Nikotin Függőség!!
„A gimnazisták átlag kőltekezése a napi dohányzásra egy átlagos iskolában’’
Körülbelül az egy negyede 1/4 89 Tanulot kérdeztünk meg melyből 23-an valloták be azt hogy napi rendszereségel dohányoznak Körülbelül az egy negyede 1/4 Osztályok 9B 10B 11B 12B Igen 4 tanuló 2 tanuló 6 tanuló 11 tanuló Nem 19 tanuló 16tanuló 16 tanuló 15 tanuló
4 osztalyt kérdeztünk meg,melyben 89 tanuló van, melyböl 23 tanuló dohányzik!Ennek a heti koltsége 595 Lei . Ez a 23 ember 1 év alatt ősszesen (71 millio 400-ezer Lei régi pénzbe) 7140 Ron-t kőlt el csak a semmire
A 23 tanuloból ha átlagot számólunk a kölcségeknél mindenki Kb 26 Lei költ el 1 hét alatt . És egy év alatt 310 Lei-t És csak egy hetett kénne kibirniuk anelkul hogy rágyujtsanak mivel a NIKOTIN 1héten belül felszivodik a testből és a test már nem kivánná a Nikotint...
, Cigaretta
A Cigaretta a legelterjedtebb dohányzási mód, de az egyik leg egészségtelenebb is, én pont ezért csak néha néha szívok el egy-egy szálat!Mivel ennyire ismert, nem is nagyon tudok szerintem újat mondani ezzel kapcsolatban, de azért megpróbálom! Története A cigaretta legkorábbi formáit Közép-Amerikában használták, a kilencedik század körül Az első cigarettaszerű tárgyak inkább a mai szivarra, mint cigarettára emlékeztettek. A Maja, később az Azték civilizációban elsősorban rituális szertartásokban használták, gyakran pszichoaktív szerekkel együtt vallásos önkívület elérésére. A cigaretta, a szivar és a pipa használata volt a dohányfogyasztás legelterjedtebb módja a Karib-szigeteken, Mexikóban, Közép és Dél-Amerikában egészen a közelmúltig. A közép és kelet-amerikai cigarettát különböző növényekkel borították, de amikor a felfedezők átvitték Spanyolországba, kukorica borítást kapott, és a 17. században kezdtek el papírborítást használni. Az így keletkezett terméket papelátumnak nevezték. 1830-ra a cigaretta eljutott Franciaországba, ahol megkapta a cigaretta nevet(cigar = szivar, ette = kicsi cigar+ette = kicsi szivar). Az angol területeken a cigaretta dohányos formája nagyon népszerűvé vált a krími háború alatt és után, amikor az angol katonák az orosz és a török bajtársakkal versengtek. Ehhez még hozzájárult a dohánytermő területek megnövelése és Egyiptom dohány exportjának növelése. A nyugati civilizációban a cigarettázás hagyománya általánosan csak a 20. században terjedt el - a század kezdetén az egy főre eső évenkénti cigarettafogyasztás 54 szál volt (azaz a lakosság kevesebb, mint 0,5%-a szívott el 100 szálnál többet évente). Ennek ellenére az éves fogyasztás 1965-re fejenként 4 259 szálra nőtt. Akkoriban már a férfiak 50%-a és a nők 33%-a fogyasztott cigarettát, azaz évente több, mint száz szálat szívott el. A statisztikák szerint 2000-re a fogyasztás leesett 2,092 szálra fejenként, ami annyit tesz, hogy a férfiak 30%-a és a nők 22%-a szívott már csak 100 szálnál többet évente. 2006-ra az egy főre eső fogyasztás 1 691-re esett vissza, tehát a lakosság csak 21%-a fogyasztott el évente 100 szál cigarettát vagy annál többet. A cigaretta sokat fejlődött első megjelenése óta. Például, a kis gumigyűrűk, amik azelőtt összefogták a cigaretta törzsét, mostanra már átalakultak vékony, könnyen égő papírrá, hogy a dohány hatékonyabban égjen, amikor szívják, és kevésbé, amikor leteszik a cigarettát. Szintén a változások között említhető, hogy a modern szintetikus szűrők részecskéi megakadályozzák a hamu eljutását a cigarettázóig, legalábbis annak egy részét