ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Motiváció A motiváció belső indítékokból eredően dinamizálja, és irányítja a célirányos és szervezett viselkedést. Készítette: Andó Mihály.
Advertisements

A munka.
1. 2 Hol vásárol? Hogyan vásárol? Mikor vásárol? Milyen szempontok alapján dönt? Ki vagy mi befolyásolja a döntést? ( fekete doboz elmélet)
Koncepció MARKETING Cernat Kati Cernat Kati.
A munka fogalma és társadalmi jelentősége
Csoport munka.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Egyén a szervezetben Vezetés és szervezés BA Pécs.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
A személyiség motivációs egységei
Motiváció.
A jó munkahely kritériuma A vezetés és a vezető
A motiváció.
Szociális tanuláselmélet
Alfred Adler individuálpszichológiája
5. előadás Ember és vezetés, vezetési stílus
Teljesítményértékelés a VIP Humánpolitikai Rendszerben
MOTIVÁCIÓ.
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
A humánerőforrás kérdései, változások menedzselése
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
A kognitív önszabályozás perspektívája
Az ember egszisztenciális szükségletei és a karakterből eredő, különböző szenvedélyek Erich Fromm.
Bevezetés a pszichológiába
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Vezetés – Vezetési Stílusok
Egyéni döntések a szervezetben
Az alkalmazottak befolyásolása: a motiváció
Humánkontrolling Kiélezett verseny→ legjobb munkaerő
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
MOTIVÁCIÓ.
A kulturális intelligencia
A modern fogyasztói étosz rejtélye
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
A motiváció.
Marczellné Szilágyi Eszter (intézetvezető-helyettes, Zsigmond Király Főiskola, Gazdaság – és Vezetéstudományi Intézet) A tudástranszfer sűrűségét befolyásoló.
Motiváció Biológiai eredetű Túlélési motívumok Szociális motívumok
MOTIVÁCIÓ és ÖSZTÖNZÉS
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Tanuló szervezet.
A szomatikus marker feltevés
Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Minőség menedzsment 6.előadás
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
Stratégiai döntéshozatal könyvtári környezetben (Könyvtármenedzsment) (4, 5)
A pszichológia tárgya mentális folyamatok viselkedés.
A pszichológia mint tudomány
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
A deviancia értelmezési kerete
A munkával való elégedettség
A személyiség biológiai alapjai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Motiváció.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Behaviorizmus Szociális tanuláselméletek
A CSOPORT HATÁSA A KLUBTAGRA
KOCKÁZATVÁLLALÁS A SPORTÁGAK ÉS A VERSENYZÉS TÜKRÉBEN
Fogyasztói magatartás
Összeállította: Piacsek László Zoltán
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése
MOTIVÁCIÓ FOGALMAK Személyiség tulajdonság-e?
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Szociálpszichológia-2 Attitűd
Tanulás és emlékezet 5. előadás.
A teljesítménymenedzsment stratégiai kérdései
Előadás másolata:

ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?

A motiváció A MOTIVÁCIÓ DINAMIKÁJÁNAK ISMERETE ALAPVETŐ A GAZDASÁGI ÉLETBEN Fő tennivaló: a motiváció befolyásolása JELENTŐSÉGE: Meghatározza a célirányos viselkedések irányát és intenzitását és időtartamát

MOTIVÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM Motivációs folyamatok = szubjetktíven tudatos vágyak – elhatározásunktól függetlenül léteznek

Központi kérdés MI VEZÉRLI A MOTÍVUMOKAT? Állatoknál: kiszámítható kapcsolat Embernél: sokkal bizonytalanabb – sokrétű, bonyolult összefüggések Élettani folyamatok - alapvető motívumok Kulturális hatások Interakciók – társas motívumok

MOTÍVUMOK TARTÓSAN JELLMEZŐ DISZPOZÍCIÓK, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK A VISELKEDÉST ENERGIA/AKTIVÁLTSÁG, HAJTÓERŐ

Az alapvető motívumok elméletei Drive – elmélet (Hull, 1952) A késztetésen alapuló elméletek OKOK: Belső késztetések: Éhség, szomjúság, szexuális vágy, agresszió, stb. Motiváció – fiziológiai szükséglet megvonás – energetizálja a szervezetet Szükségletek- „drive”-k A szükséglet kielégítése – drive – redukció Rákövetkező esetekben-kulcsingerek felidéződnek cselekvés

kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

Az alapvető motívumok elméletei 2. Ösztönzésen alapuló elméletek OKOK: Külső események, tárgyak Ösztönzők Motívumaink tárgyai

Ösztönzésen alapuló elméletek VALAMIT AKARUNK Jellege vonz vagy taszít Megküzdünk a megszerzéséért ÖSZTÖNZŐK: gyakran jutalomként működnek

motívumok Jutalom Élvezet Megerősítés

Megerősítéselmélet (Skinner, 1953) Kiküszöbölte a belső drive fogalmát A viselkedést visszajelentések szabályozzák, ezek a viselkedés következményei Megerősítések – növelik a hasonló válaszok valószínűségét Behaviorizmus alapfeltevése: az emberi cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül

A TANULÁS DÖNTŐ SZEREPE Elsődleges megerősítők: előzetes tanulás nélkül is jutalomként működnek Másodlagos megerősítők: Más eseményekhez fűződő viszonyuk megtanulása révén válnak jutalommá TANULÁS

Kiegészítések (Binswanger (1991) Megerősítés – viselkedés kapcsolat feltétele Az egyén: Anticipálja, hogy a jövőbeli cselekvéseket megerősítés fogja követni Megerősítőre vágyik, vagy az értékkel rendelkezik számára Megérti, hogy milyen cselekvéssel érhető el a megerősítés Hiszi, hogy képes a szükséges cselekvésre TUDAT

David McCelland: A tudatalatti szerepének hangsúlyozása A személy mindazon tudása, értékei, motívumai, hitei, emlékei stb. amelyek az adott időpontban nincsenek a tudati éberség hatáskörében Pl. a teljesítménymotiváció Olyan aktivitásokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet

David McCelland Erős teljesítménymotiváció esetén a választások: Közepes kockázat Világos visszajelzés Kiválóság kritériumainak sikeres elérése

Teljesítményszükséglet Az adott céllal kapcsolatos kiváló színvonaleléréséért folytatott versengés Teljesítménymotiváció Félelem a kudarctól bizakodás a sikerben

Teljesítménymotiváció Kudarctól való félelem – értékelési szorongás Bizakodás a sikerben -kiválóságra törekvés -versengés -szerzésvágy -szaktekintélyek általi megbecsülés -teljesítmény

Maslow motiváció-elmélete Szükségletek relatív erőssége Maslow motiváció-elmélete Önmegvalósítás Megállapítások Anyagi szükségletek Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Fiziológiai szükségletek dominanciája Biztonsági szükségletek dominanciája Szociális szükségletek dominanciája Anyagi szükségletek dominanciája Önmegvalósítási szükségletek dominanciája

Fiziológiai szükségletek Abraham Maslow Önmegvalósítás Siker Társas szükségletek Biztonság Fiziológiai szükségletek

Frederick Herzberg Felejtse el a dicséretet! Felejtse el a büntetést! Felejtse el a pénzjutalmat! A munkát magát kell vonzóbbá tenni!

Herzberg és munkatársai (1959) Munkával való Motivátor Megelégedettség faktorok Semleges higiénés faktorok Munkával való elégedetlenség

A motiváció tartalomelméletei Maslow Herzberg McClelland Önmegvalósítás A munka tartalma, fejlődés Teljesítmény szükséglet Elismerés Teljesítmény, elismertség Hatalmi szükséglet Kapcsolat Kapcsolatok Kapcsolat szükséglet Biztonság A munka biztonsága Fiziológiai szükségletek Munkafeltételek fizetés

Az alapvető motívumok egy modellje SZEMÉLYES SZITUÁCIÓ MOTÍVUMOK INGEREK MOTIVÁCIÓ: A szituáció ingerei és a személy motívumainak kölcsönhatása

Motiváció - eredmény Input tényezők Közvetítő outputok változók Emberi összetevők Teljesítmény Egyéni tény. Vezetői Csoport hatások motivációs stratégiák Szervezeti tény. Elégedettség Technológia szervezettervezés

Jutalom és ösztönzés Motiváció (affektus) Viselkedés Élvezetre törekvés A kellemetlen állapot enyhítése Hedonikus skála Kellemes semleges kellemetlen

Miért olyan fontos az élvezet? Élvezet = közös pénzegység Kifejezi a cselekedetek értékét Evolúciós magyarázat: biológiai előnyökhöz (fennmaradás) társul Az agy nyomon követheti a cselekedetek (+) illetve (-) következményeit

Miért olyan fontos az élvezet? Az agy a különböző élvezeteket egy „közös valutára” fordítja Ugyanazt az agyi jutalmazó rendszert aktiválják Mezolimbikus dopaminrendszer működéséhez kötődik Idegsejtjei a dopamin nevű neurotranszmitter segítségével szállítják az üzeneteket

Mezolimbikus dopaminrendszer

Miért olyan fontos az élvezet? Az üzenetek szállítása DOPAMIN (transzmitter) Sokféle jutalom aktiválja Étel, ital, szexpartner, kokain, heroin, önmegvalósítás, stb.

