ALBERTINA

Története Bécs városközpontjában található az Albrecht főherceg palotájában berendezett Albertina múzeum. A múzeum a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb grafikai gyűjteményének ad otthont, többek között körülbelül 65 000 rajznak és több mint egymillió rézmetszeteknek. A kiállított és archivált tárgyak a késő gótika és a kortárs művészet közötti időszakot ölelik fel. Az Albertina a nevét alapítójáról, Albert Kázmér szász - tescheni hercegéről kapta. A grafikai gyűjteményt Albert Kázmér herceg létesítette az 1770-es években Pozsony várában, ahol 1765 és 1781 között lakott mint a királyi Magyarország kormányzója. Az Albertina alapító oklevele 1776. július 4-én keletkezett. A dátum egybeesése az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának időpontjával puszta véletlen. A jelenlegi főhercegi palota átvétele (1795) óta található az épületben az Albertina-gyűjtemény. Ezt követően az épületet átépítették, így alkalmazkodva az új igényekhez. A jelentős gyűjteményt csak 1822-ben tették elérhetővé a nyilvánosság számára. Más gyűjteményekkel ellentétben, amelyeket a nemesség saját magának tartott fenn, a látogatásnak egyetlen feltétele az volt, hogy a látogatónak saját cipője legyen. Annak ellenére, hogy ezzel még mindig sokakat kizártak, a látogatói kör mégis észrevehetően kibővült.

Albert herceg halála után a gyűjtemény és az épület örökösére, Károly főhercegre szállt, később Albrecht főherceg és Frigyes főherceg rendelkezett fölötte. Ebben az időben került sor a grafikai gyűjtemény további bővítésére. Az épületek és a gyűjtemény 1919 tavaszán a Hasburgoktól az Osztrák Köztársaság tulajdonába kerültek. 1920-ban az egykori császári udvari könyvtár metszeteinek állományát egyesítették a gyűjteménnyel. Habár ekkorra a palota valamikori tulajdonosai minden vagyontárgyukat kiürítették az épületből, a gyűjtemények – az alapító oklevél szerint – mégis a palotához köthetők. Az „Albertina” nevet 1921 óta viseli az épület és a gyűjtemény. 1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. A bejárat felújításával Hans Holleint bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába. Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra meg akarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyes római temetkezési helyet. A 2009. évi júniusi heves esőzések miatt víz szivárgott az alagsori raktárba. A biztonsági személyzet felfedezte a vízszivárgást, amely áramszünetet is okozott, emiatt megbénultak azok a robotgépek, amelyekkel a grafikákat tartó mappákat és kazettákat lehet mozgatni. Ahhoz, hogy a nagyobb károkat elkerüljék, 950 000 műtárgyat át kellett helyezni máshova.

Gyűjtemények Az Albertina három gyűjteménynek ad otthont: a grafikai gyűjteménynek, amelyben körülbelül 41 000 rajz és akvarell, 300 skicckönyv, valamint 900 000 metszet található (az 1998-as leltár szerint) az építészeti gyűjteménynek, körülbelül 43 000 tervrajzzal (építészeti és épületrajzok, tervdokumentációk és nyomtatványok), eredeti makettekkel és épületmásolatokkal (a 2000-es leltár szerint) és a fotótörténeti gyűjteménynek, több mint 50 000 fotóval, fototechnikai eszközzel és kollekcióval (a 2000-es leltár szerint) A gyűjtemény hozzáférhető részében ma többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaelo, Peter Paul Rubens, Oskar Kokoschka, Rembrandt, Albrecht Dürer, Gustav Klimt és Egon Schiele műveit tekinthetjük meg. Az állandó kiállítás mellett rendszeresen rendeznek időszaki kiállításokat, 2006-ban például Pablo Picassoról, 2008-ban Vincent van Goghról.

