Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Csillagászat Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb.

A távoli múlt 13,82 milliárd évvel ezelőtt az Univerzum az ősrobbanással („Big Bang”) megkezdődik (a napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint). 300 ezer évvel az ősrobbanás után hidrogén atommagok elektronokat fognak be, létrehozva az első atomokat 600 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első galaxisok 5 milliárd éve: a Nap létrejötte 4,6 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete 3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön

Csillagászat története Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgárjoggal rendelkező matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő. Ő alkotta meg a 17. századig meghatározó geocentrikus (Ptoleimaioszi) világképet.

Nikolausz Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász. Heliocentrikus világkép: Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a Hold a Föld körül. Kopernikusz az elmélet publikálásával forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit.

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8 Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) olasz természettudós. Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint Galilei találta volna fel a távcsövet, ő volt az első emberek egyike, aki az égbolt tanulmányozására használta azt. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben, állítólag, végig azt mormolta maga elé: „Eppur si muove!” („Mégis mozog!”)

Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyeket róla Kepler- törvényeknek neveznek.

Kepler törvényei I. A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap. , ahol (r,φ) a bolygók napközpontú polárkoordinátái, l a fókuszon átmenő, a nagytengelyre merőleges húr fele (semi-lactus rectum), e pedig az excentricitás. II. A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos területet súrol. ahol az adott (nagyon kicsi) szögelfordulás alatt súrolt terület, ennek az idő szerinti első differenciálhányadosa a területi sebesség, ami konstans. III. A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, azaz a hányados minden naprendszerbeli bolygó esetén ugyanakkora. Például a Jupiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe (5,2-ször 5,2-ször 5,2) szintén majdnem 140. Kepler III. törvényének pontos alakja: , ahol k a Gauss-féle gravitációs állandó, m1 és m2 pedig a testek tömege. Mivel értéke k-nak, a Gauss-féle gravitációs állandónak a négyzete miatt nagyon kicsi, ezért az egyenlet jobb oldala minden bolygóra nézve jó közelítéssel állandó. A Gauss-féle gravitációs állandó: ahol m a Föld - Hold rendszer össztömege, T pedig a Föld - Hold rendszer tömegközéppontjának a Nap körüli keringési ideje.

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by- Colsterworth, 1642. december 25 Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by- Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Newton első törvénye – a tehetetlenség törvénye Galilei és Kepler törvényei alapján Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja. A vonatkoztatási rendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye. Már Arisztotelész is megfigyelte, hogy álló testek nyugalomban maradnak, amíg külső hatás nem éri őket. Úgy vélte, hogy a nyugalom a természetes állapot, a mozgáshoz van szükség kiváltó okra. Newton megállapította, hogy mind a nyugalmi helyzet, mind az egyenletes mozgás stabil állapot, és a gyorsulás az, amihez külső hatásra van szükség – ezt a külső hatást nevezzük erőnek. A mindennapi körülmények között megfigyelhető helyzetekben egy ilyen, minden mozgó testre ható erőhatás a súrlódás, ez lehetett az, ami Arisztotelészt megtévesztette. Az első törvény arra is rámutat, hogy a Nap körül keringő bolygók, mivel nem egyenes vonalú mozgást végeznek, külső erőhatás alatt kell, hogy álljanak: ez pedig a gravitáció.

Newton további törvényei Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye Egy pontszerű test lendületének (impulzusának) a megváltozása egyenesen arányos és azonos irányú a testre ható, 'F' erővel. Az arányossági tényező megegyezik a test 'm' tömegével. Newton harmadik törvénye – a hatás-ellenhatás törvénye Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat. Newton negyedik törvénye – az erőhatások függetlenségének elve- más néven a szuperpozíció elve. Ha egy testre egy időpillanatban több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával.

CsiLLAGÁSZATI Mértékegységek CsE Fényév Parszek

CsE A csillagászati egység az égi mechanikában használatos hosszúságegység. Eredeti definíciója szerint a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye. A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi mért érték hibaértékét. Jele: CsE. További elterjedt rövidítése az AU az angol "Astronomical Unit"- nak megfelelően. 1 CsE = 149 597 870 700 m= 8,33 fényperc (kerekítve 150 millió km) 1 fényév = 63 241 CsE

Fényév A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz. Az idő mértékegységeinek analógiájaként beszélhetünk a fényév töredékeiről: fényóráról (amennyi utat a fény egy óra alatt megtesz), fénypercről (a fény egy perc alatt megtett útja) és fénymásodpercről (a fény egy másodperc alatt megtett útja). Egy fényév: 9,460529·1015 m = 9,4605 billió kilométer = majdnem 9,5 petaméter (Pm), 63 241 CsE (csillagászati egység), vagy 0,3066 pc (parszek).

