 A felkereső ifjúsági munka gyűjtőfogalom, amely mindazon megközelítéseket magában foglalja, amelyek során az ifjúságsegítők, a fiatalokkal foglalkozók úgy érik el a fiatalokat, hogy felkeresik őket ott, ahol azok élnek, dolgoznak, tanulnak, vagy a szabadidejüket töltik, ahelyett, hogy arra várnának, hogy a fiatalok intézményekbe, szervezetekhez betérve vegyék igénybe az ifjúságsegítő intézményrendszer vagy az ifjúsági szervezetek kínálatát.

 többnyire ifjúsági információs és tanácsadó tevékenységeket biztosítanak;  a közösségfejlesztés sajátos elemeivel egészülnek ki;  az utcai és lakótelepi szociális munka speciális eszközeit alkalmazzák;  az ifjúságsegítés, a közösségfejlesztés, illetve a szociális munka módszertanával – elősegítik a fiatalok közösségeinek, szervezeteinek kialakulását, az általuk egyébként ritkán igénybe vett szolgáltatásokban való részvételüket;  az ifjúságsegítők a fiatalok által kedvelt és használt szabadidős térbe belépve tanácsot adnak, támogatást nyújtanak;  lehetőséget ad mind a csoportokkal, közösségekkel való munkára, mind az egyéni találkozásokra, a személyre szabott segítségnyújtásra.

 meghatározó tevékenysége az információszolgáltatás, amit kiegészítenek egyéb tanácsadó, illetve szabadidő animációs szolgáltatások;  céljuk, hogy azokon a színtereken is elérhetővé tegyék az ifjúsági szolgáltatást, ahol a fiatalok ugyan jelen vannak, de más módon nem, vagy csak korlátozottan érhető el számukra az információ és a tanácsadás, vagy nincs ifjúsági intézményrendszer, szolgáltatás;  célcsoportja nem kifejezetten, vagy kizárólag a csellengő ifjak, s célja sem feltétlenül az ilyen státusz jellemzővel bíró fiatalok felkutatása;  építenek a közösségfejlesztés módszertanára, az interakciókra, a perszonális segítésre, és az információnyújtásra.

Leggyakoribb szolgáltatásai:  mobil internet használat,  on-line, off-line adatbázisok,  kiadványok, katalógusok, információs mappák, ismertetők hozzáférhetővé tétele (helyben használattal és elvihető formában),  szakember segítsége az információk keresésében, elemzésében, értékelésében,  szabadidő eltöltést segítő eszközök (trend sporteszközök, társas- és egyéni játékok, játékkonzol, számítógépes játékok)  hangosító rendszer működtetése (vezeték nélküli mikrofonok, zeneszolgáltatás),  animátori szolgáltatás,  tematikus tanácsadás. A mobil szolgáltatást jellemzően speciálisan erre a célra felszerelt mikrobusszal „viszik” az ifjúsági rendezvényekre, intézményekbe, vagy a fiatalok által látogatott terekre (játszótér, park, utca, parkoló, bevásárlóközpont stb.). Személyzetében szociális munkás, művelődésszervező, tanár részvétele elengedhetetlenül fontos, kiegészülve az ifjúságsegítőkkel, kortárssegítőkkel, önkéntesekkel, hallgatókkal.

 A virtuális ifjúsági környezet két szintje: a.) passzív: egyoldalú, az adatközlőtől a fogyasztó felé halad - a digitális környezetet információterjesztésre használjuk fel, b.) interaktív: kétoldalú, a felhasználó tartalom befolyásolóvá, előállítóvá, tulajdonossá, partnerré válik  E-részvétel: a fiatalokat közvetlenül szólítja meg, és az infokommunikációs eszközök segítségével próbál részvételre buzdítani.  Eszközei: honlapok, blogok (elektronikus napló), elektronikus hírlevelek, online fórumok, közösségi oldalak (Facebook, iWiW, hi5), interaktív weboldalak, e-learning modulok (közös online felületen folyó tudásmegosztás az oktató és hallgatók között) Az ifjúsági munka alanyai az interneten vannak, melyet kapcsolatépítésre, közösségi tevékenységre használnak!