SZÉLERŐMŰVEK TELEPÍTÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATAI (A MEGÚJULÓ ENERGIA ÁRA) Kun-Szabó T., Zalavári I. , Sörös G. , Nagy G.

Bevezetés A szélenergia az összes energiaforrás közül a legtisztább a szén-dioxid kibocsátás a Kiotói egyezmény alapján limitált 1 kWh áram megtermelése mintegy 1 kg szén-dioxidemisszió megtakarítást jelent a globális felmelegedés megállítása, csökkentése

A globális felmelegedés ma már realitás A tenger jege az Arktiszon tíz évenként 9 %-kal csökken “A felmelegedés sebessége az Arktiszon az utolsó 20 évben 9-szer nagyobb volt, mint az utolsó 100 év fel-melegedési sebessége.” The single most important issues facing the electricity industry is climate change The electrcity industry is very significant contributor to the changes we are now seeing The way society determines to deal with climate change will largely shape the electricity industry in 21 century It may take some time for this to happen In the mean time we have some other basic drivers

A szélparkok is versenyképessé válnak

Új áramtermelési költségek

A gazdaságosság értékelése Előzetes számításként pl. egy 2 MW-os torony építési költsége 1,3 millió EUR, amely megfelel kb. 340 millió Ft-nak. Vegyünk alapul 4millió kWh/év nagyságrendű áramtermelést, amelyre a jelenlegi hazai átvételi ára átlagosan 22,6 Ft/kWh, ekkor az éves bevétel 90millió Ft. Ebből az üzemeltetési költség (30millió Ft) levonása után marad évente 60millió Ft adózatlan nyereség. Ebben az esetben a szélturbina kb. 6 év alatt térülne meg, amely jónak mondható. Sajnos, a kép nem ilyen egyszerű. A szélenergia gazdaságosságát ennél több szempont figyelembevételével és sokkal pontosabban kell értékelnünk.

Szélturbina adatok és becsült termelési adatok Műszaki paraméterek Szélturbina adatok és becsült termelési adatok a torony optimális méretei, a szélviszonyok pontos ismerete a meghatározott szélprofil és az erőműtípus teljesítményprofiljának az egyeztetése várható megtermelt elektromos áram mennyisége a rotor egységnyi felületére eső leadott teljesítmény a kihasználási arány Betz-törvénye (59%!)

Az energia árának befolyásolásában szerepet játszanak: Ökonómiai részletek Árbevétel Az éves árbevétel az áramátvételi díjból származik, melyet a következő szerint lehet számítani: Áramátvételi díj (Ft) = Park éves teljesítménye (kWh) * áramátvételi díj (Ft/kWh) Az energia árának befolyásolásában szerepet játszanak: toronymagasság (minél magasabb annál nagyobb átlagsebességű szél energiáját tudja hasznosítani) aktuális kamatláb: 5 %-os, 7,5%-os és 10 %-os kamatlábak esetén az energiaárak különbözőek

Ökonómiai részletek

Ökonómiai részletek Az árakat és az átvételi szabályokat jelenleg a 2/2005. (I. 13.) és a 9/2005. (I. 21.) GKM rendelettel módosított 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet határozza meg. 2005. február 1-től a völgyidőszak és a csúcs-időszak átlagos ára körülbelül 22,6 Ft/kWh, mivel csúcsidőszakban 28,74 Ft/kWh, míg völgy-időszakban 16,51 Ft/kWh. Ugyanakkor 2004. júliusában ezt kiegészítették egy mélyvölgy-időszakkal, melynek értéke most 9,38 Ft/kWh.

Bekerülési/építési költségek és mellékköltségek Ökonómiai részletek Bekerülési/építési költségek és mellékköltségek A szélparkok építése során jelentkező költségeket három nagyobb csoportba lehet sorolni: vásárlás, vételár, építési költségek, valamint az építkezés mellékköltségei.

