Laposférgek törzse

Rendszertan

Örvényférgek osztálya

tejfehér planária ! - belük háromágú, amelyek közül az egyik előre, kettő pedig hátra irányul az ágakon elágazó vakbelek lehetnek átalakulás nélkül fejlődnek 25 mm hosszúra nő meg, az aljzat közelében mozog szinte minden víztípusban megtalálható, elterjedt faj tejfehér planária - Dendrocoelum lacteum

gyászplanária ! belük háromágú, amelyek közül az egyik előre, kettő pedig hátra irányul középhegységekben, és sík vidékek álló-, és áramló vizeiben élnek színe fekete, esetleg szürkés-barnás árnyalatú maximális hossza 20 mm gyászplanária - Dugesia lugubris

fülesplanária ! fülesplanária – Dugesia gonocephala

növényházi örvényférgek növényházi örvényférgek - Bipalium sp.

Galandférgek osztálya

széles galandféreg széles galandféreg – Diphyllobothrium latum - végleges gazdái az ember, házi és vadon élő ragadozók Ázsia, Európa és Észak-Amerika területén elterjedt faj nyers halhús elfogyasztásával fertőz a kifejlett állatok hossza 1-4 méter, az embernél kivételesen 10-15 méteresre is megnőhet - körülbelül 4 000 ízből állhatnak az emberi szervezetben rendkívül széles galandféregfaj

kutya galandféreg ! kutya galandféreg - Dipylidium caninum - kutya, macska, róka és az ember parazitája hossza 40-45 cm, teste 90-115 ízbõl áll fején horgokat találunk testének hátulsó, érett ízei vöröses színûek, uborkamaghoz hasonlítanak az érett ízek nem petékre, hanem 2-3 petét tartalmazó petetokokra esnek szét köztes gazdája a bolha

A kutyák a féreglárvával fertőzött bolhák szétrágá-sával fertőződnek meg Az ember a már fertőzött kutya nyálával fertőződik meg A lárva a bélbe kerülve, feji részével a bél nyálkahártyá-jához tapad, és ott kifejlett féreggé fejlődik Rizsszemre vagy uborkamagra emlékeztető féregízek ürülnek a kutya bélsarával A féregízek petéket tartal-maznak A külvilágban az ízek szétre-pednek, és a bolhalárvák be-kebelezik a petéket A fertőzött bolhalárvából kifejlett bolha lesz, miközben a féregpetéből is lárva ( 8 ) fejlődik

! simafejű galandféreg - a petéből kikelő lárvák a bélcsatornából átfúrják magukat az izomba, majd ott betokosodnak főként szarvasmarhában található ha a marhahús nem elég átsült, akkor az élő lárvák az ember belében kiszabadulnak a tokból és kifejlett féreggé alakulnak a kifejlett féreg hossza 10-25 méter simafejű galandféreg - Taenia saginata

horgasfejű galandféreg ! - a kifejlett féreg hossza 4-6 m szélessége 6-7 mm feji részén két sorban horgokat találunk lárvája a sertésborsóka, amely nyers sertéshússal fertőz lárvája sertés, kutya vagy az ember izomzatában, nyirokcsomói-ban, agyában vagy szemében él horgasfejű galandféreg - Taenia solium

a petéből kikelő lárvák a bélcsatornából átfúrják magukat az izomba, majd ott betokosodnak főként sertésekben talál-hatóak ha a sertéshús nem elég átsült, akkor az élő lárvák az ember belében kiszaba-dulnak a tokból és kifejlett féreggé alakulnak - a kifejlett féreg hossza 4-5 méter

kergeféreg ! - 40-100 cm hosszú galandféreg feji része horgas gazdái a kutya és a vadon élő kutyafélék lárvája elsősorban a szarvasmarha és a juh központi idegrendsze-rében él - utolsó lárvaalakja az idegrendszerben él, és szokatlan viselkedést produkál, ez az úgynevezett „kergekór” kergeféreg - Taenia multiceps

Egyenes fejlődésű mételyek osztálya

horgas métely - tapadókorongjukon 8 pár szegélyhorog és 2 vagy több középhorog van kistestű mételyek az izmos garatot két vakon végződő bélág követi tapadókorongjukon nincsenek szívókák horgas métely - Gyrodactylus elegans - elevenszülõk, a kifejlett állat testében 2-3 ún. leánynemzedék is található halgazdasági pontyok és pontyfélék parazitái

ikerféreg ! - lárváinak tapadókorongján egy pár csappantyú és egy pár középhorog található fiatal egyedeik az ivarérés során testük közepe táján X alakban összenőnek párzószervük nincsen - az egyik egyed ondóveze-tője összenőtt a másik egyed hüvelyével Magyarországon a dévér-keszeg kopoltyúján élősködik gyakran ikerféreg – Diplozoon paradoxum

Közvetett fejlődésű mételyek osztálya

májmétely ! - 20-30 mm hosszú féreg az ivarnyílás a két szívóka között található petéi tojásdadok, aranysárgák juhok és szarvasmarhák elterjedt parazitái naponta kb. 20 000 db petét raknak májmétely - Fasciola hepatica - testének elülső vége kúp alakú, tüskékkel borított, mely utóbb kiszélesedve a „vállakat” alkotja

nedves réten a petékből úszó lárvák alakulnak ki, amelyek a törpe iszapcsigát vagy más-néven májmételycsigát keresik meg a csigában két lárvaállapot játszódik le, majd a lárvák elhagyják a csigát, és a fű-szálakra tapadva betokozódnak a juhok, és a szarvasmarhák, vagy a fűszálakat szájba vevő emberek a fűről fertőződnek - a tok a vékonybélben megemésztődik, a lárvák így szabaddá válnak - a bél falát átfúrva a hasüreg-be, onnan a májba jutnak, majd az epevezetékben válnak ivaréretté