Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS A MINDENNAPOKBAN, AHOGY AZ UTCA EMBERE LÁTJA Sajtótájékoztató Gerbeaud Kávéház március 17.

N=200 Mindenki fontosnak tartja, de csak minden második ember csinálja Az országos szelektív hulladékgyűjtési felmérés eredményei VISZKEI GYÖRGY ügyvezető igazgató, ÖKO-Pannon Kht.

N=200  Célja és háttere:  Célja: az ÖKO-Pannon Kht és 2008 közötti szelektív hulladékgyűjtés „népszerűsítése” érdekében végzett 2 éves projektje eredményességének vizsgálata.  Végezte: TNS Hungary Kft.  Fókusza:  A környezetvédelemmel és a (szelektív) hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűd felmérése  A hulladékkezeléshez való hozzáállás  Preferált hulladékgyűjtési eljárások  A szelektív hulladékgyűjtés gyakorlati alkalmazása  A szelektív hulladékgyűjtés alkalmazására való hajlandóság felmérése  Módszertana:  Célcsoport: a 18 év feletti magyar lakosság  Mintavétel: személyes kérdezés a válaszadó otthonában  Minta: országos reprezentatív minta  Minta mérete: N=1005 A kutatás célja, háttere és módszertana Jelölések a kutatásban + : Szignifikánsan nagyobb arány 2006-hoz viszonyítva - : Szignifikánsan kisebb arány 2006-hoz viszonyítva

N=200 Az országos szelektív hulladékgyűjtési felmérés részletes eredményei

Szokott-e Ön arra ügyelni, hogy… Bázis: Totál minta. Segített válaszadás. Egy válasz lehetséges. (Környezet-tudatosság)

(A szelektív hulladékgyűjtést ismerők aránya) Hallott Ön a szelektív hulladékgyűjtésről? Magyarországon szinte mindenki hallott már a szelektív hulladékgyűjtésről Bázis: Totál (N=1002) 2008 Bázis: Totál (N=1005)

(Szelektív hulladékgyűjtési lehetőség a lakóhelyen) Az Ön lakóhelyén van-e lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre? 2006 Bázis: Totál (N=1002) 2008 Bázis: Totál (N=1005) 2008-ban a megkérdezettek 3/4-e már úgy tudja, hogy lakóhelyén van lehetőség a hulladék szelektív gyűjtésére. +

(A háztartási hulladékot szelektíven gyűjtők aránya) Gyűjti-e szelektíven a háztartási hulladékot? 2008-ban a megkérdezetteknek már több mint a fele nyilatkozott úgy, hogy szelektíven gyűjti a háztartási hulladékot 2006 Bázis: Totál (N=1002) 2008 Bázis: Totál (N=1005) +

(A háztartási hulladékot szelektíven gyűjtők aránya Demográfiai összetétel) A magasabb iskolai végzettségűek, a nagyobb településeken élők és a évesek nagyobb arányban vannak azok között, akik úgy nyilatkoztak, hogy szelektíven gyűjtik háztartási hulladékukat, mint amilyen az arányuk a teljes (18+) népességen belül. Gyűjti-e Ön szelektíven a háztartási hulladékot?

(Szelektív hulladékgyűjtési hajlandóság a nem gyűjtők körében) Ha lehetősége lenne, gyűjtené Ön szelektíven a háztartásban keletkezett hulladékot? Bázis: Akik nem gyűjtik szelektíven a háztartási hulladékot. Akik nem gyűjtenek szelektíven, azoknak közel 2/3-a nyilatkozott úgy, hogy megfelelő körülmények között ő is hajlandó volna így kezelni háztartási hulladékát Bázis: N= Bázis: N=487 - MEGJ: A nem gyűjtők 56%-a mondta azt, hogy lakhelyén van lehetősége szelektív hulladékgyűjtésre

A helyi szelektív hulladékgyűjtési szokások / attitűd ÖSSZEFOGLALÁS VÁLTOZÁSOK: Nincs lehetősége szelektív gyűjtésre, de hajlandó lenne gyűjteni: - 9% - Van lehetősége gyűjteni és gyűjt is: + 8% 2008 Bázis: TOTÁL / N= Bázis: TOTÁL / N= Akiknek régebb elsősorban a lehetőség hiánya jelentett akadályt, de megvolt a hajlandóság a szelektív gyűjtésre, azok mára aktív gyűjtőkké váltak ezen lehetőségek javulásának mértékében. - Nem változott viszont a szelektív gyűjtésre negatív hajlandóságot mutatók (akik a lehetőségük ellenére nem gyűjtenek, illetve nem is lennének hajlandók) aránya (kb. 1/3-uk).

