A GVH ügyeinek felmérése Készítette: Páthy-Dencső Blanka TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 1112, Budapest, Budaörsi út 45. e-mail: dencso@tarki.hu Budapest, 2009. november 17.

Agenda A kutatásról A gazdasági versenyről és a GVH-ról A Penny Market akcióról A Blikk és a Bors újságok kiadójának egyesüléséről Összefoglaló

A kutatás bemutatása A kutatás célja: két aktuális GVH tevékenységgel kapcsolatos ismertség, az ismeretek pontossága és forrása, valamint a GVH magatartás megítélésének felmérése volt. (hullámok) Két, időben eltérő, telefonos adatfelvétel (az adott verseny-felügyeleti vizsgálat sajtóközleményben történő ismertetése utáni 2. és 5. héten) Két minta: (1) a lakosság reprezentatív, N = 600 és (2) az aktuális ügyet ismerők „szakértői” mintája, N = 200 –a Penny Market fennállásának 13 éves születésnapi akciójával kapcsolatos eljárás indításával, valamint a Blikk és a Bors újságok kiadójának egyesülésével kapcsolatos GVH vizsgálat megszüntetésével-

(%, adatfelvételek és minták szerinti bontásban) A lakosság véleménye a gazdasági versenyről Versenybarát attitűdök és a tudatos fogyasztók Ha egy nagyobb értékű műszaki cikkre van szüksége, akkor jellemzően Ön… (%, adatfelvételek és minták szerinti bontásban) Tudatos fogyasztónak azt tekintjük, aki kialakított egy olyan fogyasztói magatartást, amely a vásárlói döntéshozást a mérhető és összehasonlítható faktorok alapján befolyásolja. A fogyasztó igénybe veszi az interneten, vagy egyéb forrásokon keresztül elérhető információk nyújtotta segítséget, hogy átgondoltan választhasson a potenciális termékek, illetve szolgáltatások között. Versenybarátnak pedig azt nevezzük, aki a lehetőségek összehasonlításával, több szereplő ajánlatát kikérve versenyezteti a termékeket, szolgáltatásokat. A vizsgálat során azt láthattuk, hogy a felnőtt magyar lakosság döntő többsége tudatos fogyasztónak tekinthető olyan szempontból, hogy ha egy nagyobb értékű műszaki cikkre van szüksége, akkor nem egy helyen szokta megnézni, hanem több helyről gyűjt információt adott termékről, mielőtt döntene. Tízből közel kilencen ezt a modellt tartják helyesnek, és ez alapján járnak el ilyen esetben.

a Közép-Dunántúlon élők (57%), A lakosság véleménye a gazdasági versenyről Versenybarát attitűdök és a tudatos fogyasztók Lakásfelújításhoz korábban már bevált, vagy ismerős által ajánlott szakembert kérne fel, vagy több helyről informálódna, több árajánlatot is kérne, mielőtt szakembert választana? (%, adatfelvételek és minták szerinti bontásban) nők és az idősek, azaz 60 év felettiek (rendre 51-51%), az Észak- Alföldön élők (57%) jelentős tematikus szakosodás férfiak (51%), fiatalok (57%), a Közép-Dunántúlon élők (57%), a tanulók (72%) jelentős tematikus szakosodás A felnőtt magyar lakosság mintegy fele-fele arányban oszlik meg a tekintetben, hogy egy esetleges lakásfelújítás esetén a bevált, ismerős által ajánlott szakember mellett döntenek, ami nem tekinthető versenybarát hozzáállásnak, avagy több ajánlatot kérnek mielőtt szakembert választanak. A reprezentatív csoporton belül az átlagosnál (47%) nagyobb arányban a férfiak (51%), fiatalok, azaz a 18 és 39 év közöttiek (57%), a Közép-Dunántúlon élők (57%), illetve a tanulók (72%) körében mondták a legtöbben, hogy lakásfelújítás esetén több ismerőst is megkérdeznek tapasztalataikról, esetleg több ajánlatot is kérnek, mielőtt szakembert választanak. Ellenben a nők és az idősek, azaz 60 év felettiek (rendre 51-51%), az Észak- Alföldön élők (57%) jellemzően azok, akik körében az átlagosnál (46%) magasabb volt a korábban bevált szakember preferenciája ilyen esetekben. Az „ügyismereti” minta esetében is az előbb bemutatott, a reprezentatív mintában tapasztalt szignifikáns hatásokat tapasztaltuk a versenyattitűdök társadalmi csoportok szerinti jellemzésében, kivéve a nemek közti és a területi különbségeket.

