Esélyteremtés lehetőségei a közoktatásban Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Salgótarján, május 27.

Kiknek kell esélyt teremteni? • Lehetőség szerint mindenkinek! De mit jelent az esély, és mit a méltányosság • a középosztályhoz tartozó tanulóknak, • a szegény családokból érkezőknek, • a tehetségeseknek, • a szerényebb képességűeknek, • a sajátos nevelést igénylőknek, • a városban vagy a falvakban élőknek, • A különféle kisebbségekhez tartozóknak… …stb?

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? A közoktatásban már szinte mindent kitaláltunk és majdnem mindent alkalmaztunk: • Szakmai/pedagógiai és pénzügyi támogatások sokasága valósult meg • Hálózatokat szervezünk, tanuló szervezetté alakítjuk az iskolákat • Szakmai és módszertani pedagógus-továbbképzéseket szervezünk • Támogatásokat biztosítunk az iskolák menedzsmentjének • Van tehetséggondozás és hátránykompenzáció …és így tovább!

Mit kell tehát változtatni az esélynövelés és a méltányosság érdekében? • Az „iskola” küldetésnyilatkozatát” és „rejtett tantervét” • A tanárszerepet • A tantárgy-pedagógiát és a tanulási folyamatot • A „tanórát” illetve az időháztartás mintázatait • A diákot • Az iskola „szövetségesi” környezetét • A pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést • Az iskola kapcsolatrendszerének (partnerhálózatának) minőségét, súlypontjait

Az iskolázottság várható alakulása

. A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%)

. Középfokú továbbtanulási arányok iskolakategóriák és településkategóriák szerint, 2005 (%)

A középfokú oktatásba felvettek tendenciája

Kiknek kell tehát leginkább esélyt nyújtani?

A legnagyobb probléma: a nem tanulók

A második nagy probléma: a kimaradók

Problémát (is) jelenthető tanulók a középfokú oktatásban (fő) Mayer József12

A sajátos nevelést igénylők Mayer József13

Iskolatípusok és tanulói problémák – „Az egyes képzési programokban a tanulók körülbelül hány százalékát jellemezné úgy, hogy…” (a megjelölt százalékos részarányok átlaga iskolatípusonként) Mayer József14

Olvasó és nem olvasó tanulók 15

A különféle különórákra járók aránya

Különórák gyakorisága (a válaszok százalékos részarányában) I. 17

Különórák gyakorisága (a válaszok százalékos részarányában) II. 18

…és a legnagyobb probléma: a rövid tanulói utak és az alacsony iskolázottság újratermelődése

20 Régiónkénti megoszlás (%)

21 Településtípusonkénti arány (%)

22 Szülők iskolázottsága (%)

23 Az iskolaelhagyás okai (%)

24 Továbbtanulási szándék (%)

Miért nehéz az esélynyújtás?

32 •

33 Hogyan válhat relevánssá a kihívásokkal szemben az iskola? Hagyományos szerep és környezet: Lokális és textuális memóriaintézmény Nemzeti (és helyi) kultúra „papíralapú” átadása Iskolára (tantermekre - tanórákra) épülő tanulási környezet biztosítása Hagyományos tanár – (diák) szerep(ek) és kapcsolat Új szerep és környezet: Globális, multimediális, interaktív intézmény Hálózatokban jelenlévő iskolák – hálózatokban tanuló diákok: iskolán és tantermeken (tanórákon) túlmutató tanulásszervezés és új módszertani kultúra Új típusú tanár –diák kapcsolat: Tanulást irányító tanár – irányított individuális ismeretszerzést preferáló diák Egyénre szabott tanulási útvonalak kialakítása

„Szeret(ne)-e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 34

év között tanulók Mayer József35

Az előadás a következő kutatásokra épül: A tanulók munkaterhei Magyarországon OKI, Versenyképesség a közoktatásban OFI, 2007/2008. Agressziókutatás a fővárosban MFPPI, 2008/2009. Humán-erőforrás kutatás a fővárosban MFPPI, Tanulók támogatása a szakképzésben MFPPI, 2010 (publikálás előtt!)

Köszönöm a figyelmüket! Mayer József37