Az új kisebbségi joganyag főbb elemei Köszönti Önöket a 15 éves Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
Előzmények Időrend - 1 december 16.: módosult az Alkotmány – a kisebbségek joga a kisebbségi önkormányzataik létrehozása (hatályos: május 1-jétől); június 13.: 95%-os többséggel az Országgyűlés elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot;
Időrend - 2 2005 szeptember 27.: Az Alkotmánybíróság megállapította a törvény kedvezményes mandátumra vonatkozó szakaszának alkotmányellenességét, s megsemmisítette azt; 2005 október 17.: 99 %-os többséggel az Országgyűlés a fenti pont nélkül elfogadta a módosuló kisebbségi joganyagot, egyben határozatot hozott a kisebbségi kedvezményes mandátumról szóló törvénytervezet 30 napon belüli beterjesztéséről. A törvény a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba; A módosuló választójogi rendelkezések alkalmazására a évi választásokon kerül sor.
Kisebbségi törvény fontosabb új elemei - 1 Középszintű (megyei) kisebbségi önkormányzat létrehozása (9 fő); Arányos elektori választások közép- és országos szinten (2007. március); A civil szervezetek szerepének növelése; Csak a kisebbségi közösségekből – a választói jegyzék intézményének bevezetése;
Kisebbségi törvény fontosabb új elemei - 2 Törvényes működés, szabályos gazdálkodás feltételeinek biztosítása (törvényességi ellenőrzés, Hivatal létrehozása); Intézményátvétel, -alapítás megkönnyítése; Országos önkormányzat – menedzsment központ; Vagyonjuttatás, differenciált állami működési támogatás; lehetősége Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat;
Kisebbségi törvény fontosabb új elemei - 3 Az országos önkormányzatok költségvetése az országgyűlési fejezetbe tartozik; Az országos önkormányzatok intézményeinek támogatása az önkormányzatok saját költségvetésébe kerül; A közszolgálati média kisebbségi műsorai önálló szervezeti kerettel és pénzügyi forrással rendelkeznek;
Kisebbségi törvény fontosabb új elemei - 4 Új jogkör: utónévtár összeállítása; Anyanyelv szerepének erősítése; Fogalomrendszer megalkotása.
Bejelentkezés a kisebbségi választásokra, a választások kiírása Minden magyar állampolgár levelet kap május 31-ig egy tájékoztatóval és egy felvételi kérelem nyomtatvánnyal;felvételi kérelem Június 1 – július 15. között kell a nyilatkozatot a jegyzőhöz eljuttatni; a bejelentkezés önkéntes, a jegyző nem mérlegel; A bejelentkezés és a névjegyzék titkos; a feliratkozottak száma nyilvános; Azon településeken, ahol legalább 30 fő feliratkozott, a jegyző kiírja a választásokat.
Jelöltállítás - 1 Csak névjegyzéken szereplő lehet jelölt, aki számára kötelező a jelölti nyilatkozat, melyhez csatolni kell a jelölő szervezet alapszabályát; A jelölt nyilatkozik arról, hogy a kisebbség képviseletét vállalja, a kisebbség nyelvét ismeri-e, a kisebbség kultúráját és hagyományait ismeri-e, korábban volt-e más kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője; A jelölt nyilatkozata nyilvános; Feltétel, hogy jelöltnek szerepelnie kell a lakóhely szerinti kisebbségi választói jegyzékben; A jelölt csak kisebbségi jelölő szervezet által támogatott személy lehet;
Jelöltállítás - 2 Jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezet, amelynek alapszabályában rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete; évi választáskor az a szervezet jelölhet, amely a törvény hatályba lépésekor, későbbiekben a települési kisebbségi választást megelőző legalább 3 éve bejegyzett; A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett szervezet nem jelölhet; A jelölő szervezet közhasznúsága a jelölésnél nem akadály; Jelölést nemcsak helyi szervezet tehet, a jelölt részére a tagság nem feltétel.
Helyi választás Legalább 5 jelölt szükséges a választás megtartásához; A jelöltek kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon; A kisebbségi önkormányzatok választása a helyi önkormányzati választásokkal egyazon napon, de kisebbségi szavazókörben történik; Jegyzék: szigorú adatvédelem, megsemmisítésre kerül.
Új típusú kedvezményes mandátum A megválasztott kisebbségi önkormányzat egy tagja a települési önkormányzat tagjává válik (teljes jogú tag vagy szószóló) a kedvezményes mandátum által; A fenti pont, azaz a kedvezményes mandátum az Alkotmánybíróság határozata alapján módosított törvényben nem szerepel, a végleges megoldásról megkezdődtek a szakmai és politikai egyeztetések a 81/2005 (X. 19.) OGY határozat alapján.
Területi, országos szint - 1 A választásokat követő év márciusában listás választás útján jönnek létre a területi és országos önkormányzatok; Az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a megyében (fővárosban) a megválasztott elektorok legalább 10%-át jelöltként állította a települési kisebbségi önkormányzati választáson; Megyei választáson azon közösségek vehetnek részt, ahol megyei szinten legalább 10 helyi kisebbségi önkormányzat alakult meg az adott közösségből; Az országos választáson való részvétel feltétele, hogy egy adott közösség legalább 4 helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre;
Területi, országos szint - 2 Az elektorok joga a választás; Elektor minden kisebbségi önkormányzati képviselő, aki azon a településen szavaz, ahol képviselőnek választották; Matematikai mandátumleosztás a zárt listák között: arányos, de a győztest preferáló számítási móddal (15-53 fő); Az alakuló üléseket a Választási Bizottságok hívják össze – eskü, mandátum átadás; Jegyzék: szigorú adatvédelem, megsemmisítésre kerül.
Lényeg Valóban a közösség hozza létre; Valódi arányossággal, civilek aktív bekapcsolásával; A valós önkormányzatok világosabb feltételek között nagyobb hatáskört kapnak; Intézményeik gazdájává válnak; A pénzügyi források valós kisebbségi igényeket fognak kielégíteni; Szigorúbb gazdálkodási szabályok betartásával.
A 15 éves Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal köszöni megtisztelő figyelmüket! További információ a weboldalon található