Ha nem gyűjt szelektíven: miért nem? (A szelektív hulladékgyűjtés elutasításának okai ) Bázis: Akik nem gyűjtik szelektíven a háztartási hulladékot. + -

(A szelektív hulladékgyűjtés elutasításának okai - Kategóriák Bázis: Akik nem gyűjtik szelektíven a háztartási hulladékot. 66% - Hajlandóság hiánya (idő, hely, távolság) 38% - Ismeretek hiánya / Attitűd 2008 Ha nem gyűjt szelektíven: miért nem?

Milyen típusú SZELEKTÍV hulladékgyűjtési eljárás működik az Ön településén? (A helyi szelektív hulladékgyűjtési eljárások) Akiknek a településén működik szelektív hulladékgyűjtő rendszer, azoknál főleg a gyűjtőszigetes megoldás dominál. Bázis: Azok, akiknek a településén van (2006, N=684) lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. (2008, N=761)

(Preferált hulladékgyűjtési eljárások) Amennyiben csak egyetlen gyűjtési mód lenne elérhető lakóhelyén, melyiket részesítené előnyben? A hulladékgyűjtési eljárások között továbbra is a gyűjtőszigetet preferálják legtöbben. Figyelemreméltó, hogy a zsákos módszert 2008-ban már egyre többen választanák Bázis: Totál (N=1002) 2008 Bázis: Totál (N=1005) + -

(A szelektíven gyűjtött anyagtípusok) Bázis: Azok, akik gyűjtenek szelektíven háztartási hulladékot. Milyen anyagtípusokat gyűjt Ön külön? 2008 Bázis: N= Bázis: N=462 Továbbra is leginkább a műanyagokat, a papírt és az üveget gyűjtik elkülönítve, de nőtt a fémek és az italos kartondobozok szelektíven gyűjtése is 2006-hoz képest

Bázis: Akik szelektíven gyűjtik a hulladékot és településükön működik gyűjtősziget. N=100 N=55 N=60 Milyen gyakran viszi el a szelektíven gyűjtött hulladékot a gyűjtőedényekhez? A gyűjtőszigeteket a válaszadók valamivel több, mint fele legalább heti egy alkalommal látogatja, 1/5-ük pedig többször is egy héten. (A szelektíven gyűjtött hulladékok elszállításának gyakorisága –GYŰJTŐSZIGET) 2006 Bázis: N= Bázis: N=450

Hogyan viszi hulladékát a gyűjtőszigetre? (A hulladék elszállítása gyűjtőszigetekre: hogyan?) Bázis: Azok, akik gyűjtenek szelektíven háztartási hulladékot, és településükön gyűjtőszigetes eljárás van. A válaszadók nagy többsége továbbra is gyalog viszi el a hulladékot a gyűjtőszigetre hoz képest egyre inkább teret nyer az autóval történő hulladék szállítás: 2008-ra már több mint minden ötödik megkérdezett szállítja így a hulladékot a gyűjtőszigetre. + -

(A háztartási hulladékok szelektíven gyűjtött része) Bázis: Azok, akik gyűjtenek szelektíven háztartási hulladékot, kivéve NT/NV említéseket (N=469). Átlagok A háztartási hulladékok szelektíven gyűjtött százalékos arányának átlaga: 55%, ami közel 10%-os növekedést jelent a 2 évvel ezelőtti eredményhez viszonyítva. Legnagyobb arányban gyűjtenek szelektíven a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. 45.5% =====> 54.6% (2006 =====> 2008) A háztartásban összegyűlt hulladék körülbelül hány százalékát gyűjti szelektíven?

(A szelektív hulladékgyűjtő edény távolsága) Jelenleg mekkora távolságot kell megtennie a szelektív hulladékgyűjtő edényig? Bázis: Azok, akik gyűjtenek szelektíven háztartási hulladékot Bázis: N= Bázis: N= ban a megkérdezettek nagyobb távolságokról számoltak be, mint korábban. Ez összefügghet az autós szállítás növekedésével.