„felügyelet-mentesek” aránya elhanyagolható, a „támogatóké” jelentős A lakosság véleménye a gazdasági versenyről A fellépéssel való egyetértés Azok aránya, akik szerint a megfelelő hivataloknak, állami szerveknek fel kell lépniük, ha... (%, adatfelvételek és minták szerinti bontásban) „felügyelet-mentesek” aránya elhanyagolható, a „támogatóké” jelentős

GVH ismerete Azok aránya, akik hallottak a Gazdasági Versenyhivatalról, azaz a GVH-ról (%, minták és adatfelvételek szerinti bontásban) Ismeri Nem ismeri férfiak nők aktívak inaktívak tudatos fogyasztók nem tudatos fogyasztók 40-49 évesek 19-29 évesek és a 70 év felettiek Budapest község Közép-Magyarország - diploma alapfokú végzettség Átlag: 68% hol hallott vagy olvasott a kérdezett a GVH-ról: legtöbben a tévében hallottak a GVH-ról, átlagban tízből négyen pedig az újságokban, hetilapokban, vagy/és folyóiratokban olvastak korábban a hivatalról. Rádióban a GVH-t ismerők hatoda-hetede, míg ismerősétől 5-13%-uk hallott a hivatalról. A versenyhivatalt ismerő kérdezettek 9-14%-a az interneten olvasott a GVH-ról. A GVH-t ismerők 2-6%-a pedig egyéb helyről hallott a Versenyhivatalról. A felmérések során néhány fő volt mindössze, akik számára a GVH honlapja szolgált információforrásként.

Intézményi bizalom „Bízik-e abban, hogy a GVH alaposan kivizsgálja a feladatkörébe tartozó ügyeket?” (a GVH-t ismerők körében, %, minták és adatfelvételek szerinti bontásban) az “ügyismereti” mintákba tartozók többségében nagyobb bizalommal vannak a GVH felé.