Állandó kiállítás Immár 2007 ősze óta gazdagítja az Albertinát és ezzel Bécs múzeumvárost a klasszikus modern muvészet egyik legjelentosebb európai magángyujteménye, Rita és Herbert Batliner gyujteménye. Az új szerzemény révén az Albertina az egyetlen olyan osztrák múzeum, melyben a nemzetközi klasszikus modernizmus muvei közötti urt számos remekmuvel sikerül betölteni. Rita és Herbert Batliner majdnem &" évvel ezelott kezdtek mutárgyakat gyujteni. Alberto Giacometti munkája mellett kezdettol fogva a francia impresszionista és posztimpresszionista festészet állt gyujteményük középpontjában, gyujtomunkájukban Pablo Picasso muveire összpontosítottak – ma a muvész több mint '" muve, csupán a festmények közül tíz darab, valamint számos rajz és egyedi kerámia található meg itt. A gyujto pár azonban a XX. század második felébol is vásárolt muveket, és jelenleg is gyujti a mai muvészeti remekeket. Ezzel a gyujteménybovítéssel az Albertina – fennállása óta eloször – saját állományú állandó kiállítást mutat be. Az újonnan berendezett tárlat – (.""" m!-es kiállítási területen – a francia impresszionizmustól a legújabb jelenkorig felöleli a )(" éves mutörténet legizgalmasabb fejezeteit. Claude Monet, Pierre- Auguste Renoir, Paul Cézanne, Amedeo Modigliani, Henri Matisse, Joan Miró, Pablo Picasso, Ernst Ludwig Kirchner, Paul Klee, Wassily Kandinsky, Marc Chagall és Kasimir Malewitsch festményei kiváló áttekintést nyújtanak a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus, a fauvizmus, a német expresszionizmus és az orosz avantgárd muvészeti terméseirol. A késoi Picasso fontos képeivel, Mark Rothko vagy Francis Bacon kiállítási tárgyaival a kiállítás egészen a XX. század második felének muvészetéig vezeti el a látogatót, és Gerhard Richter, Georg Baselitz, Anselm Kiefer és Alex Katz képeivel zárul. Arnulf Rainer, Maria Lassnig és Hubert Scheibl képviselik az új tárlat jelenkori osztrák muvészetét. A bemutatót Carl Djerassi, valamint Eva és Mathias Forberg Paul Klee-gyujtményének rendkívüli remekei egészítik ki. Az Albertina gazdag kortárs muvészeti állományából származó darabok és az Albertinának átadott más gyujtemények mukincsei teszik teljessé az új összeállítást.

Aktuális kiállítások 2013.9.20. -2014.1.12. Matisse és a fauves-ok 2013.9.20. -2014.1.12.
 2013 őszén az Albertina bemutatja Henri Matisse és a fauvisták mintegy 140 művét. A fiatal művészkollégák legtöbb munkája, akiket az akkori művészeti kritika a „vadállatokhoz” (fauves) hasonlított, ezen a kiállításon először látható Bécsben és egyáltalán Közép-Európában. Henri Matisse volt a fauvisták vezetője és szószólója. Ő és művészcsoportja 1905-ben a 3. Párizsi őszi Szalon alkalmával keltett feltűnést. A közönséget megdöbbentették a heves, láthatóan gyorsan odadobott ecsetvonások és a tarka, intenzíven ragyogó színek. A motívum nem volt fontos - a kifejezés számított.
A híres festmények mellett a kiállításon látható, hogy Matisse és a fauvisták bronzműveiken, kerámiáikon, kőszobraikon és bútordarabjaikon törekedtek a kifejezésre és intenzitásra. A fauvizmus számít a XX. század első avantgard-mozgalmának, és korszakalkotó jelentőségű volt a modernizmus fejlődése számára, legfontosabb képviselői Henri Matisse, André Derain, Maurice de Vlaminck, Georges Braque és Kees van Dongen.

Köszönöm a figyelmet! Gyenes Dalma Veronika