A sportszocializáció
A szocializáció folyamata A gyermek a társadalom tagjává válik, megtanulja a környező társadalom kultúráját, normáit, értékeit A státuszokhoz tartozó szerepek elsajátítása Biztosítja a folytonosságot a generációk között Életünk végéig tart
A szocializáció intézményei CSALÁD: nukleáris, kiterjesztett; monogám, poligám; funkciói: termelési, fogyasztási, reprodukciós,pszichés, szocializációs OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK: ismeretátadás, személyiségfejlesztés, integrálódás a közösségbe - szerepe a társadalmi egyenlőtlenségekben? (Bourdieu, Illich, Coleman, Bernstein) KORTÁRSCSOPORTOK: Főleg serdülő- és kamaszkorban fontos a szerepük, -, + MÉDIA: TV!!!
Egyéb fogalmak Internalizálás: a normák elfogadása belső meggyőződésből Reszocializáció: a már elsajátított normák helyére mások lépnek, vagy egyesek megerősítést kapnak
Sportszocializáció Első és legfontosabb: család - a szülők pozitív értékelése elősegíti a sport iránti érdeklődés felkeltését a szülők sportolnak vagy sportoltak érdekli őket a sport , rendszeresen néznek sportközvetítéseket beszédtéma otthon a sport bátorítják a gyermeket a sportolásra sportolót szeretnének nevelni gyermekükből
Hogyan lehet egy család „sportos”? a szülők is pozitívan értékelik a sportot átveszik a példát a sportos családoktól deprivációs hipotézis: a szülő a gyermekének meg akarja azt adni , amit ő nem kapott meg a sport terén A gyermek is szocializálhatja a szülőt a sportra!
Egyedüli gyerek, második, harmadik gyermek, testvéri hatások Különbségek nők és férfiak terén: előnyben a férfiak, a sport inkább a férfiszereppel azonosult Változások a nők lehetőségeiben : sportos család (főleg az anya !) jó testnevelő, edző média A sport szerepe a párválasztásban, sportoló nő a családban – konfliktusforrás?
A sportszocializáció aspektusai Szocializáció a sportra Szocializáció a sport útján – a sport, mint nevelési eszköz – pozitív emberi tulajdonságok kialakulása a gyermekben DE: Csak pozitív? 3. Deszocializáció a sportból – civil élet a versenyzés befejezése után