A GVH ügyek általános és részletesebb ismerete

Általános (spontán) ismeret „Milyen üggyel kapcsolatban hallott a közelmúltban a GVH munkájáról?” Az útépítő kartell, az autópálya-építés (25-59%) A teljes lakosság körében a Penny Market akciójának spontán ismertsége 11-23% közötti, míg a Blikk és a Bors kiadói egyesülésének 1-6% közötti volt. A malomipari kartellel, a gabonaár egyeztetéssel kapcsolatos ügy időben később került a nyilvánosság elé, mint a Penny Market akcióval kapcsolatban indított eljárás, így később jelent illetve növekedett meg az említések között. felületesen említettek valamilyen történést, ilyen volt például a „fogyasztók megtévesztése”, valamint sok esetben valamely szolgáltatóval (bankok, mobiltelefon-szolgáltató, áruház) kapcsolatos esetet említettek (24-35% közötti az említők aránya a mintákban). Valamint voltak olyan említések is, ahol a cégnévre emlékeztek, azonban az esetre nem (pl. AVON, TESCO, ElectroWorld) és volt, ahol a konkrét esetre emlékeztek és a cégre, vállalat nevére nem (4-25% közötti az említők aránya a mintákban). Egy olyan kérdezett sem volt a mintában, aki említette volna a „védett tanús botrányt” a gabonaár-egyeztetések kapcsán. mindkét ügy esetében a reprezentatív mintába került GVH-t ismerő felnőtt magyar lakosok általánosságban véve említették a GVH munkáját: „pénzbírságot szab ki”, „ellenőriz”, „fogyasztóvédelem”. Tehát az asszociációk nem konkrét eseteket jelentettek (2-16% közötti az említők aránya a mintákban). û        û        A Versenyhivatalt ismerő felnőtt lakosság továbbra is egy korábbi és nem egy közelmúltbeli ügyet említett, mégpedig az útépítő kartellt, az autópálya-építés kapcsán felmerült eljárást. Továbbra is ez jelenik meg legelső asszociációként. û        Az adatokból láthatjuk, hogy a Penny Market születésnapi akciója a vizsgálat két hónapja alatt folyamatosan a köztudatban volt, hiszen a spontán válaszok között még jelentős számban találunk említéseket a Blikk-Bors kiadó egyesülésével kapcsolatos felmérésünk adatfelvételének időpontjában is. û        Mind a Blikk-Bors eljárás, mind pedig a malomipari kartellel, a gabonaár egyeztetéssel kapcsolatos ügy időben később került a nyilvánosság elé, mint a Penny Market akcióval kapcsolatban indított eljárás, így ezek később jelentek meg és növekedett meg a számuk az említések között, bár még mindig nem annyira domináns ez az eset, mint az autópálya-kartell ügy. Egy olyan kérdezett sem volt a mintában, aki említette volna a „védett tanús botrányt” a gabonaár-egyeztetések kapcsán. û        A Penny Market ügyének vizsgálata során jelentős számban voltak azok, akik felületesen említettek egy ügyet, ilyen volt például a „fogyasztók megtévesztése”, valamint sok esetben valamely szolgáltatóval (bankok, mobiltelefon-szolgáltató, áruház) kapcsolatos ügyet említettek, de nem emlékeztek pontosan annak nevére, illetve nem pontosították a konkrét ügyet. Valamint voltak olyan esetek is, ahol a cégnévre emlékeztek, azonban az ügyre nem (pl. AVON, TESCO, ElektroWorld) és volt, ahol a konkrét ügyre emlékeztek és a cégre, vállalat nevére nem. û        Mindkét ügy esetében a reprezentatív mintába került GVH-t ismerő felnőtt magyar lakosok általánosságban véve említették a GVH munkáját: „pénzbírságot szab ki”, „ellenőriz”, „fogyasztóvédelem”. Tehát az asszociációk nem konkrét ügyeket jelentettek, hanem az általuk vélt tevékenységgel kapcsolatosak voltak. û        A lakosság és az „ügyismereti” mintákban szereplők további GVH ügyismereteit a 3–4. táblázatokban mutatjuk be részletesebben. û        Az említések számára vonatkozóan elmondható, hogy mind a felnőtt lakosság, mind pedig a GVH „ügyismerők” csoportjának tagjai egy, maximum két ügyet tudtak spontán mód említeni a GVH-val kapcsolatban, a három említést adók száma olyan alacsony, amelynek interpretálása nem kezelhető jelen esetben. û        A segítség nélküli ismeretekkel kapcsolatban elmondható, hogy a Versenyhivatalt ismerő felnőtt lakosok mindössze egyhatoda, míg az „ügyismereti” mintában a kérdezettek fele tudott spontán módon, segítség nélkül magától legalább egy ügyet említeni, amellyel kapcsolatban hallott a Versenyhivatal tevékenységéről.

A Penny Market akció (támogatott)ismerete A Penny Market fennállásának 13 éves születésnapi akciójáról a felnőtt magyar lakosság 44%-a hallott, míg 3 héttel később ez az arány 41%-os volt. a középfokú vs alapfokú végzettségűek a városokban vs községekben élők tudatos vásárlók azok, akik leginkább hallottak az akcióról. az információk később jutottak el a kisebb településekre, valamint az idősebb korosztályhoz Két domináns elem: (1) kifogyott a Penny Marketben az akciós készlet, (2) ennek folyománya, miszerint botrány volt az üzletekben, az emberek összetaposták egymást, verekedtek a vevők A lakosság elsődleges információforrása a televízió, másodsorban újságokból, hetilapokból és/vagy folyóiratokból, harmadsorban pedig ismerőstől, baráttól, rokontól hallottak az akcióval kapcsolatos dolgokról. . A GVH-eljárás sajtóközleményben történő ismertetése után eltelt két hét után az eljárást ismerők negyede emlékezett az „olcsó sajtos ügyre”, de annak okát már csak minden harmadik válaszoló tudta, azaz hogy a rosszul megszervezett akció volt. Minden ötödik lakos első asszociációja az akcióval kapcsolatban a botrány volt.