Parszek Világegyetem: Legalább 28 000 megaparszek, valószínűleg végtelen 1 parszek = 3,2617 fényév A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége. Az elnevezés a „parallaxis” és „secundum” szavakból származik; nemzetközi jelölése: parsec. Az a távolság, amelyből egy CsE – merőleges rálátás esetén – egy ívmásodperc szög alatt látszik.

Kozmológia Koszmosz-világ Logosz-tudomány Kozmognómia- világ keletkezése Teremtéstörténet Ősrobbanás (Big Bang) Naprendszer keletkezés: Kant-Laplace-féle nebuláris elmélet: Forró gázköd (nebula) összesűrűsödött, e közben alakultak ki a bolygók Hoyle-elmélet

Tejútrendszer A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble- féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője 30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév). A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát megnehezíti, hogy belülről látjuk. Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd bolygó található.

Naprendszer A Naprendszer korát a Naprendszer különböző helyeiről (Föld, Hold, meteorok) származó radioaktív izotópok vizsgálatai alapján kb. 5 milliárd évre becsüljük. A Nap tömege sokkal nagyobb (750-szer), mint az összes többi égitest együttes tömege. A nagybolygók ugyanabban az irányban és közel egy síkban keringenek a Nap körül. A Naprendszer összes perdületének csak töredék része (1/200-ada) jut a Napra, a többit a bolygók képviselik. A Naprendszer nagybolygói két jól elkülöníthető csoportba oszthatók: Föld- típusúak, illetve Jupiter-típusúak. A bolygókon mérhető deutérium-hidrogén arány a csillagközi térben mérhető aránnyal egyezik meg, és sokkal nagyobb, mint a Napon mérhető arány.

Hoyle elmélet Az 1940-es évek elején Hannes Alfven (1908-1995) svéd fizikus és csillagász jutott először arra a gondolatra, hogy a Naprendszer keletkezését az elektromos és mágneses erők is befolyásolhatták. Ilyen módon a Nap forgási energiájának egy részét átadta a bolygóknak, ezért lassult le. Fred Hoyle (1915-2001) elmélete tartalmazza a korábbi elméleteknek azokat az elemeit, amelyeket a megfigyelések alátámasztottak. Így Hoyle szerint a Naprendszer egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki, ami a Tejútrendszer egyenetlen forgása miatt már eredetileg is forgott. A felhőt a saját gravitációs tere húzta össze. (Tehát nem kihűlés eredményeként húzódott össze.) Megtartotta viszont az Alfven által módosított Laplace-Roche-féle gyűrű leválási elméletet. Sőt, továbbfejlesztve azt, arra is sikerült magyarázatot adnia, hogyan alakult ki kétféle bolygótípus.

A 20. századra a spirálgalaxisok megfigyelése felfedte, hogy a mi galaxisunk csak egy a több milliárd galaxis között a folyamatosan táguló Világegyetemben - különböző méretű galaxishalmazokba tömörülve. A 21. századra a látható világegyetem átfogó szerkezetének megértése tisztább lett, ahogy a galaxishalmazok egy hatalmas hálót alkotnak a galaktikus rostokkal és a közöttük elhelyezkedő üregekkel. Mindezek mellett további különféle elméletek felvetik, hogy Világegyetemünk csak egy a több milliárd univerzumot összekötő multiverzumban.

Csillag A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik

Keletkezése A világűrben hatalmas por- és gázfelhők vannak. A molekuláris felhőkben az anyag sűrűbb és koncentráltabb. Ezek több tíz fényév átmérőjűek lehetnek, a bennük lévő anyag még nagyon hideg. Azért nevezzük molekuláris felhőknek, mert a benne található gázok molekulák formájában vannak jelen. Minden ilyen molekuláris felhő gyenge egyensúlyban van. Külső hatás következtében ez az egyensúly felborul. Ekkor a felhő egy része saját tömegétől összeroskad és az anyag elkezd összehúzódni. A felhő kisebb anyagcsomókra oszlik. A molekuláris felhőkből kiváló anyagcsomókból globulák jönnek létre. Ezeknek mérete a Naprendszerével egyenlő, tömegük 200 naptömeg. Még nagyon hideg és sötét objektumok. Lassan egyre sűrűbbek és forróbbak lesznek, majd létrejönnek belőlük a protocsillagok. Ezek már sugározni kezdenek. A protocsillagok anyaga tovább sűrűsödik, fényük változó. Gyors gázkilövellések indulnak a pólusok felé. Amikor a magban a hőmérséklet eléri a 10 millió fokot beindulnak a nukleáris reakciók. A protocsillag átalakulásának ideje a tömegétől függ (30 millió év egy Naphoz hasonló csillagnál és 300 ezer év egy 30 naptömegű csillagnál).

