Metaadatok az 1945 utáni tervek feldolgozásánál Opauszki István MÁV Központi Irattár

Mit szkenneljünk? (választás a tervfajtákból) Előkészítő fázis tervei: előterv, tanulmányterv, vázlatterv, tenderterv: nem részleteiben kidolgozott, léptéke is nagyobb lehet Hatósági célra készülő tervek: engedélyezési tervek, elvi építési, építési, fennmaradási, bontási tervek (+statikai tervek +gépészeti tervek +organizációs tervek) Megvalósítást szolgáló tervek: kiviteli terv, megvalósulási terv (gyártmányterv, szerelési terv is ide tartozik)

Melyik adatot rögzítsük? 5-20 adat a terveken célok - erőforrások

Előzmény: nincs szövegmező kevesebb adat feliratok a terven szétszórtan 1940-es évek második felétől terjed a szövegmező használata még szabvány nélkül

MNOSZ 974 magasépítményi tervek: 12 adat 185x120 mm jobb alsó sarok mellékletekre is

Gyakorlat tartalmi és formai eltérés a szabványos szövegmezőtől kiv: jobb alsó sarok és a szövegmező maga

A terv tárgya a terv és a rajz megnevezés: együtt vagy külön – leírási szabvány kell szakági speciális adatok max. 300-350 karakter szükséges rövidítések helyesírás, gépélési hibák helységnevek, utcanevek, épületszámok követése

A terv és rajz tárgya egy mezőben

Terv és rajz tárgya négy mezőben

Szakági speciális adat

Tervfajta nem mindig szerepel a terven pl. gyártmánytervek ha külön mezőbe kerül, törzsadatból is rögzíthető sokszor része a tárgy leírásnak

Tervszám/munkaszám a tervező vállalatok többsége használja, pontos rögzítés kell – a tervlapok összetartója szám v. betűk és szám kombináció kötőjel, perjel, üres karakter leírás egységesítése nagy eltérések karakterszámban

Rajzszám általában külön mező, de van, ahol a tervszám utolsó tagja ritkábban szövegmezőn kívül egyes vállalatok csak tervszámot használnak – probléma lehet az összetartozó tervek keresése

Dátum (évszám) több is lehet, érdemes az utolsót, a terv elkészültének időpontját használni hónap, nap rögzítése felesleges ritkán: é.n.

Tervező vállalat érdemes törzsadatból kiválasztani névváltozások követése: reménytelen tervező és megrendelő cég azonos is lehet (saját tervező iroda) ritkán, de előfordul, hogy szükség van rá

Tervező iroda, osztály, csoport nagyobb tervezőintézeteknél sokszor beépítik a tervszámba a szervezet azonosítóját nélkülözhető

Megrendelő, beruházó nem mindig van feltüntetve 15-20 év után ritkán keresik Ha rögzítik, törzsadatból ajánlott

Személyek tervező, rajzoló, ellenőrző, jóváhagyók (8!) régebbi terveken sokszor csak kézírás a tervező személye lehet fontos (arányos időráfordítás?)

Méretek méretarány: jellemzően fel van tüntetve - nélkülözhető rajzméret (m2): nincs minden rajzon feltüntetve - a szolgáltatási díjszámítás alapja lehet példánysorozat jelzése: nincs jelentősége

Anyag nem szerepel a szövegmezőben, jellemzően az eredeti pausz, a másolatok készülhettek hajtogatható papírra, kartonlap ritkán (pl. tendertervek) a visszakeresés szempontjából nincs jelentősége, állományvédelmi szempontból igen. eredeti-másolat jelölése: a másolat ált. rosszabb minőségű – magyarázat a képminőségre

Szöveges munkarészek tartalomjegyzék-tervjegyzék műszaki leírás szakvélemény engedélyek számítások jegyzőkönyvek stb.

Feladatok, problémák általában több oldalas, A/4 dokumentumok - rendezni a lapokat pauszrajzoktól fizikailag el kell különíteni (helytakarékosság) nincs mindegyiken pontos tárgymeghatározás, v. eltér a szöveg a rajztól (a dokumentumból kell kiolvasni) mindenképpen kell egy azonosítószám, amely összetartja a tervekkel. pl. tervszám/munkaszám, vonalkód

A használat tapasztalatai a tervrajzon feltüntetett 10-20 adatból hatot mindenképpen célszerű rögzíteni. 4-5 adat lehetőségek függvénye, a többi elhagyható az ügyfeleink 95%-a a tárgy és 5% a tervszám alapján keresi a terveket.