A GVH eljárás ismerete A felnőtt magyar lakosság körében, akik hallottak a Penny Market fennállásának 13 éves születésnapi akciójáról, azok közel fele hallott arról, hogy eljárás is indult a GVH-ban ez ügyben. (I. adatfelvétel: 45%, II. adatfelvétel: 46%) A teljes reprezentatív mintát tekintve elmondható, hogy az I. adatfelvétel során a felnőtt magyar lakosság 20%-a, míg a II. adatfelvételben 19%-a hallott a GVH eljárásról. Miért indított eljárást a Versenyhivatal? (a GVH eljárásról hallók körében adatfelvételek és minták szerinti bontásban) Emlékeztetőül: az akcióról hallók aránya az I. adatfelvételben 44%, míg a II. adatfelvételben 41% volt A GVH eljárásról hallók közül tízből legalább hatan mondták, hogy a vizsgálat amiatt indult, mert nem volt elegendő az akciós termékből a boltokban, illetve rosszul szervezett akció volt. Honnan, milyen forrásból hallott arról, hogy a GVH eljárást indított? elsősorban a televízió dominál. A nyomtatott sajtóból és a rádióból értesültek aránya szintén magas, és ebben az esetben tapasztaltuk a legmagasabb arányát azoknak, akik az internetről szereztek tudomást a GVH eljárás indításáról a Penny Markettel szemben. Azonban konkrétan a GVH honlapját, mint információforrást külön egy kérdezett sem említette meg.

Az akció és az eljárás ismertségének időbeli alakulása A lakossági reprezentatív minták esetében a Penny Market eljárás a spontán ügyek említésénél mind a négy lehetséges adatfelvételi időpontban jelentős arányban jelent meg (22-20-11-23%). Az ügy támogatott ismertségével kapcsolatban elmondható, hogy 44, illetve 41%-nyian voltak azok, akik a reprezentatív mintákban hallottak a Penny Market születésnapi akciójáról. A Penny Market születésnapi akcióval kapcsolatos GVH eljárásról az első adatfelvételi időpontban az akcióról halló lakosok 45%-a, míg a másodikban 46%-uk hallott, tehát idővel jelentősen nem változott az arányuk. Az eljárás részleteivel kapcsolatos változásokról elmondható, hogy idővel nőtt azok aránya, akik úgy vélték, hogy a Versenyhivatal azért indított eljárást, mert nem volt elegendő az akciós termékből a boltokban, rosszul szervezett akció volt.

A Blikk és a Bors újság kiadóinak egyesülése A felnőtt magyar lakosság körében 9% azok aránya, akik hallottak arról, hogy a Blikk és a Bors újság kiadója egyesülne. *referencia-hírek Az ügy részleteiről (spontán válaszok): a Blikk (kiadója) felvásárolta volna a Bors napilap kiadóját. (de alapvetően kevés érdemi válasz) Érdekes különbséget tapasztaltunk az átlag felnőtt lakosok és az „ügyismerő” minta tagjai között, hiszen míg előbbiek leginkább az informális csatornán (ismerős, barát, rokon által elmondottakból) értesültek a hírről, addig az „ügyismereti” minta tagjaira az jellemző inkább, hogy a kereskedelmi televíziók voltak a leggyakoribb hírforrások. Referencia-hírek: Egy hír teljes körű ismeretére azonban nemcsak itt találunk példát: Michael Jackson haláláról (szinte) mindenki hallott, akárcsak az új 200 Ft-os érme bevezetéséről. A többi, általunk említett hír ismertsége ezeknél alacsonyabb, ugyanakkor meglepően magas az álhírről hallók aránya is. A különböző válaszadói csoportok legalább fele hallott a PSZÁF új vezetőjéről, és kissé alacsonyabb arányban, de a kérdezettek majd’ fele azt is tudni véli, hogy magyarországi üzemet épít a Volvo. Utóbbi egy általunk kitalált, hamis hír, amit a felsorolásban említettük a kérdezetteknek. A malomipari vállalkozások feltételezett áregyeztetéséről a Blikk és a Bors kiadóinak egyesülésével kapcsolatos GVH vizsgálatot ismerők valamivel tájékozottabbak, mint a teljes lakosság, de alapvetően minden válaszadói csoportban 30–40% körül mozog az arányuk az első adatfelvételben a 40-49 évesek, míg a másodikban a 18-29 évesek voltak azok, akik az átlagosnál magasabb arányban (rendre 17%, 16%) hallottak az egyesülésről. nem igaz az, hogy az újság(ok) olvasói az átlagosnál magasabb arányban hallottak volna az újságok egyesüléséről

