Z generáció és közösségi média

Hálózatban vagyok…

A “Z” generáció – általános és középiskolások Mindig "kapcsolatban vannak”. Sokan már beleszülettek az internet, chat, sms, mp3 lejátszók, mobiltelefonok és a youtube használatába, ezért kapták a ’digitális őslakó’ (digital natives) nevet. Már nem kell otthon ülniük, hogy hozzáférhessenek az internethez, bárhová magukkal vihetik a zsebükben mobiltelefonjaik vagy más hordozható eszköz segítségével.

A társadalmi hatások… Ennek a következményeképpen kis felnőtteket nevelünk, akiknél a 7 éves kor 17-nek felel meg- mondta Andrew Fuller, gyermekpszichológus. „A gyerekek nem maradhatnak sokáig gyerekek, nagyon fiatalon kis fogyasztókká válnak ők is. „Egy olyan világban nőttek fel, ahol túl sokat figyelnek az eredményekre és a teljesítményre, néhányan már most aggódnak, hogy mit fognak csinálni ha befejezik az iskolát.”

Gyorsabb technológiai fejlődés 38 év kellett ahhoz, hogy a rádió elérje az 50 millió felhasználót, 13 év kellett ahhoz, hogy a TV elérje az 50 millió felhasználót, 4 év kellett ahhoz, hogy az internet elérje az 50 millió felhasználót, 3 év kellett ahhoz, hogy az iPod elérje az 50 millió felhasználót, 2 év kellett ahhoz, hogy a Facebook elérje az 50 millió felhasználót, 2009. június 19: megjelenik az iPhone 3GS – 2009. június 22: 1 millió iPhone 3GS felhasználó.

A szülő általában … X generációs vagy Baby boomer Hiányzik a szülői kontroll a gyerekek internetes tevékenysége felett. A családi kommunikációs rendszer még nem tartalmazza kellőképpen az Információs Korban szükséges nevelési attitűdöt Az internet tiltása illetve engedélyezése ma már ugyanolyan büntető - jutalmazó eszköz, mint a televízió volt régen.

A közösségi média veszélyei Az online személyiség formálódása A virtuális világban mutatott tulajdonságok generalizációja Érzelmi inkontinencia Nincs meg a “felejtéshez való jog”. Változóban a személyiség határainak a védelme Koraérettség Véleményformálás és szemlélet

Amit látnak: a felnőttek is kiteszik magukat a netre... Exhibicionizmus – én-bemutatás Csoportban létezés – virtuális és valódi Transzparencia – mi marad az intimszférában? Védtelenség – a személyiség határainak fontossága Illúziók – az online idealizáció hatása

Kognitív változások A felidézés folyamata átalakulóban van nem az információ tartalmát, hanem az elérési útvonalát találjuk fontosnak és megjegyzendőnek. Az új asszociatív gondolkodás a diákok többségét képtelenné teszi arra, hogy elmélyüljenek a lineáris diszciplínákban, mint például az olvasásban vagy az írásban, mivel a kognitív működés átformálódik.

Figyelem és időkezelés A multitasking üzemmód és a koncentrált figyelem Nem csak a tanulási folyamatban, hanem az interperszonális kapcsolatokban is megjelenik A gyorsaság: addiktív (levél-email), a precizitás rovására megy, leegyszerűsödnek a dolgok, futószalag- effektust okoznak, és még nagyobb gyorsaság megköveteléséhez vezetnek

Érzelmi jellemzők (Prazsák, 2010)… 2002-ben és 2004-ben inkább „nihilista” színezetű internethasználat 2006 és 2008 között megváltozott: minden bizonnyal továbbra is jelentős meghatározottságot jelent az internethasználatban a szórakozás, ám ez mára kiegészül bizonyos fokú közösségi érzékenységgel és felelősségvállalással is.

Autonómia, a kockázatvállalás, a hedonizmus 2002 és 2008 között gyakorlatilag folyamatosan nőtt Ezek fontosságának megítélésében jelentősen megnőtt a különbség az internethasználók és az internetet nem használók között. Azok az emberek, akiknek fontos az autonómia, a hedonizmus, és ennek érdekében akár kockázatokat is vállalnak, gyakrabban használják az internetet, mint azok, akikről ez nem mondható el.

