♫ Kapcsolja be hangszóróját! A diák kattintásra haladnak tovább.
Tomi nyomorékká lett újságárus fiú volt, aki megtört testtel, magatehetetlenül feküdt egy régi, romos bérház harmadik emeletén, egy rozoga heverőn, a nagyváros forgalmas utcájára néző ablak mellett. Teljesen mozgásképtelen volt, napjait az ágyban töltötte.
Egy nap megkérte egy barátját, hogy hozza el neki azt a könyvet, ami arról az emberről szól, aki „bármerre járt, jót tett mindenkivel”! A kisfiú kitartóan kutatott az ismeretlen könyv után, míg végül egy könyvárus rájött, hogy valószínűleg a Bibliáról és Jézus történetéről lehet szó! A fiúcska utolsó filléreit összegyűjtve visszament a kedves könyvárushoz és vásárolt Tominak egy Új Testamentumot.
Ettől kezdve együtt bújták a könyvet, míg egy nap Tomi, aki Jézus szavainak hatására csodálatosképpen üdvözült, elhatározta, hogy a könyvbeli emberhez hasonlóan mindenkivel jót fog tenni. Mivel azonban nyomorék volt, nem hagyhatta el az egyszobás kis lakást, melyben nagynénjével együtt élt! Imádkozott hát, és megkérte Istent, hogy segítsen neki. Az Úr segítségével csodás tervet eszelt ki!
Kis papír cetlikre fáradságos munkával hasznos bibliai verseket írt, amelyeket aztán ledobott a harmadik emeleti ablakból a forgalmas utcára. A járókelők kíváncsian vették fel a papírdarabokat és érdeklődve olvasták annak az Embernek szavait, aki bármerre járt jót tett. Jézus szavait ismerhették meg.
Egy napon egy gazdag üzletember bukkant rá az egyik versre és miután elolvasta, csodálatosképpen üdvözült. Később visszatért és megpróbált rájönni, hogy vajon honnan került az utcára a papír, mely az Úrhoz vezette őt! Ekkor egy másik papírdarabot pillantott meg, amint az éppen a járdára hullott. Figyelte, amint egy szegény, fáradt, idős asszony fájdalmasan lehajolt, hogy felszedje. Arca olvasás közben felragyogott, és ahogy továbbment, úgy tűnt, mintha új erő költözött volna lépteibe!
Az üzletember szinte a járdához szegezve bámult felfelé és elhatározta, hogy megtalálja a papírok forrását! Sokáig kellett várnia, mert szegény Tominak még egyetlen vers leírása is hosszú, fájdalmas percekbe telt! Figyelme hirtelen az egyik ablakra irányult, ahonnan egy apró kéz nyúlt ki, néhány papírdarabot hajítva az utcára, pont olyat, ami néhány perccel korábban számára is új életet hozott! Figyelmesen megjegyezte az ablak helyét, felrohant a piszkos bérház lépcsőin, és az egyszobás kis lakásban végre rábukkant Tomira, az utca misszionáriusára!
Idővel szoros barátság alakult ki közöttük, az üzletember pedig minden létező orvosi kezelést és segítséget megadott Tomi számára. Egy nap megkérdezte a kisfiút, hogy szeretne-e hozzá költözni és a városon kívüli villájában élni. Új barátja legnagyobb meglepetésére Tomi így válaszolt: „Ezt meg kell beszélnem a legjobb Barátommal.” – A Barátja alatt Jézust értette!
Másnap az üzletember visszatért, kíváncsian várva Tomi válaszát. A kisfiú néhány különös kérdést intézett hozzá: „Mit mondtál, hol van a házad?” „Vidéken, egy hatalmas, mesésen szép birtokon,” válaszolta az üzletember. „Saját szobában laknál, és szolgáim mindenben kiszolgálnának. Finom ételek, puha ágy és a legnagyobb kényelem vár ott rád. Feleségemmel fiunkként szeretnénk és gondoskodnánk rólad.”
A meglepett üzletember kissé zavarban volt mikor így válaszolt, “Nem gondolnám. Egy- egy szolga néhanapján, és persze a kertész. Tomi, gondold csak el, ez egy csodás vidéki birtok, messze a város zajától. Végre békében élhetnél, olvashatnád kedvenc könyveidet, pihenhetnél, nem kellene tovább elviselned azt a rengeteg koszt és zajt, ami a városi élettel jár.”
Hosszú és jelentőségteljes csönd után Tomi – aki nagyon szomorúnak látszott, mert nem akarta megbántani újdonsült barátját – végül csendesen, könnyekkel a szemében, de határozottan így válaszolt: „Sajnálom, de soha nem tudnék olyan helyen élni, ahol nem járnak emberek az ablakom alatt.”
A legtöbb ember azt gondolná, egy ilyen magatehetetlen és magányos kisfiúnak nincs lehetősége másoknak segíteni …
(Malakiás 3:10 alapján)