MAGYAR ŐSTÖRTÉNET 907-ben, néhány évvel a honfoglalás után hatalmas frank-német sereg támadt hazánkra. Deklarált céljuk a kiirtásunk volt. Árpád csapatai többnapos küzdelemben, Pozsony mellett győztek, de erről a hazai történetírás egészen a közelmúltig hallgatott, miközben a válaszlépéseket, a „kalandozó hadjáratokat” rablóhadjáratoknak minősítette. Nézzük például a magyar szerkesztésű, magyar kiadású Világtörténet évszámokban című kislexikont, mit ír erről az eseményről?! Szerkesztője Engel Pál volt. www.gportal.hu/magyarostortenet

Világtörténet évszámokban I-III Nem igaz! A pozsonyi csatáról semmi… Engel Pál: „Aki nem fogadja el a finnugrizmust, kizárja magát a tudományos életből.”

„Finnugor” kronológia Magyarország történelme a kormányportál szerint: Kr.e. 4000 k. Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása). Kr.e. 2000 k. A finnugor nyelvi közösség szétválása. 430 k. Pannónia hun uralom alá kerül… 567-568. Az avarok a Kárpát-medencébe… 791-796. Nagy Károly megsemmisíti… 895 tavasza: A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete... http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tortenelem/kronologia.html Egyelőre itt tartunk…

Így képzelik "A magyarság, vagyis a vogulság története Kr.e. 4000 évvel kezdődött a Káma folyó vidékén, ahol együtt élt a többi finnugor néppel. Ez a hely pontosan a 60. szélességi fok körül van, ahol a tél ma is 9 hónapig tart. Először a nyugati, meg a volgai finnek az ugorok és a permiek váltak ki közülük és nyugatra költöztek. Később a lappok meg az ugorok elődei összekerültek a permiekkel. Kr.e. 3000 és 2000 között az elő-ugorok is átkeltek a Volgán nyugat felé. Itt ősirániakkal kerültek először kereskedelmi kapcsolatba, majd alighanem függő viszonyba is, ami elindította náluk a társadalmi tagozódást. Kr.e. II. évezred elején ismeretlen népek megint kelet felé, a Volgán túlra szorították őket. Itt egy ismeretlen őseurópai néptől eltanulták a lótenyésztést. Azután a Vjatka és a Káma vidékén leigázták az alacsonyabb kultúrájú halász-vadász őslakosságot, és vele két osztályos exogám társadalmi közösséget alkottak. Ebben a már ősugornak nevezhető csoportban az előmagyarok (vogulok) voltak legészakabbra. Az éghajlat romlásakor a szomszédos szamojédok hatására áttértek a lótenyésztésről a rénszarvas tenyésztésére. Kr. sz. körül újabb száraz periódusban az erdőövezet megint visszahúzódott és az előmagyarok (vogulok) a ligetes steppén egy ismeretlen nyelvű állattenyésztő nép hatására visszatértek a lóhoz." (Mór Elemér) Ennek a finnugrista mesének, semmi köze sincs a valósághoz. Nem támasztja alá egyetlen régészeti lelet sem, és nincs olyan ókori vagy kora-középkori történetíró sem, aki írt volna bármi hasonlóról. A szlovák nacionalisták a hasukat fogva idézgetik a „magyar professzort”.

Kik is vagyunk hát akkor? Nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy mi nem vagyunk finnugorok. Valódi őseinket keresve, egyik lehetőségünk az lehet, hogy visszatérünk a finnugrizmus előtti, a magyar előkelők-nemesek körében elfogadott elmélethez, azaz a szkíta-hun eredethez. Ezzel csak az a baj, hogy szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a „nem nemeseket”, miközben számszerűen mindig is azok voltak többségben ebben a hazában. Sőt! Mára a nemesség – legnagyobb sajnálatunkra - jóformán kiveszett, így az ő eredetüket már semmiképp sem lehet a mai magyarság egészének eredetével azonosítani. Akadtak, akik ezt már régen belátták, így pl. Marjalaki Kiss Lajos, Magyar Adorján, Grandpierre K. Endre, Radics Géza, Varga Csaba, stb. Induljunk ki ezúttal Magyar Adorján elméletéből, amelyet a közelmúltban fényesen igazolt a régészet és a genetika!