A közösségi média és nárcisztikus működés… Laura Buffardi and Keith Campbell (Department of Psychology at the University of Georgia, in Athens, published in the journal Personality and Social Psychology Bulletin 2008) 129 végzés előtti diák bevonásával elemezte azok Facebook profilját. A kutatók kidolgoztak egy nárcisztikus személyiségleltárt, amit tesztként alkalmaztak a kísérleti személyeknél. Ez a 40 kérdéses teszt arra szolgált, hogy mérhetővé tegyék a nárcisztikus vonásokat, tehát a magas pontszámok korreláltak a nárcisztikus vonásokkal.

Eredmények A magas pontszámot elérők több Facebook- os interakciót bonyolítanak, vagyis minél nárcisztikusabb valaki, annál interaktívabb. Buffardi és Campbell következtetése: mivel a nárcisztikus embereknek több kapcsolata van, az átlagos user egy olyan közösségi hálóval találja magát szemközt, ahol a nárcisztikus karakterek túlreprezentáltak. Ez fokozza annak lehetőségét, hogy a csoportnormák ebbe az irányba mozduljanak el, ezen kifejezési módokat sugallva követendőnek.

A nárcisztikus munkamód… A közösségi médiában még nagyobb aktivitásra ösztönöz Erősíti az én-bemutatás fontosságát Vonzóvá teheti a transzparenciát Fokozza az érzelmi inkontinenciát A személyiség határainak megváltozását okozhatja

Az online életforma… Az interneten ahogy látjuk és értékeljük magunkat az aszerint változik, ahogy az új személyiség vonások megszületnek és megerősödnek a virtuális világban. Ezek tartalmazhatják képességeink eltúlzott tudatát, akár fensőbbséges viselkedést a többiekkel szemben, egy új erkölcsi kódexet, amit az internetről veszünk át. Hajlamot a impulzív viselkedésre, az infantilis regresszióra, mely abban a pillanatban jelentkezik, amikor belogolunk vagy egy nyílt keresővel állunk szemben. Ezek az új vonások összeállnak egy új „ÉN”-né, vagyis az online személyiséggé.

Érzelmi inkontinencia Konrad Lorenz már 1973-ban leírta, hogy a technológia és a farmakológia fejlődése nyomán nőni fog az intolerancia az emberekben, még a legcsekélyebb kellemetlenséget okozó dologgal szemben is. Ennek következtében viszont lassan eltűnik majd az embernek azon képessége, hogy átélje a keserves erőfeszítéssel, akadályok leküzdésével elért örömöket.

Érzelmi inkontinencia… A tolerancia (elfogadás, megértés, türelmesség, konfliktustűrés) képessége nagyon fontos az emberi interakciókban. Ahhoz, hogy másokat, vagy önmagunk életében a konfliktusokat, problémákat, az élet jelenségeit és eseményeit képesek legyünk érzelmileg feldolgozni, időre van szükség és elfogadó érzelmekre.

Érzelmi inkontinencia… A személyiség tudattalan érzelmi mechanizmusai védelmet jelentenek az énnek, és szinte azonnal működésbe lépnek, ahogy valamilyen érzelmi feszültség kialakul. Ez sok esetben segít, azonban nem jelent feltétlenül jó perspektívájú és prognózisú megoldást, hanem csak aktuális „túlélést”. A konstruktív megoldások megjelenéséhez szükség van arra, hogy átgondoljuk a történteket, tisztában legyünk érzelmeinkkel, saját személyiségünk képességeivel. A valódi megértés és feloldás tehát időigényes lélektani munka, ami alatt jó, ha az illető magában tartja ezeket a lelki tartalmakat, ami kétségtelenül további feszültség vagy szorongás érzéssel jár, de segít „kitermelni” a jobb megoldóképleteket.

Érzelmi inkontinencia… Aki egy érzelmileg feszült helyzet után szinte azonnal „kiönti magából” a történteket, ezt a szükséges zárlatot oldja fel, mert inkontinens módon kiereszti a lelki tartalmakat. Ilyenkor az történik, hogy az ingerek, amik érték, szinte feldolgozás nélkül futnak át rajta. A „kiszelepelés”, sokszor azonnali segítségkérés is, mert a fogadó fél nyilván reagálni fog valamit. Az ilyen szituációkban a másik ember reakciója, véleménye, érzelmei látszólag segítenek.

Ami elengedhetetlen…(lenne) Holding (tartalmazás) képessége Lassúság (a feldolgozás folyamatához) A belátó gondolkodás Az érzelmek megértése az interperszonális kapcsolatokban A felnőttek mintája a kommunikációban – a „nagy beszélgetések”

Pakkban kapott információk… A társas rugalmasság (D. Goleman) készsége attól is függ majd, hogy mennyire tanulja meg a gyerek a saját érzelmeinek másokra való hatását. Egy kisgyerek lassan, de megtanulja kezelni a saját indulatait, képes már uralkodni a vágyain, és azt is látja, hogy az érzelmi szükségleteinek kielégítését olykor késleltetnie kell.