Miért olyan fontos az élvezet? A jutalmak motivációs jellegének megteremtésében KÖZPONTI SZEREP AKTIVITÁSA ÉLVEZET KIVÁLTÓ CSELEKVÉSEK ISMÉTLÉSE

Miért olyan fontos az élvezet? ÖSSZEGZÉS: A mezolimbikus dopaminrendszer vágyat kelt a különböző természetes és mesterséges ösztönzők iránt

Scitovsky Tibor hozzájárulása Motiváltság alapja Arousal Az agy aktivitása (alfa, béta, gamma) Mérhető és érezhető Jól, rosszul érezzük magunkat, öröm, fájdalom

Scitovsky Tibor hozzájárulása Alaptörekvés: az öröm keresése A fájdalom elkerülése Az aktiváció koncepciójának kulcs- szerepe van a viselkedés magyarázatában

Scitovsky Tibor hozzájárulása Feladatvégzés feltétele: az éberség és figyelem megfelelő foka Feltételezés: létezik az aktivációnak egy optimális szintje, ami a legjobb közérzetet biztosítja Viselkedés hatékonysága Aktivációs szint (szándékos befolyásolás)

A külső stimuláció és az érzések közötti kapcsolat Region 1 Region 2 Region 3 Region 4 (-) érzések

Kellemes érzések Magas teljesítmény Közepes aktiváltság Figyelem magas szintje Hatékony információfeldolgozás

Scitovsky Tibor hozzájárulása Személyiségdimenziók alapja Az aktiválhatóság különbözőségei PL: Extrovertáltak akitvációs szintje alacsony Délután nyújtják a legjobb teljesítményt Keresik az izgalmat, a külső ingereket, a kapcsolatokat Játékosak, kalandvágyók, nyughatatlanok, kockázatvállalók Több kávé, tea, dohány, stb.

Scitovsky Tibor hozzájárulása Introvertáltak aktivációs szintje magas A különbség alapja: az aktivációs szint optimumára való törekvés Délelőtt nyújtják a legjobb teljesítményt Tartják magukat a szabályokhoz Kitartóak Hajlamosak a visszahúzódásra Zárkózottak Kerülik az izgalmakat Több nyugtató, alkohol stb.

Scitovsky Tibor hozzájárulása Mit tesz a szervezet, amikor nincs kielégítetlen szükséglet, jó a közérzet??? Ingerhatások, stimuláció aktív keresése Először kellemes Aztán unalmas Majd kellemetlen

A stimuláció aktív keresése Fizikai stimuláció – testmozgás Mentális stimuláció – kutató magatartás Környezet felfedezése önmagáért való tájékozódás Extrinsic exploráció Intrinsic exploráció csak az élvezetet szolgálja

Célkitűzés - elmélet Előfeltevése: az emberek cselekedetek többsége célvezérelt Tudatos célok által irányított Emberek – tudatosság legmagasabb formája – gondolkodás Képesek megválasztani céljaikat és hosszú időn át törekedni elérésükre (Lock, 1961) AKARATLAGOSSÁG

A CÉLOKRÓL Célok Tartalom Intenzitás Specifitás -körvonalazatlan -meghatározott Nehézség -könnyű -közepes -elérhetetlen

Nehézség – specifitás kapcsolat 1. Teljesítmény – célszint Lineáris kapcsolat Megfelelő cél-elkötelezettség és képesség esetén Nehezebb cél jobb teljesítmény

CÉLTARTALOM Specifikus és nehéz céltartalmak Magasabb teljesítmény Pl.: Hozd ki magadból a legtöbbet” Alacsony teljesítmény – elégedettség Teljesítményértékelés nem egyértelmű Különböző kultúrákra általánosítható eredmények

célválasztás Elérhetőség Értékesség Szerepmodellek Verseny-, kényszerhelyzet Legitim tekintélyszemély

Célkitűzés gyakorlata Közepesen nehéz célok Részleges célelérés Folyamatos fejlesztés Sokszínű cél- és jutalomstruktúra

Heckhausen viselkedésirányítási modellje Mérlegelés, választás Tervezés, célkitűzés Cselekvés, cselekvések szabályozása Értékelés

Heckhausen viselkedésirányítási modellje Mérlegelés, választás Explicit, tudatos Implicit, nem tudatos

Tudatos választás A haszon maximalizálás racionális modellje szerint Elvárás, valószínűségek Érték, valencia Alternatíva kiválasztása

Viselkedés kiváltása implicit módon A viselkedés implicit folyamatok eredménye, amelyek ezt automatikusan, tudatosság nélkül idézik elő Sztereotípiák előhívása Asszociációk erőssége Megnövekedett hozzáférés A sztereotípiákkal konzisztens viselkedés nagyobb valószínűsége

Külső tényezők, jutalmazás, külső nyomás hatásából származó motiváció Az explicit és implicit folyamatok interakciója a viselkedés kiválasztásánál Intrinzik motiváció Extrinzik motiváció A tevékenység okozta élvezet és érdeklő- désből fakadó belső hajtóerő Külső tényezők, jutalmazás, külső nyomás hatásából származó motiváció

Felülírási hatás Olyan tevékenységek esetén, amelyek végzését jutalmazással vagy egyéb extrinzik tényezőkkel hozzuk kapcsolatba az intrinzik motiváció csökken

Kísérleti eredmények Kísérleti csoport 1. nincs jutalom „Azért csinálom mert élvezem”  2. Jutalmazás bevezetése: „A jutalomért csinálom” Nincs miért Csinálnom! Kontroll csoport „Azért csinálom mert élvezem”  Nincs jutalom Felülírás 3. Nincs jutalom