A kárpát-medencei őshaza elmélete „A magyarság őshazája Magyarország, azaz a Kárpátok medencéje... Magyarországi eredeti ősnépünk, beláthatatlan időktől fogva békés földművelő nép volt, - aminthogy ma is az – és mindig magyarul beszélt, azaz helyesebben szólva: mai magyar nyelvünk ősalakját beszélte. E nép, vagy faj az ezredéveken át, időközönként számtalan rajt bocsátott ki magából, hol északra, hol keletre, hol délre és nyugatra, amely kivándorolt szakadékai kint néha nagy műveltségeket is alapítottak, (szumirok, pelazgok, etruszkok, stb.) majd hosszú idők folyamán nyelvileg, fajilag elváltoztak, átalakultak, más népek közé vegyültek, de mindenfelé olyan nyomokat hagytak maguk után, hogy ezeket a tudósok és kutatók a világ különböző részeiben észrevevén a magyarságot hol innen, hol onnan származottnak kellett, hogy gondolják." (Magyar Adorján: Ázsiából jöttünk-e?) Magyar Adorján még nem tudta megmondani, mikor is történhettek ezek a kirajzások? Nemrég azonban megérkezett a pontos válasz:

A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció „Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt - erről szólnak a Sárréten végzett környezettörténeti, vagy a Regölyben folytatott régészeti ásatások - az egész Európa társadalmának fejlődését befolyásolta. Az itt élő emberek csoportjai vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt vagy Krakkó környékére. Azért van ilyen nagy érdeklődés az őskornak ebben a szakaszában a mi irányunkba, mert ha Európában meg akarnak tudni valamit arról, hogyan kezdődött náluk a természet átalakítása, hogy keletkezett a letelepedett életmód és végső soron a civilizáció, akkor nagyrészt tőlünk kell megtudniuk mindezt, hiszen az élelemtermelés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés ismeretei, a genetika szálai mind a Kárpát-medencébe vezetnek. Pontosan 7500 évvel ezelőtt következett be a Dunántúl közepén, a Balaton vidékén ez a jelentős átalakulás.” (Heti Válasz, 2010. 05. 30.) Bánffy Eszter egy kicsit részrehajló saját kutatási területével szemben, hiszen ennek a kultúrának a nyomait már az Alföldön is megtalálták az autópálya építések során. (Ld. Domboróczki László írásait!)

Már tudják, hogy itt kezdődött... „2001-ben T. Douglas Price és munkatársai tollából alapvető jelentőségű munka látott napvilágot a nagytekintélyű „Antiquity” című régészeti szaklapban. Ebben a szerzők a legújabb stroncium-izotópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első magasműveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúra a mai Magyarország területéről indult ki 7700 évvel ezelőtt, mégpedig nem egyszerűen a kultúra terjedt el, hanem a népesség. Megírják, hogy Európa a vonaldíszes kerámia népének köszönheti a földművelés, a házépítés, a temetkezés, a kifinomult fazekasság, a magas színvonalú kőmegmunkálás tudományait.” (Grandpierre Attila: Atilla és a hunok) Annál meglepőbb, hogy a hazai sajtóban szinte semmi visszhangja nem volt ennek a rendkívüli bejelentésnek!

Magyar Adorján elmélete időszerűbb, mint valaha! Régészeti leleteknek a világon egyedülálló sokasága került elő itthon az utóbbi húsz évben, amelyek egyértelmű folyamatosságról tanúskodnak az újkőkortól kezdve, egészen a mai napig. Az utóbbi 10 év genetikai vizsgálatai határozottan cáfolják a magyarok ázsiai eredetét. Legfontosabb genetikai jellemzőink tisztán európaiak.

Leletek tömkelege „Százezer régészeti lelőhely Magyarországon A Kárpát-medence kivételesen gazdag a régészeti leletekben. A medencében fekvő Magyarországon is szinte havonta kerülnek elő újabb és újabb régészeti leletek, melyeket - a különböző építkezéseket kötelezően megelőző - alapos talajvizsgálatok nyomán tárnak fel. Az országban jelenleg mintegy százezer régészeti lelőhelyet tartanak számon...” http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=335 „A régészek nem tudnak mit kezdeni a lelethegyekkel Tíz év alatt annyi régészeti lelet került elő az épülő autópályák nyomvonalán, mint korábban száz év alatt - számolt be róla az Inforádió...” http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14497 „Az újkőkortól egészen a török kor végéig kerültek elő eddig leletek az egykori budai Skála parkolójában folyó régészeti feltáráson.” (Múlt-kor.hu) „A hazai régészeknek 300 évig biztosan van munkájuk! Az autópályák nyomvonalának régészeti feltárása kapcsán 300 évre meghatározzák azokat a kutatási helyeket, melyek kimaradtak, de bizonyosan érdemes feltárni őket.” http://kecskemet.hir6.hu/cikk/16149/080825_a_hazai_regeszeknek_300_evig_biztosan_van_munkajuk