Klikk és kukkolj!!! Egy ismeretlen embert ma a kamaszok is megpróbálnak megtalálni a neten. Megnézik milyen az oldala, milyen képei vannak fenn, kikkel barátkozik, mit szeret, milyen zenét hallgat, stb. Ez olyan információtömeg, amihez nem kell az illető engedélye, hiszen ez mind szabadon elérhető tartalom. Aztán az osztályban már lehet róla kicsit beszélni. Azonban az első benyomás így szintén nem „múlt századi” már, hanem Információs Korra jellemző. A megszerezhető információk nagy részénél tehát az aktivitást nem a beszélgetés és a kérdezősködés jelenti, ami egyben a kölcsönösséget is biztosítja, hanem egy egyoldalú folyamat, a „keresés”.

A megismerés folyamata… Ez a tény befolyásolja az „első benyomást” is, ami ilyen módon nem feltétlenül a realitásban alakul, hanem megelőzi egy online kép. Az ítéletet tehát komolyan befolyásolják a korábbi tényezők (benyomások), a realitástól függetlenül. Asch ezt a jelenséget „elsőbbségi hibának” (primacy error) nevezte el. Az elsődleges kép gyakran az internetes oldal, ami az illető „egó fotója”, de amely pont a tudattalan érzelmek és fantáziák megjelenése okán, egyáltalán nem biztos, hogy a realitással harmonizál. Mindezzel együtt teljesen megfelel annak a célnak, hogy bárki véleményt alkothasson az illetőről, pont, mintha ismerné a realitásban

A megismerés képessége Annak idején „elkezdtük megtanulni” egymás reakcióit, gesztusait és megfigyeltük egymás érzelmeit bizonyos helyzetekben. Nem kaptunk „pakkban” egy olyan leírást az illetőről, ami ennek nagy részét okafogyottá tette volna. A kezdő és tapogatózó kérdések éppen hogy bevezették vagy előkészítették a terepet annak, hogy elmélyüljön egy kapcsolat. A mai interperszonális közegben ez is sokkal gyorsabb és instantabb. Ez alapvetően nem baj, csak más. Más érzelmekkel, más motivációkkal jellemezhető érzelmi folyamat.

Mi marad érdekes? A mai kamasz úgy tanulja meg az első benyomás kialakítását, hogy már nem veszi észre, a tudásának nagy részét passzív módon szerezte és nem aktív érzelmi közreműködésével. Ez egyrészt beleszólhat az értékítéletébe, másrészt módosíthatja az érzelmei alakulását egy kapcsolatban. Az információ megszerzése a másikról régen olyan folyamat volt, amihez kellett a másik fél. Hogy válaszoljon például egy kérdésre. Hogy legyen kedve arról mesélni, mi érdekli őt. Lehet, hogy ezekkel a kérdésekkel várni kellett, ha épp nem volt olyan a hangulat. De mindenki megtanulta kezelni ezeket a szituációkat. Ez egy nagyon fontos muníció a kapcsolatkialakításban. Egyrészt tartalmazza az empátiát, másrészt fenntartja az érdeklődést.

Az emberi kapcsolatok… A Facebook újabb csapást mér a közösségi hálózatok világára és igyekszik véglegesen bedrótozni magát részben az offline világba is. Amellett, hogy a Timeline nevű új profiloldallal arra sarkall, hogy minden mozdulatunkat osszuk meg és ha lehet a múltunkat utólag adminisztráljuk az oldalon, az Open Graph technológiával a megosztást automatikussá is tenné.

Mindent a transzparenciáért… A Timeline kapcsán a lényeg, hogy az eddigi állapotfrissítés, kép- és videófeltöltés mellett megjelennek az egyéb megosztható élethelyzetek is. Ezt a felhasználók eddig is közölték többnyire a Facebookon, de mostantól ezt nem egy egyszerű szöveges üzenetben tehetjük meg, hanem strukturált formátumban adhatjuk hozzá a digitális naplóhoz. Így az életünk pillanatai kereshetőek, rendezhetőek, kapcsolhatóak, szerkeszthetőek lesznek. A Facebook arra készül, hogy minden kategóriában információszivattyúként lépjen színre és elkészítse az emberek életének teljes digitális naplóját. A védelem: az inkognitó mód lesz, vagy az álnév... És lesz még mit elmesélni a barátainknak, amikor élőben találkozunk velük.