A GVH vizsgálat ismerete A felnőtt magyar lakosság körében, akik hallottak az egyesülésről, azok 38, illetve 82%-a hallott róla, hogy vizsgálat is folyt a GVH-ban ez ügyben DE alacsony elemszám! A teljes reprezentatív mintát tekintve elmondható, hogy az I. adatfelvétel során a felnőtt magyar lakosság 3%-a, míg a II. adatfelvételben 7%-a hallott a GVH eljárásról. Információforrások: televízió (mind a kereskedelmi, mind pedig a közszolgálati) az informális csatornák (ismerősök, barátok, rokonok) internet

A Blikk és a Bors kiadójának egyesüléséről alkotott vélemények Ön hogy tudja, mi lett az ügy további folytatása? (a vizsgálatról és a visszalépésről hallók körében, % ) Ön hogy tudja, miért lépett vissza a felvásárlástól a Blikk újság kiadója? . Az „ügyismereti” minták esetében azonban láthatjuk, hogy az átlagosnál magasabb arányban tudták jól más csoportokhoz képest, hogy a kiadó végül visszalépett a felvásárlástól:   -          a felsőfokú végzettségűek -          az I. adatfelvételben részt vevő és a vizsgálatról hallók, valamint -          akiket érdekelnek a gazdasági hírek és -          leginkább újságokból (nyomtatott sajtóból) és/vagy az interneten szoktak ilyen típusú híreket olvasni. Akik hallottak az egyesülésről, tudták, hogy a GVH vizsgálatot folytat ez ügyben, és még azt is helyesen tudták, hogy végül a Ringier Kiadó Kft. visszalépett a felvásárlástól. Közülük tízből hatan már nem tudták megmondani, hogy szerintük miért lépett vissza a felvásárlástól a Blikk újság kiadója.

Az egyesülés és a vizsgálat ismertségének időbeli alakulása A lakossági reprezentatív minták esetében a Blikk-Bors vizsgálat a spontán ügyek említésénél mind a három lehetséges adatfelvételi időpontban nagyon alacsony arányban jelent meg. (1-6%) Az ügy támogatott ismertségével kapcsolatban elmondható, hogy 9-9%-nyian voltak azok, akik a reprezentatív mintákban hallottak a Blikk és a Bors újság kiadójának egyesüléséről . A Blikk és a Bors újságok egyesülésével kapcsolatos GVH vizsgálatról az első adatfelvételi időpontban az egyesülésről halló lakosok 3%-uk, míg a másodikban 7%-uk hallott, tehát idővel, ha nem is sokkal, de növekedett az arányuk. A vizsgálat részletei: (ügyismereti minta csak) a sajtóközlemény utáni második héten a legtöbben arra emlékeztek az üggyel kapcsolatban, hogy a Blikk (kiadója) felvásárolta volna a Bors napilap kiadóját, addig az ötödik héten azok száma növekedett meg, akik „csak” annyira emlékeztek, hogy a két kiadó egyesült volna.

