A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében

A tanulmány rövid leírása A tanulmány képet ad az elmúlt másfél évtized fontosabb hazai munkaerő-piaci változásainak tendenciáiról. Ezek közül a leginkább említésre méltó a pályakezdő fiatalok körében megjelenő munkanélküliség. A szerző bemutatja a munkaerőpiac és az oktatás kapcsolatának megváltozását, továbbá a munkaerő-piaci igények hatására a képzés szerkezetében végbemenő átalakulásokat.

A foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika közötti kapcsolat A foglalkoztatáspolitika feladata, hogy biztosítsa a foglalkoztatást, vagyis a munkaerő-keresletet. Az oktatáspolitika mozgástere szélesebb, mint a foglalkoztatáspolitikáé, de nem olyan nagy, amilyennek tűnik. →Tehát a munkaerőpiac egyik oldalán álló foglalkoztatáspolitika érdeke megegyezik a másik oldalon álló oktatáspolitika érdekével.

1. ábra • A foglalkoztatottak összetétele iskolai végzettség szerint

A munkaerőpiac változásai az utóbbi 15 évben Megnőtt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők aránya. Munkaadók nem kívántak időt és pénzt pazarolni a pályakezdőkre. Demográfiai hullám. Íratlan szabályok alakultak ki.

Kit keres a munkaerőpiac? Az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely. Főként a multinacionális cégek keresnek munkaerőt Fővárosi túlsúly a hirdetésekben A szolgáltatói szektor keresi a legtöbb munkavállalót A legfontosabb a nyelvtudás és a munkatapasztalat Egyéb elvárások

Pályakezdő regisztrált munkanélküliek éves átlagos létszáma (fő) 1. táblázat • A regisztrált pályakezdők létszámának alakulása 1991–2006 (fő) Év Pályakezdő regisztrált munkanélküliek éves átlagos létszáma (fő) 1991 27 973 1992 39 600 1993 59 733 1994 62 141 1995 54 490 1996 46 233 1997 42 402 1998 32 551 1999 29 927 2000 26 023 2001 27 215 2002 28 635 2003 31 300 2004 36 643 2005 39 053 2006 44 945   Forrás: ÁFSZ

2. ábra • A munkanélküliek összetétele iskolai végzettség szerint

Az oktatás változásai a rendszerváltozás után Az iskolázottság és a munkában szerzett tudás átértékelődése. A munkaerő-piaci kereslet az iskolázottabb munka irányába tolódott. Oktatási expanzió következett be.

2. táblázat • A középfokon tanulók összlétszámának alakulása programonként (ezer fő)   1985 1990 1995 2000 2005 Szakképzés 180 120 100 Szakközépiskola 150 170 200 210 Gimnázium 190

3. táblázat • Az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra jelentkezők létszámának alakulása (fő)   1985 1990 1995 2000 2005 Jelentkezők száma 35 896 46 767 86 548 82 951 88 978 Felvettek száma 14 864 16 818 35 081 45 546 54 703 Felvettek a jelentkezők %-ban 44 36 40 54 62

4. táblázat • A gazdasági aktivitás országos előrebecslése iskolai végzettség szerint   2006 2021 8 általános alatt 675 140 196 007 8 általános 2 666 225 1 574 498 Szakmunkás végzettségű 1 742 008 1 919 662 Középfokú végzettségű 2 326 904 3 005 622 Felsőfokú végzettségű 1 111 653 1 580 546 A legalább 15 éves népesség száma összesen 8 521 930 8 276 335

A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából Új követelmények. Mobilitás. Minőségi követelmények előtérbe kerülése→ megnő a munkafegyelem, a pontosság, a tisztaság szerepe. Kvalifikáció. Új technológiai megoldások. Benedek András.

Források www.hrportal.hu/hr/kit-keres-a-munkaeropiac-20080910.html  Új Pedagógiai Szemle  Szemle 2007/03 Csehné Papp Imola   

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Mezei Réka