II. Világ Háború Fegyverei és csatái Frissített változat (2014.01.14) Készítette:Gelencsér Gábriel 8./c

II. Világháború fegyverei

II. Világ Háború 10 legvéresebb csatái

Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369) Monte Cassino, 1944. január-május (185 ezer halott) Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369) A második világháború utolsó nyugati fronti háborúja a Bulge-i háború. Van ahol ardenneki offenzívának nevezi. Franciaország, Luxemburg és Belgium erdei területét fedte le. A célja az volt a németeknek, hogy elfoglalják Antwerpent így megosszák a szövetségeseket és maradék erők is megsemmisülhetnek. A terve nem sikerült a németek számban sokkal többen voltak az időjárás is lehetővé tette, hogy a szövetségesek a légierőt bevethették. A csapaterősítés megfelelő időben történt. Az amerikaiak döntő hányadban vettek részt, összesen 800 ezer ember vett részt az ütközetben. Második Világháború csatája a szövetségeseknek Németország Olaszország ellen. Bencés apátság körül lévő védelmi vonal (Gusztáv-vonal) mentén a németek hónapokig harcoltak. Az 1400 éves kolostort a szövetséges repülőgépek lebombázták,de tovább nem jutottak Albert Kesselring vezértábornagy német csapatok visszavonulására adott ki parancsot. Rómát elfoglalták azonban a harcokban 125 ezren vesztették életüket, de valakik 185 ezer főre becslik az áldozatok számát.

Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer) Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer) 1941 őszén Harkov városa Ukrajna területén kemény harcok színtere volt. Várost végül a németek elfoglalták 1942-ben Szovjetunió támadást indított, hogy vissza fogalja Harkov városát. A vörös hadseregnek ez nem sikerült németek könnyedén vissza verték a csapatott. Három szovjet hadsereget is be kerített Wehrmacht melyet teljes egészében megsemmisített elpusztítva ezzel 680 tankot és 280 ezer szovjet katonát. A kurszki ütközetben a legnagyobb számú páncélozott jármű vett részt a keleti fronton. Arról is nevezetes ez a összecsapás, hogy egy nap alatt itt halt meg a legtöbb ember légi csatában. A német Wehrmacht elleni csatára, a szovjet vörös hadseregnek volt ideje felkészülni. Nagy területre kiterjedő jól megtervezett akna mezőkre, tankelhárító fegyverekre és kb. 250 km mélységű védelemre építve visszaverték a németek offenzíváját. Ebben az ütközésben 500 ezer német katona halt vagy sebesült meg, visszafogottabb becslések inkább 257 és 388 ezer közé teszi a halottak számát.

Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330) Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer) Az Egyesült Államok számára fontos volt Luzon, Fülöp-szigetek második legnagyobb szigete MacArthur tábornok legnagyobb feladatának tartotta a japánoktól vissza szerezni a szigetet. Támadásra 3 évig készültek és ekkor 1945-ben indulhattak meg a csapatok azonban az amerikaiaknak sikerült szigetet elfoglalni azonban arra nem számítottak, hogy a japánok kamikáze pilótái ellenállásba ütköznek. Főleg japán oldalon volt magas a halottak és sebesültek száma. Az Egyesült Államoknak február 11-én Manila bevétele után is az ázsiaiak bosszúságot okoztak. Dániai és norvégiai hadjárata alig ért véget, a német haderő Luxemburg, Hollandia Belgium és Franciaország ellen támadást indított a furcsa háború ezzel befejeződött. Annak ellenére körülbelül egyenlő számú erőkből épültek fel a haderők sikerült lerohanni Franciaországot a harmadik birodalomnak ebben sikerült brit és a holland haderők. A szövetségesek tévedtek, hogy Maginot-vonal a németeket feltudja tartoztatni. Belgiumon és Luxemburgon keresztül Wehrmacht csapata támadott, lényegesebb harc nélkül legtöbb erődítmény megadta magát.

Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió) Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer) Világ Háború egyik forduló pontja Szovjetunió fővárosának, Moszkva megvédése volt németektől. Hitler úgy gondolta, ha Moszkvát sikerül elfoglalnia akkor szovjetunió háborús rendületét megtudja törni, azonban ez nem sikerült. Szovjetek keményen ellen álltak csapatukat megerősítették az időjárás -30 fokos tél a szovjeteknek kedvezett, így a németeknek hamarosan lekellett mondania arról hogy bevegyék a várost. Azonban az áldozatok száma mind két oldalon magas volt. Szovjetek 650ezer embert, míg a németek 150ezret veszítettek. Wehrmacht és a Vörös Hadsereg összecsapás miatt stratégiai okokból fontos Észtország Narva városa féléven át húzódó harcoknak lehetett tanúja. Az egyik legerőteljesebb ütközet a második világ háború történetében és egyben legtöbb áldozatát szovjetek voltak kénytelen elkönyvelni a németek elleni támadásban Hitler kivonta Észtországból összes katonáját majd Narva rövid ideig tartó függetlenség után szovjetek kezében vissza került.

Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745) Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619) A II. világ háború utolsó európai csatája a Berlini csata volt mely a Harmadik Birodalomnak végett vetett és egyben a háború végét is jelentette. Keletről és délről nyugat felé a vörös hadsereg támadott és óriási pánikot okozott a német védelemben ahol sok tapasztalatlan katona volt 1945. április 30-án a szovjetek elfoglalták Reichstagot, ami világháború végét is egyben jelentette. Sztálin nevét 1925-1961-ig viselte a szovjet város. 1942. augusztus 25-én kezdetét vette a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg katonái közötti csata. Mely több hónapokig tartott és szovjetek győzelmével ért véget egyben ez volt a forduló pont a második világháború történelmében. Sztálingrád német ostromával indult világ történelem egyik legvéresebb csatája városért folyó harccal folytatódott és a szovjet csapatok ellen támadásával zárult.