Mekkora távolságot (lenne) hajlandó megtenni a szelektív hulladékgyűjtő edényig? Bázis: Azok akik szelektíven gyűjtenek hulladékot, ill. akik hajlandók lennének szelektíven gyűjteni, ha a lehetőségek adottak volnának. Akik már gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést, azok közül többen hajlandók nagyobb távolságot is megtenni az edényig. % 65% - több, mint 100 m 56% - legfeljebb 100 m

Véleménye szerint, hogyan lehetne rábírni az embereket, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot? Bázis: Totál minta. A megkérdezettek spontán véleménye szerint egyrészt a hulladékgyűjtő edények elérhetőségén kellene javítani, másrészt szélesebb körű tájékoztatást, reklámozást tartanának célszerűnek

Ön szerint mi történik a szelektíven összegyűjtött hulladékokkal? A megkérdezettek közel ¾-e úgy vélekedett, hogy a szelektíven gyűjtött hulladéktípusokat külön hasznosítják újra, míg 15%-uk úgy gondolta, hogy nem kerül sor a hulladék újrahasznosítására. Bázis: Totál minta / N=1005. Segített válaszadás. Egy válasz lehetséges.

N=200 Összefoglaló

 A szelektív hulladékgyűjtés közismert, 100%-hoz közelít azok aránya, akik hallottak már a róla.  A megkérdezettek 76%-a úgy tudja, hogy a településén van lehetőség a hulladék szelektív gyűjtésére.  2008-ban a megkérdezetteknek már több mint a fele (52%) nyilatkozott úgy, hogy gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot.  A lakóhelyükön szelektív gyűjtési lehetőséggel rendelkezők körülbelül 2/3-a nyilatkozta azt, hogy él is ezzel a lehetőséggel.  A szelektív gyűjtésben a legaktívabbak a magasabb iskolai végzettségűek (legalább középfokú), a nagyobb településeken élők (Budapest és nagyváros) és a éves korosztály.  2006-hoz képest kiugróan megnőtt a szelektíven gyűjtők aránya a községekben élők körében, de nőtt a éves korosztályban és a nők körében is. A legfiatalabb korosztályban viszont csökkent ez az arány.  A szelektív hulladékgyűjtés elutasítása a többségnél (2/3-uk) a hajlandóság hiányának valamilyen formájához köthető:  távolság (32% - a gyűjtőhelyek messze vannak),  időhiány (15% - nincs rá idő, 20% - a szétválogatás körülményes)  vagy helyhiány (19% - nincs elég hely a lakásban)  A szelektív gyűjtés elutasítása sok esetben (10-ből 4) egyben ismeretek hiányához (nincs értelme, nem fontos) vagy téves ismeretekhez (úgyis egyben viszik el, ürítéskor összeöntik) is kapcsolódik.

Összefoglaló  A nem gyűjtők 2/3-a megfelelő körülmények között hajlandó volna bekapcsolódni a gyűjtésbe  Akiknek a településén működik szelektív hulladékgyűjtő rendszer, azoknál továbbra is főleg a gyűjtőszigetes megoldás dominál. 21%-nál van jelen a ‘zsákos’ módszer, és 6% tud hulladékudvarról a településén.  A gyűjtőszigetet a legpreferáltabb eljárás, de figyelemreméltó, hogy a zsákos módszert 2008-ban jelentősen többen (+7%), azaz már 44%-uk választaná.  2008-ban is a szelektíven gyűjtött hulladék fajták top3-as listájában a műanyag, a papír és az üveg szerepelt.  A szelektíven gyűjtők átlagosan az összes (a háztartásukban) keletkező hulladék 55%-át gyűjtik külön, ami közel 10%- os növekedést jelent 2006-hoz képest.  A gyűjtőszigeteket a válaszadók valamivel több, mint fele legalább heti egy alkalommal látogatja, 1/5-ük többször is egy héten. A házhoz menő gyűjtést alkalmazók esetében is a megkérdezettek 42%-a heti gyakoriságú elszállításról számol be.  Akik jelenleg nem gyűjtik a háztartásban jelentkező hulladékot szelektíven, de ha módjuk lenne gyűjtenének, azoknak 56%-a maximum 100 métert lenne hajlandó megtenni a gyűjtőszigetekig. Akik viszont már gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést, nagyobb távolságot hajlandók megtenni az edényig.  A válaszadók elsősorban a szélesebb körű tájékoztatást, reklámozást (29%) és a hulladékgyűjtő edények elérhetőségének további javítását (27%) tartják ösztönzőnek.  A megkérdezettek közel ¾-e úgy vélekedett, hogy a szelektíven gyűjtött hulladéktípusokat külön hasznosítják újra, míg 15%-uk úgy gondolta, hogy nem kerül sor a hulladék újrahasznosítására.

N=200 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!