Autópályás feltárások Lelőhelyek az M0 nyomvonalán "Mintegy másfélmillió lelet került elő az M7-es autópálya Somogy megyei nyomvonalának Zamárdi és Ordacsehi között végzett megelőző régészeti feltárásakor..." http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=18913

„Az utóbbi tízezer év leleteinek a korát a legmodernebb vizsgálati módszerekkel évtizedes pontossággal meg lehet állapítani!” „A vizsgálatok az akkori világ fejlettebb, pénzben és eszközökben gazdagabb, ugyanakkor őskori leletanyagban szegényebb felében terjedtek el először. Ám kezdetben a brit Antiquity hasábjain közölt európai radiokarbon-adatok még a Kárpát-medence és a Délkelet-Európa őskorával foglalkozó régészek körében is döbbenetet, majd hitetlenkedést, végül pedig felháborodást váltottak ki, ami többüknél, főleg a német tipológiai iskola követőinél a módszer sokáig tartó merev elutasításához vezetett. A Kr. előtt 1400-nál korábbi korszakokra vonatkozó adatok ugyanis jóval korábbiaknak bizonyultak, mint azt a történeti kronológia megalkotói feltételezték, sőt, időben visszafelé ez a szakadék egyre nőtt, és a magyarországi élelemtermelés kezdete, a neolitikum például már teljes 1500 évvel kezdődött korábban a radiokarbon-kronológia alapján!” (MRSZ: Magyar régészet az ezredfordulón) Vajon miért háborodtak fel ezeken az adatokon pl. a németek? Természetesen azért, mert ők ezt eddig másként hirdették. (Minden szentnek maga felé hajlik a keze!)

A Kárpát-medence időrendje JELEN ELŐTT 8000 6500 5000 3000 2010 1105 ÚJKŐKOR RÉZKOR BRONZKOR VASKOR HONFOGLALÁS Krisztus születése Kr.e. 6000 Kr.e. 4500 Kr.e. 3000 Kr.e. 1000 895 2009 ISZ. SZERINT

Inváziók, népcserék? Mindezek után felmerül a kérdés: ha a régészeti leletek valóban ilyen tömegben kerülnek elő, és az elmúlt nyolcezer évben nem találnak üres periódusokat a Kárpát-medencében, akkor a régészek miért nem bizonyítják a folyamatosságot? Azért nem, mert nem ezt tanulták. A régészeti képzés egyik fő tárgya a történelem, és a jó régész jól megtanulja a hamis történelmet, ami szerint itt egykor egymást érték a totális népességcserék, népirtások, inváziók. Természetes tehát, hogy a régészek megpróbálják ezek nyomait is felmutatni, s amikor ilyeneket nem találnak, akkor a tanultak szerint kijelentik, hogy a kerámiák díszítő motívumainak a megváltozása bizonyítja a népességcserét. Idejött – mondják ők – egy új nép, újfajta kerámiát hozott, (ebből tudjuk hogy idejött,) „nyilván” kiirtotta az itt élőket, majd a helyükbe telepedett. Ez a legtöbb esetben egyszerűen nem igaz. Főleg azért nem, mert az előzőek szerint kiderült, hogy majdnem minden esetben az itteni leletek a régebbiek. Ami pedig itt volt először, azt nem lehetet máshonnan idehozni!

Az új kerámiák legtöbbször csak újítások A képeken egymástól teljesen eltérő kultúráknak (és népeknek) tulajdonított alkotások láthatók. Jobban szemügyre véve azonban kétségtelenül felfedezhető a párok közötti rokonság. Nem a népesség változott meg tehát, hanem csak a divat! 8000 év nagyon nagy idő!