Háttér-témák Penny Market felmérés Blikk-Bors felmérés Üzletválasztási és fogyasztói preferenciák Fogyasztói attitűdök Közvetlen érintettség Potenciális érintettség Becsalogatás A becsalogatottság típusai Reklamáció Vonzó üzlettípusok Hipotetikus kérdések-válaszok Blikk-Bors felmérés Az egyesülés hatásairól alkotott vélemények Vállalatfelvásárlás ellenőrzése Médiafogyasztás Médiahasználati szokások A gazdasági hírek forrásai és az azzal szembeni bizalom

Összefoglaló

Tízből heten ismerik a Gazdasági Versenyhivatalt mint intézményt A teljes lakosság körében a gazdasági miniszterjelölt visszalépésének spontán ismertsége[5%-os, a Penny Market akciójának 11-23% közötti, míg a Blikk és a Bors kiadói egyesülésének 1-6% közötti volt. A felnőtt magyar lakosság körében a gazdasági miniszterjelölt visszalépésének támogatott ismertsége[62%-nyi, a Penny Market akcióé 41-44%-nyi, míg a Blikk-Bors egyesülésnek 9%-nyi volt. A GVH ismertségével illetve az akció és az egyesülés (támogatott és spontán) ismertségével kapcsolatban nem tapasztaltunk statisztikailag igazolható csökkenő vagy növekvő tendenciákat a felmérés időtartama alatt. A felnőtt magyar lakosság 19-20%-a hallott a Versenyhivatal Penny Markettel szemben indított eljárásáról, míg a Blikk és a Bors újság kiadóinak egyesülésével kapcsolatos GVH vizsgálatról 3-7%-uk. átlagosan a felnőtt lakosság 67%-a hallott már a Versenyhivatalról. Az adatfelvételek eredményei szerint a június- és augusztus között a GVH ismertsége hibahatáron belüli mértékben ingadozott az átlagos érték körül A teljes lakosság körében Vahl Tamás visszalépésének spontán ismertsége[5%-os, a Penny Market akciójának 11-23% közötti, míg a Blikk és a Bors kiadói egyesülésének 1-6% közötti volt. A felnőtt magyar lakosság körében Vahl Tamás visszalépésének támogatott ismertsége[62%-nyi, a Penny Market akcióé 41-44%-nyi, míg a Blikk-Bors egyesülésnek 9%-nyi volt. A sajtóközlemények kiadása után a Penny Market akciója esetében azt tapasztaltuk, hogy a felnőtt magyar lakosság körében a csökkenő tendenciát egy, a kezdeteknél is magasabb ismertség követte: 22-20-11-23%. A Blikk-Bors egyesülés vizsgálata esetében pedig a kezdeti, alacsony ismertség, ha nem is szignifikánsan, de emelkedett: 1-0-6%.[1] Tehát a GVH ismertségével illetve az akció és az egyesülés (támogatott és spontán) ismertségével kapcsolatban nem tapasztaltunk statisztikailag igazolható csökkenő vagy növekvő tendenciákat a felmérés időtartama alatt. A felnőtt magyar lakosság 19-20%-a hallott a Versenyhivatal Penny Markettel szemben indított eljárásáról, míg a Blikk és a Bors újság kiadóinak egyesülésével kapcsolatos GVH vizsgálatról 3-7%-uk.

