ERDÉLY Határtalanul! 2013.

Tágabb értelemben Erdély elnevezés alatt Románia Ny-i részét értjük,16 megye összességét.

Szűkebb értelemben Erdély ennek a területnek a középső-K-i („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Itt található a Székelyföld, ahol a legna- gyobb a magyarok aránya.

Erdély írásos történelme az i. e. 1 Erdély írásos történelme az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon (Hérodotosz-„géták”): az itt élő dákok békés természetű és gazdag nép voltak. A magyar történetírás szerint a dákok fokozatosan gyengültek, majd eltűntek. Erdély Dácia provincia néven a Római Birodalom tartománya lett. Dáko–román kontinuitás elmélet: a román nép a rómaiak és a dákok összeolvadásából jött létre.

Hun-magyar rokonság

Attila halála után (453) hamarosan széthullott a hun birodalom Attila halála után (453) hamarosan széthullott a hun birodalom. Megkezdődött a viszálykodás Attila kardjáért - a hatalomért. A hunok seregét ellenségeik legyőzték és szétszórták. Csaba vezér (Inrik) 15.000 hun vitézzel K-re menekült Szittyaország-ba.

Így érkeztek Erdély hegyes-völgyes tartomá-nyába, ahol üldözőik nyomukat veszítették. Letáboroztak hát, Csaba azonban serege egy részével továbbindult kelet felé, hogy Magor ivadékait segítségül hívja, s visszaszerezze Attila örökségét. - Én most elindulok tovább, napkeletre - mondotta -, hogy testvéreinkkel együtt térjek vissza. Te pedig addig, jó népem, itt székelj! És ha valami baj történne, csak küldjetek utánunk, tüstént itt leszünk.

Attila földjén mindössze 3 Attila földjén mindössze 3.000 hun maradt, akik annyira féltek ellenségeik bosszújától, hogy ettől kezdve ki sem merték ejteni a hun nevet, hanem székelyeknek nevezték magukat.

Telt-múlt az idő, akik gyermekként jöttek ide Csabával, ősz hajú, ősz szakállú vének lettek. A békés életet azonban egyszer csak újabb ellenség zavarta meg. A nép megint fegyvert fogott, de hiába küzdött hősiesen, az ellenség túlerejével szemben kevésnek bizonyult. - Segíts, Csaba vezér! - kiáltott fel ekkor az égre az egyik öreg.

A kiáltást felkapták a szelek, s vitték napkelet felé A kiáltást felkapták a szelek, s vitték napkelet felé. Késő éjszakáig folyt a harc, már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt: az égbolt fényes Tejútján egy lovas-csapat jelent meg: Csaba királyfi és vitézei elsöpörték az ellenséget, majd a Tejúton át visszatértek az égbe.

Székely himnusz

Erdély 1003-ban vált hazánk részévé. Szent István elfogatja az erdélyi Gyulát. Miniatúra a Képes Krónikában A királyi megbízott tisztviselőként kinevezett vajdák 1199-től tűntek fel.

A mohácsi csatavesztés után hazánk a kettős királyválasztás következtében szétesett. Erdély névleges török fennhatóság alá került, de gyakorlatilag az Oszmán Birodalom vazallu-saként 1526-tól önálló államként létezett.

A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthoryak és a Rákócziak több kiemelkedő fejedelmet adtak.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után állandósult a Habsburg uralom. 1764. január 7-én az osztrákok az erőszakos sorozás ellen tiltakozó székelyek közé lőttek. Több százan meghaltak, s az üldöztetés elől több ezren Moldvába vándoroltak (Madéfalvi veszedelem).

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés révén Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák–Magyar Monarchián belül.

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, Magyarország kikiáltotta a függetlenségét. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai megkezdték Erdély, a Partium és a Tiszántúl megszállását. Az 1918. dec. 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.

Az 1965-ben kezdődő Ceauşescu-diktatúra a sovinizmus (szélsőséges nacionalizmus) fel-erősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani. Az 1989. december végi forradalom következ-tében a Ceauşescu-diktatúra megdőlt.

Nemzetiségek A magyarság Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (Hargita 84%, Kovászna 73%). Legjelentősebb kulturális központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak 19%-a magyar.

A városok közterein - a magyar állam támogatá-sából - a 19-20. szd A városok közterein - a magyar állam támogatá-sából - a 19-20. szd. fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át a pusztítást, közöttük Fadrusz János alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű . Képzőművészet

Erdély híres szülöttei Bolyai Farkas matematikus Bolyai János matematikus Bartók Béla zeneszerző Dsida Jenő költő Kölcsey Ferenc költő, politikus és nyelvújító Kőrösi Csoma Sándor utazó Kós Károly építész Mikes Kelemen író

Hunyadi János Hunyadi Mátyás Ady Endre költő, újságíró Apáczai Csere János filozófus, pedagógus Áprily Lajos költő Benedek Elek író, „a nagy mesemondó”

Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, író Sütő András író Tamási Áron író Tőkés László református püspök Wass Albert író Wesselényi Miklós politikus, az „árvízi hajós” 1838