Ősemberek A jobboldali képen a népirtó történelem megálmodóinak rosszindulatú elképzelése látható, ami szerint egykor, ha találkozott két ősember, az egyik feltétlenül agyonverte a másikat! Ugyanezt képzelik a réz és a bronzkor emberéről is.

Kezdik belátni… „Korábban ugyanis arról volt szó, hogy egy-egy új régészeti kultúrának, tárgytípusoknak a megjelenését kivétel nélkül mindig migrációval, vagyis egy új népcsoportnak a megjelenésével hozták kapcsolatba. Gordon Childe híres régész volt az első, aki a század első felében arról beszélt, hogy az új kultúrák mindig bevándorláshoz, új népcsoportok megjelenéséhez köthetők. Aztán voltak, akik egyenesen azt gondolták, ezek az új népek agyoncsapták a régit, és a helyükbe telepedtek. Lám, lám, hiszen egész más kerámiát használnak, mondták.” (Magyar Szemle: Beszélgetés Bánffy Eszterrel) Egy kultúrát nem csak egy kerámia jellemez, hanem sok minden más is. (Életmód: állattartás, földművelés, házépítés, temetkezési szokások, egyéb eszközök, stb.) Ha ezek közül csak egy változik meg, az a legtöbb esetben csak a divat változását jelenheti.

Rendszeres népcsere helyett folyamatos „fejlődés” Hazai talpcsöves kerámiák időrendben

Hogyan éltek újkőkori őseink? „Sajtot ettek az Alföldön a neolitikumban” „Egyedülálló régészeti leletek bizonyítják, hogy az Alföld területén élő újkőkori őseink ismerték az olyan tejtermékek előállításának módját, mint a ma is kedvelt sajt vagy joghurt. 8000 éves agyagedényeken talált zsíros ételmaradékok árulkodnak újkőkori őseink ételfogyasztási szokásairól, amelyek az eltelt évezredek dacára nem sokban különböznek attól, ahogy ma táplálkozunk. Legalábbis a választék tekintetében: tejföl, sajt, joghurt, hal, és mindenféle gyümölcs, mint például eper, málna, alma vagy szilva szerepelt a mindennapi étrendben. Na és persze rengeteg hús, legyen az marha, kecske, vagy akár juh...” http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12348

Ezek a britek mintha kissé maguk felé húzták volna a Kárpát-medencét "Komputeres szimulációs vizsgálatunk során a tejfogyasztási képesség és az állattenyésztés elterjedését vizsgáltuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a laktáz-perzisztencia 7500 évvel ezelőtt az úgynevezett vonaldíszes kultúra népénél alakult ki.” Mark Thomas University College London

Hazai körépítmények Polgár-Csőszhalom: Stonehenge hazai rokona 3000 évvel idősebb! Stonehenge

14 kultikus körépítmény Baranya megyében.

A hazai körépítmények nyomai Szemely Ötször akkora mint Stonehenge. Villánykövesd Külső kör: 550*400 m Belső kör: 100 m Solt

Fejlett földművelés „Rekonstruálják a kőkori gazdálkodók mindennapjait Az első gazdaságokat létrehozó emberek Közép-Európában az i.e. 6. évezredben... ismerték és alkalmazták a szántásos talajművelést és az állattenyésztést...” http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15600 „Világméretű volt az újkőkori baby boom A legeltetésről mezőgazdálkodásra váltó újkőkori társadalmak demográfiai átmenetével foglalkozó új tanulmány szerint... bizonyíthatóvá vált a neolitikum idején lezajlott világméretű népességrobbanás...” „Az élelemtermelés nyomán az egységnyi földterület eltartóképessége ötvenszeresére nőtt.” http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12280 De az igavonó állat sokáig nem a ló, hanem a szarvasmarha volt!

Rekonstruált újkőkori ház, paticsfal Polgáron, az M3 Archeoparkban bárki megnézheti ezt a házat. A helyben talált, újkőkori leletek alapján építették újra. Fala tapasztott vesszőfal, azaz patics. Ez a technológia egészen a XX. Századig fennmaradt, és minden közbeeső korból kimutatható. Egyértelmű bizonyítéka a folyamatosságnak.