A felnőtt magyar lakosság körében mindhárom felmérésben a vizsgált események, eljárások kapcsán említett részletek is feltérképezésre kerültek A gazdasági miniszterjelölt visszalépésével kapcsolatban a lakosság 31%-a említett releváns részletet. A válaszadók negyede tudta, hogy valamilyen törvénytelen gazdasági ügy miatt lépett vissza a miniszterjelölt, és minden hetedik válaszadó még arra is emlékezett, hogy konkrétan kartellügyek miatt (25 ill. 14%). A Penny Market ügy esetében a lakosság 35%-a emlékezett az akcióval kapcsolatos valamely részletre: nem volt elegendő az akciós termékből a boltokban, illetve rosszul szervezett akció volt. A Blikk-Bors egyesülésről hallók fele egyáltalán nem tudott az üggyel kapcsolatos részletet említeni (a teljes mintában a releváns választ adók aránya 4-6% közötti). Aki érdemi választ tudott adni, azok közül a legtöbben jól emlékeztek: a Blikk kiadója felvásárolta volna a Bors napilap kiadóját. Vahl Tamás visszalépésével kapcsolatban a lakosság 31%-a említett releváns részletet. A válaszadók negyede tudta, hogy valamilyen törvénytelen gazdasági ügy miatt lépett vissza a miniszterjelölt, és minden hetedik válaszadó még arra is emlékezett, hogy konkrétan kartellügyek miatt (25 ill. 14%). A Penny Market ügy esetében a lakosság 35%-a emlékezett az akcióval kapcsolatos valamely részletre. Elsősorban arra emlékeztek, hogy kifogyott a Penny Marketben az akciós készlet, illetve rosszul szervezett volt a meghirdetett akció, másrészt ennek folyománya, miszerint botrány volt az üzletekben, az emberek összetaposták egymást, verekedtek a vevők és még a rendőrség is kivonult egyes helyszíneken. A GVH eljárásról hallók közül tízből legalább hatan helyesen azt mondták, hogy a vizsgálat amiatt indult, mert nem volt elegendő az akciós termékből a boltokban, illetve rosszul szervezett akció volt. A Blikk-Bors egyesülésről hallók fele egyáltalán nem tudott az üggyel kapcsolatos részletet említeni (a teljes mintában a releváns választ adók aránya 4-6% közötti). Aki érdemi választ tudott adni, azok közül a legtöbben jól emlékeztek: a Blikk kiadója felvásárolta volna a Bors napilap kiadóját.

Mindkét hullámban azt tapasztaltuk, hogy a GVH-val kapcsolatos hírek esetében az általános tájékozódási szokásokkal egybevágóan a lakosság elsődleges információforrása a televízió. másodsorban újságokból, hetilapokból és/vagy folyóiratokból, harmadsorban pedig ismerőstől, baráttól, rokontól hallanak, szereznek információkat. Fellépés: 8/10 - az akciókat rosszul megszervező vállalkozások ellen fel kell lépni 8/10 - megfelelő hivataloknak, állami szerveknek vizsgálniuk kell két nagyvállalat egyesülésének piaci hatásait. Ezzel hasonló arányban: - a kizárólag a termékek előnyös tulajdonságát bemutató reklámot használó, illetve a kartellgyanús vállalkozások ellen fel kell lépnie a megfelelő hivataloknak. A felnőtt magyar lakosság több mint fele teljes mértékben vagy inkább, de bízik abban, hogy a GVH alaposan kivizsgálja a feladatkörébe tartozó ügyeket. Mindkét hullámban azt tapasztaltuk, hogy a GVH-val kapcsolatos hírek esetében az általános tájékozódási szokásokkal egybevágóan a lakosság elsődleges információforrása a televízió. A televízió után másodsorban újságokból, hetilapokból és/vagy folyóiratokból, harmadsorban pedig ismerőstől, baráttól, rokontól hallanak, szereznek információkat. Eltérés a két vizsgált ügy között annyiban volt tapasztalható, hogy a Penny Market esetében az informális csatorna jelentősége nagyobb volt: az átlagosnál magasabb volt azok aránya, akik nem a médiumokból, hanem ismerőseik, barátaik révén hallottak az akcióról, valamint az azzal kapcsolatos eseményekről. A lakosság többsége, tízből hét-nyolc magyar felnőtt úgy véli, hogy az akciókat rosszul megszervező vállalkozások ellen fel kell lépnie a megfelelő hivataloknak. A Blikk-Bors felmérésben tízből nyolcan vélik úgy, hogy a megfelelő hivataloknak, állami szerveknek vizsgálniuk kell két nagyvállalat egyesülésének piaci hatásait. Ezzel hasonló arányban vélik a lakosok azt, hogy a kizárólag a termékek előnyös tulajdonságát bemutató reklámot használó, illetve a kartellgyanús vállalkozások ellen fel kell lépnie a megfelelő hivataloknak. Az adatok alapján elmondható, hogy a felnőtt magyar lakosság több mint fele teljes mértékben vagy inkább, de bízik abban, hogy a GVH alaposan kivizsgálja a feladatkörébe tartozó ügyeket.

Köszönöm a figyelmet!