogy a másik kihúzhassa. Odalépett egy harmadik és azt mondta: „ Láthatod, hogy soha nem fogja kinyújtani a kezét. Add oda neki te a kezedet, akkor majd megmentheted!” Nossrat Peseschkian