Újkőkori házbelső „Az Alföld település-sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai átlagos lakásaink méretét.” http://www.mnm.hu/hu/kiall/kia_allando4_2.html

A vonaldíszes kultúra hagyatékai Arcos edény Csőtalpas tál Ekés-szántásos földművelés Szarvasmarha által vontatott eke és szekér Paticsfalas építkezés Magyar nyelv Nem tudhatjuk, hogy az itt élők hogy nevezték magukat. A „történelem előtti” korok népeit a rájuk legjellemzőbb alkotásokról, például a kerámiákról szokás elnevezni. Ezért nevezzük ezt a népet a vonaldíszes kultúra népének.

Na és Mezopotámia? „...Korábban azt gondolták, hogy minden délkelet-európai civilizáció Mezopotámiából jött, és minél északnyugatabbról való egy lelet, annál későbbre datálható. Ez az elképzelés megdőlt, mert kiderült, hogy azok a leletek, amelyeket korábban például a Kr. e. III. évezred végi mezopotámiai tárgyakkal véltek egykorúnak, itt 1500 évvel előbb megjelentek.” (Bánffy Eszter) http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3732 Valóban úgy gondoltuk, hiszen úgy tudtuk, hogy minden ott volt hamarabb. Tévedtünk. Ettől viszont a szumir-magyar nyelvrokonság még lehet igaz, csak nem onnan ide, hanem innen oda irányultsággal.

Terjeszkedés, nyelvterjedés A Kárpát-medencéből terjeszkedő földművelők nyilvánvalóan vitték magukkal az itt beszélt nyelvet is.

ARCOS EDÉNYEINK Mosonszentmiklós Tiszafüred, Szegvár Arcos edényeink szintén a magyar folyamatosság sokezer éves bizonyítékai.

Madár testű arcosok Minden különbség ellenére letagadhatatlanul rokonok. Csak az egyik 4000 évvel idősebb, mint a másik! (Mosonszentmiklósi és tiszafüredi leletek.)

Arcos edény - Miska Csak rájuk kell nézni!

Rézkor Befejeződött a 47-es főút régészeti feltárásakor előkerült, több mint hatezer éves rézkori síredények restaurálása a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Minden folytatódik: paticsfalas házépítés, csőtalpas tál készítés, stb.

Kocsimodellek „A Kárpát-medencei kocsik formájára az egyre nagyobb számban előkerülő őskori agyag kocsimodellekből következtethetünk. A réz-illetve bronzkori – sokszor díszített – agyag kocsimodellek közül ez utóbbiak száma mára már meghaladja a hatvanat.” (http://www.mnm.hu/hu/kiall/MonthlyArchive.php?id=2736)

Bronzkor, vaskor Még mindig paticsfal! Bár ez a másolat kissé kicsire sikeredett, arra így is jó, hogy igazolja a paticsfalas építkezés továbbélését ebben a korban is.

Átvettük?

Néhány adalék az átvettük kezdetű mesékhez Rendkívül szomorú, de a honfoglaláson alapuló történelem és a ráépített néprajz mindent elvesz a magyaroktól. Teljesen egyértelmű, hogy a kietlen körülmények között tengődő, primitív ősök feltételezésén alapul az a kötelezőnek tűnő elgondolás, hogy mi mindent másoktól vettünk át, jószerével még az anyanyelvünket is. Néhány példa: Tarsoly szavunkat a XIII. században kaptuk az osztrákoktól, legalábbis a legújabb etimológiai szótárunk szerint. (Miközben nyilvánvaló, hogy az a tár gyökből képződött sokkal-sokkal régebben, mint pl. a tárol, tart, tartó, tartály, tarisznya, stb.) Vannak aztán különféle hungarikumok, amikről szintén azt hisszük, hogy azok biztosan magyarok. Lexikonjaink szerint erről szó sincs! Szürkemarháinkat pl. a kalandozók rabolták nyugatról, a puli középkori osztrák átvétel, míg a mangalicát az országon áthajtott szerb kondákból loptuk – tessék csak utánanézni a Magyar(?) Néprajzi Lexikonban! Mi sem természetesebb ezek után, hogy a paticsfalról is csak hasonlókat olvashatunk: „Mo.-on vessző falú házat (csak) a honfoglalás korától építettek… A 16–19. sz.-ban az egyik legjelentősebb falszerkezet volt. Vesszőfallal építettek lakóházat, csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is. A 19. sz. utolsó harmadában kezdett háttérbe szorulni.” (Magyar Néprajzi Lexikon) Mint láthattuk, itt már sokezer évvel korábban is építettek ilyeneket. Ami viszont a folytatást illeti, az már helytálló, lásd a következő oldalt!