Ökonómiai részletek A vételár minden típusnál változik. Az ár a szélerőmű teljesítményétől, valamint a toronymagasságától függ. Az sem mindegy, hogy melyik gyártótól vásárol a befektető, és ezért milyen szolgáltatásokat kap. Egy 1,5 MW teljesítményű 100 m-es torony ára megközelíti a 300millió Ft-ot. Az építési költségeknél figyelembe kell venni a szállításhoz szükséges utak megépítésének költségeit, valamint a darufelállítási helyek megfelelő elkészítésének anyagi vonzatait is. Az erőműveket le kell alapozni, és a szélpark erőműveit megfelelő elektromos kábellel össze kell kapcsolni, melynek el kell jutnia a szélfarm központi transzformátorállomásába. Ugyanakkor szükség van egy központi számítógépre is, valamint egy megfelelően kiépített GSM-hálózatra, amely jelzi a diszpécsernél, ha a park valamelyik berendezése meghibásodott. A mellékköltségek közé sorolunk olyan tételeket, amelyek a szélpark építése során nem látszanak, de a létesítéshez elengedhetetlenek. Ilyenek a különféle előkészítési, tervezési, szakértői díjak, engedélyek, illetékek. Ide sorolhatóak a szakvéleményekért fizetendő tételek is: szélenergetikai szakvélemény, illetve a talajmechanikai szakvélemény.

Ökonómiai részletek Üzemeltetési költségek Az üzemeltetéskor jelentkező gazdasági üzemeltetési költségeken a gazdasági adminisztráció költségeit értjük. Így ide tartoznak a számlázásért, a könyvelésért, a mérleg készítéséért, valamint az adótanácsadásért kifizetett tételek. A technikai üzemeltetésbe a műszaki adminisztráció költségei tartoznak. A szélerőművekre már a beruházás megkezdésekor biztosítást kell kötni. A szélerőművek folyamatos karbantartásának költségeit minden évben fizetni kell. Ha lejár a szélerőművek élettartama, akkor jelentkezik a bontási költség.

Gazdaságosság számítása Ökonómiai részletek Gazdaságosság számítása Néhány eddig nem tárgyalt gazdasági jellemzőt a következőkben definiálunk: A beruházás bruttó cash-flow-ja azt jelenti, hogy az adózott nyereségen kívül a beruházás megtérülésében szerepet játszik az amortizáció (értékcsökkenési leírás) is. Az adózott nyereség a tőke megtérülésének, az értékcsökkenési leírási bevétel a tőke visszatérülésének a forrása: Bruttó cash-flow = Adózott nyereség + értékcsökkenési leírási bevétel (amortizáció). A beruházás gazdaságossági számítása statikus mutatók alapján történik (nem vesszük figyelembe az idő múlását).

Átlagos megtérülési idő (t) lehet Ökonómiai részletek Átlagos megtérülési idő (t) lehet nyereség alapú: t1 = Befektetett összeg Adózott nyereség cash-flow alapú: t2 = Befektetett összeg Bruttó cash-flow

Ökonómiai részletek

Ökonómiai részletek

Ökonómiai részletek Összefoglalás A számítások alapján megállapítható, hogy állami, vissza nem térítendő támogatás és/vagy a bekerülési költségek csökkentése, az átvételi áramár növekedése nélkül a beruházások nehezen és lassan térülnek meg. Ennek oka a hazai infrastruktúra elmaradottságából következő magas hálózati csatlakozási költség. A költségeket csökkenteni lehet, ha növeljük a szélparkban elhelyezhető erőművek számát, ha azonos nyomvonalra különböző feszültségű vezetékeket fektetünk, ha a toronymagasságot optimálisnak választjuk, az építési mellékköltségeket (tervezés, szakértés) csökkentjük, stb. Reméljük, hogy a kidolgozott táblázatokkal megkönnyítjük és pontosabbá tesszük az üzleti előkalkuláció révén (amelyet természetesen több párhuzamos változatban kell a különböző megoldásokra elkészíteni) az üzleti terv elkészítését, a gazdasági számítási mechanizmusokat.

Köszönöm a figyelmüket!