Élő bizonyítékunk: a tákosi református templom „A tákosi templom igazi ékszerdoboz, „Mezítlábas Notre Dame”-ként is emlegetik. Európa egyetlen paticstemploma. December 24-én délben itt a fény a napnyugati rész első padjának támlájára, a faragott turulmadárra esik.” (National Geographic 2010. 07. 22)

Mióta lábas a lábas? Természetesen a bronzkor óta, mint ahogy a képek is bizonyítják. Az is látszik, hogy mitől az. De azt is észre kell venni, hogy az újkőkor jellegzetes díszei: a karcolt vonal és a bütyök sem tűnt el még ebben az időszakban sem!

Ilyen sincs máshol, sehol a világon!

Amiket valamiért nem láthatunk „ÖSI ARANYKINCSEINK NYOMÁBAN” „Októberi megnyitása óta valósággal zarándokolnak a látogatók a gall főváros közelében fekvő saint-germain-en-laye-beli Musée des Antiquités Nationales páratlan szépségű kastélyába, ahol – jobbára – a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő, történelem előtti leleteket állították ki. Párizsból az aranykincsek nyomába eredtünk. Csekély, 475 darab magyarországi aranytárgy vakítja el a látogatót a mi nemzeti múzeumunkkal egyenrangú francia régészeti múzeum földszinti termeiben. Az idő mély kútjába pillant az ember, hisz a történelmi Magyarország területéről származó kincsek Kr. e. 3000-től a római hódítás kezdetéig nyúló periódusból valók.” http://mn.mno.hu/index.mno?cikk=46343&rvt=7&norel=1&pass=3

Bronzkor – Szkíta kor Szkíta kiállítás Magyar Nemzeti Múzeum 2009 A hajdúböszörményi bronzkori kincs az ártándi szkíta fejedelem edényei mellett. Utóbbiakat a szkíta fejedelem a hivatalos vélemény szerint Görögországból importálta. Tessék csak alaposabban megnézni őket!

Szkíták, vérszerződés No, ilyen térképet a hazai történelmi atlaszokban nemigen láthatunk. Pedig e két területről jöttek (vissza) a szkíták, a hunok, az avarok és a honfoglalók is. Hérodotosz így írt a szkíták szerződéskötéséről: „Szerződéseket pedig így kötnek: Nagy agyagedényekbe bort töltenek, majd megszúrják testüket valamilyen hegyes eszközzel, és a vérüket a borba csepegtetik... Miután pedig ez megtörtént, hosszasan imádkoznak, majd mindannyian isznak az edényből.” Ugye, ismerős történet?

Szkíták, magyarok Hejőpapi, 2008 A szkíta bronz drótfibulák dísze gyakorlatilag megegyezik a középkori magyar nemesi öltözékek díszeivel.

Hunok, avar-hunok Orosius: „Pannónia európai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az országot a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi”. Későavar lelőhelyek. Mint nemrég kiderült, Regino sokat idézett krónikája mégsem „elnéptelenedett avar pusztákról”, hanem sűrűn lakott területekről szólt. Valaki valamikor rosszul fordított egy szót. Ezt mutatják a lelőhelyek is. Avar „puszták”

Honfoglalók, azaz „hungárusok” El-Bakri: „A hungárusok Khoraszánból vándoroltak ki.” (Országok és utak könyve, XI. sz.) „A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szkíta nemzetből vette...” (Anonymus) Werbőczy: „A nemesség, amelyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, amelyet most változtatott néven, az itt lakó magyaroktól Magyarországnak neveznek.” (Tripartitum)

Mi történt az őslakókkal? „...Majd később Árpád vezér kegyesen ugyanennek a Ketelnek adományozta Sátorhalomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben.” „...Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fi át Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak,és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett...” „...Másnap pedig a Tisza mentén a Szamos folyó felé kezdtek lovagolni. Majd tábort ütöttek azon a helyen, ahol most Szabolcs van. Ott annak a földnek a lakói majdnem mind önként meghódoltak előttük...” „...Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfi ú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát – társainak közös tanácsa szerint is – öszszegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből.” „Tétény pedig meg a fi a, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír erdeitől egészen az Omsó-érig.” (Anonymus: Gesta Hungarorum) Az őslakók tehát túlélték a honfoglalást!

Ezúttal meg is írták... „Napjainkban körülbelül 27 ezer X–XI. századi sírt ismerünk, de a klaszszikus keleti típusú lovas sírok száma nem éri el az ezret sem.” (Révész László, 2010.03.16)

Hogyan történik az őstelepesek „elszlávosítása”? „Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai egyre jelentősebb számban eredményeztek VII-IX-X. századi szláv telepeket és temetőket Magyarországon. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a terepbejárások alkalmával talált durva, szemcsés anyagú, hullámvonalas díszű kerámiát elsietett dolog valamiféle kizárólagos szláv etnikumjelzőnek tartani, s az ezzel fémjelzett lelőhelyeket kivétel nélkül szlávoknak tekinteni. Márcsak azért is, mert éppen ilyenek a karosi, kétségkívül honfoglalás kori sírokból is előkerültek.” (Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők) Egy biztosan avar fülbevaló

Az európai népek Y-kromoszómás jellemzői

Génjeink Az előző oldalon látható, hogy az Y-kromoszómás genetikai jellemzők szerint a magyarok nagyjából ugyanolyanok, mint például a „szlovák” szomszédok. Egészen közel állunk a többiekhez is, de látszik, hogy ők mindannyian rendelkeznek még valami plusszal is, amit valamiféle egyéb bevándorlók révén kaphattak valamikor. Ugyanakkor az is látható, hogy a finneknél még meglévő „urali” (vagy finnugor) jelző, amit ott lila színnel jelölnek, (nem sötétkékkel!) belőlünk egyértelműen hiányzik, és ugyanígy természetesen a szomszédainkból is. Különösen fontosak a pirossal és sárgával jelölt haplotípusok, mert ezeket tartják a legősibb európai jelzőknek.

R-1b Európai jellegű, 3-4000 éves múmiák Kína nyugati végében. Az innen kiinduló expanzió bizonyítékai. Az R-1b (EU18) genetikai jelző elterjedése. Teljesen világos, hogy a marker Nyugat-Európában keletkezett, és onnan terjedt tovább, egészen Kínáig, sokezer évvel ezelőtt. A mai magyarságban ez a második legjelentősebb genetikai mutató.

Hazai genetikai eredmények „Súlyos történeti következtetést készít elő a körülmény, hogy a Raskó és csoportja által sikeresen izolált 27 db 10–11. sz.-i genetikai mintán belül az egyik legjelentősebb csoportot az európai lakosság legősibb rétegére utaló markerek jelentik...” „A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól,és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg. Ez egyértelműen a mai magyarság genetikailag európai eredetét jelzi.” „...a Kárpát-medencébe érkező ázsiai eredetű csoportok genetikai lenyomata természetes módon kihígulhatott. Kérdés azonban, hogy ez a hígulási folyamat egyenletes módon, évszázadonként csökkenő tendenciát mutatva ment végbe, vagy már az Árpád-kor első évszázadának végére minimálisra csökkent az ázsiai eredetű népességcsoportok aránya. Ez utóbbi esetben ugyanis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Kárpát-medence népessége nagyságrendileg múlta felül az újonnan érkezők számát...” „…a mai magyarság szerológiai, és genetikai összetételében egyértelműen kimutatott európai jelleg, ugyanakkor az ázsiainak hiánya nem egyedül az eltelt ezer év keveredéseinek köszönhető, hanem már a honfoglalás- és Szent István-kori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai eredetűekből állt.” (Magyar Tudomány 2008. október)

Mit is mondhatunk ezek után? Nyilvánvaló, hogy a magyarok legnagyobb része már sokezer éve itt él a Kárpát-medencében. Elsősorban őket kell tehát az őseinknek tekintenünk. Ne tagadjuk meg azért Árpád népét se! Mert ha a genetikusok nem találnak a magyarokban semmi különöset, semmi ázsiait, akkor ennek csak egy magyarázata lehet: a honfoglalók is ugyanolyan genetikai jellemzőkkel rendelkeztek, mint az itt élők. Ebben az esetben Magyar Adorjának még abban is igaza van, hogy Árpád honfoglalói nem mások, mint az innen korábban kiköltözött ősök hazatérő utódai!  Tóth Imre www.gportal.hu/magyarostortenet