Életük Amikor egy csillag magjában a nukleáris reakciók már teljes erővel beindultak, azok belülről nyomást fejtenek ki, ami ellensúlyozza az összehúzódást, és ekkor egyensúlyi állapotba kerül. A csillag életének hossza méretétől függ. Haláluk így három típusba sorolható: A kicsik: Lassan fogyasztják el hidrogén-készletüket, így több tízmilliárd évig élhetnek, nem indul be magfúzió, azaz a H-He átalakulás, lassan kialszanak, fekete törpévé válnak. A közepesek: Mint a mi Napunk is, amikor majd elégette a hidrogént, azaz héliummá alakította, azt még tovább égeti szénné és oxigénné. Így hatalmas energiatermelés közben vörös óriássá változik. Amikor elfogyott a hélium, kicsi, forró, fehér törpévé változik csillagunk. A nagyobbak: Hamarabb felélik hidrogénkészletüket, életük így nem szokott néhány millió évnél hosszabb lenni. Itt is elérik a "vörös óriás" állapotot, de utána még a héliumból keletkezett szén is átalakul, "elég", méghozzá kb. 750 millió fokon. Ez is még tovább alakul, végül vas lesz a csillag anyagából. Ez a vasmag a gravitáció hatására összeroppan, anyaga tisztán neutronná alakul, ami felrobban. Ezt nevezzük szupernóva-robbanásnak. Újabb kémiai elemek keletkeznek, szétszóródnak az űrben, amik később akár élőlények alkotórészeiként, így bennünk is, tovább élhetnek.

Nap · Merkúr · Vénusz · Föld · Mars · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz

NAP Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír

NAP

Felépítése A mag a sugár 20%-án belül eső teret jelenti, és ez a Nap egyetlen olyan része, amelyet közvetlenül a magfúzió fűt, a többi réteg az innen kiáramló energiának köszönheti hőmérsékletét. A sugárzási zóna a sugár 20–70%-a közötti gömbhéjban helyezkedik el a sugárzási zóna. Ez a régió az energiaáramlás módjáról kapta a nevét: ebben a rétegben az anyag még elég sűrű és forró ahhoz, hogy a magban keletkezett energia sugárzás, nem pedig hőáramlás formájában haladjon át rajta (ezt az ionizált formában jelenlévő hidrogén teszi lehetővé). A hőmérséklet a magtól kifelé haladva folyamatosan csökken, de még így is rendkívül magas, az alsó „zónahatáron” 7 000 000 K, míg a felsőn 2 000 000 K A konvekciós zóna a napbelső legkülsőbb tartománya, értelmezéstől függően a sugár 70%-ától kifelé elterülő, a felszín alatti mintegy 200 000 km vastag gömbhéjat jelenti.

Látható része A fotoszféra (görög: a fény gömbje) a Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó rétege, ahonnan a Nap látható fényének túlnyomó része – több mint 90%-a [34] – származik. Lényegében a csillagunkban termelődött energia ebben a rétegben sugárzódik szét fény formájában. Ez a réteg egy rendkívül vékony (a napbelső és - légkör messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány száz kilométer vastag

A napkorona a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső része, ahol a hőmérséklet meghaladja a félmillió kelvint. A hőmérséklet tipikus értéke 1–2 millió K, a sűrűségé 109részecske/cm³, szemben a fotoszférával, amely 1017 atomot tartalmaz köbcentiméterenként. A korona sokkal kiterjedtebb, mint a Nap maga; 17 millió kilométeres távolságig mutatható ki a jelenléte. Éles külső határa nincsen. A napkorona anyaga folytonosan szökik (miközben alulról pótlódik), ebben a folyamatban keletkezik a Napból kiinduló plazmaáramlás a napszél.

Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek

PLazma Csillagunk plazma állapotban levő anyagból áll. Ebben a halmazállapotban az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke. A nagyobb sűrűségű régiók anyaga kétkomponensű folyadékként viselkedik, melynek összetevőit (az elektron- és az ion-folyadékot) elektromágneses erők kötik össze. A kisebb sűrűségű külső régiók esetén különösen furcsa jelenségek tapasztalhatók, mivel az egyes részecskék mozgása és a folyadékszerű viselkedés keveredik. A folyadékszerű viselkedés okozta legfontosabb jelenség a differenciális rotáció.

bolygó A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió. Merkúr · Vénusz · Föld · Mars · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz

Bolygók típusai A Föld-típusú bolygók megnevezéssel jelenleg négy szilárd felszínű bolygótestet foglalunk egy csoportba: a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot. A Föld-típusú bolygókat nagy átlagsűrűség, vasból és/vagy vas- szulfidból álló mag jellemzi. Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa. Az óriásbolygók a Naprendszer keletkezése idején a Naptól távolabb jöhettek létre, ott, ahol már a víz is kifagyott, és a jégszemcsék is részt vehettek a bolygótestek felépítésében. Továbbá, miután összeállt egy néhányszor tíz földtömegnyi magjuk, gravitációsan is magukhoz tudták kötni a környezetükben lévő gázt

Égitestek

MeteorOID A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben Amikor egy bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül Az izzó csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük. Ha a meteoroid bármely darabja eléri a talajt, azt meteoritnak nevezzük. A meteoroid mérete 100 µm és 10 m közötti, az ennél nagyobb test aszteroida, a kisebb pedig bolygóközi por.

Üstökös Az üstökös olyan Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed

kisbolygó Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik.

A csillagköd vagy nebula porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhő.

A nagy semmi? A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű gázok töltik ki. A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.

A Föld alakja

GEOID

Ekliptika

Holdfázisok

Holdfogyatkozás

Fogyatkozás

Látóhatár Tájékozódás Horizont. a Föld felületének egy pontján (az észlelő helyén) átfektetett vízszintes sík és az égbolt kör alakú, látszólagos metszésvonala. Az általa bezárt kör a látóhatár síkja. Ez annál nagyobb, mennél magasabban fekszik az észlelés helye. A felszín feletti 5000 m magasságban pl. a látóhatár sugara 252,6 km. Ez elméleti érték; a terep egyenetlenségei miatt valójában a látóhatár sugara sokkal kisebb.

Koordináta rendszer A gömb felületén valamely P pont a φ földrajzi szélességével és a λ földrajzi hosszúságával adható meg. Az ókori Babiloniaktól származó, majd a görög gondolkodó és földrajztudós, Ptolemaiosz által kiterjesztett elképzelés szerint a teljes kör 360 fokra (360°) osztható fel. Ez alapján alkotható meg a földrajzban használt speciális gömbi koordináta-rendszer.

Fokhálózat

Szélesség A szélességet úgy kapjuk, hogy összekötjük a Föld középpontjával, és az így kapott egyenes és az Egyenlítő síkja által bezárt szög adja a szélességet. Megállapodás alapján északi irányba pozitív, déli irányba negatív az érték előjele. Az azonos szélességű pontok alkotta vonal a szélességi kör. A szélességi körök síkjai párhuzamosak egymással és az Egyenlítővel. Az Egyenlítő (φ=0) a leghosszabb szélességi kör, a szélességi körök a pólusok felé rövidülnek. A pólusok a 90 foknál találhatók: Északi-sark: +90°; Déli-sark: -90°.

Hosszúság Az azonos hosszúságú pontok alkotta görbe a meridián, vagy más néven hosszúsági kör. A kezdő meridián (λ=0), egy a Föld felszínén önkényesen kijelölt ponton, a greenwichi obszervatóriumon (Royal Observatory, Greenwich) halad keresztül. Az antimeridián a kezdő meridiántól 180°-ra van egyaránt keletre és nyugatra. A szélességi körökkel ellentétben a meridiánok azonos hosszúságúak és nem párhuzamosak: mindegyik áthalad az északi és a déli póluson.

Idő

Valódi napidő: a Nap két delelése között eltelt idő Középnapidő: 24 óra

Helyi idő  A „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg. Meridián 1o = 4 perc 15o = 1 óra 60’ (szögperc)= 1o

Magyarország helyzete A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45o48' és 48o35', a keleti hosszúság 16o5' és 22o58'-e között terül el. Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km.

Zóna idő 1884-ben a Nemzetközi Meridián Konferencia azt a döntést hozta, hogy az angliai Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási időzóna. Miért volt rá szükség?

Időzóna

GMT: Greenwich Mean Time. UTC:  egyezményes koordinált világidő. Angolul „CUT” lett volna a „coordinated universal time” rövidítése, míg franciául „TUC” a „temps universel coordonné” rövidítése. Kompromisszumos megoldásként fogadták el az „UTC” jelölést.

Térkép

Mennyi az idő? Budapesten (GMT +1)11:00 óra van. New Yorkban (GMT-4)? 6 óra Los Angelesben (GMT -7)? 3 óra Sanghajban (GMT +8)? 18:00 óra Kievben (GMT +2)? 12 óra

Budapesten 3:00 óra van. New Yorkban? 22:00 Sanghajban? 10:00 Budapesten 19:00 óra van. New Yorkban? 14:00 Sanghajban? 2:00

Mennyi a helyi idő SYDNEY (GMT+11)-ben dec. 22-én, ha GMT 15:23 Mennyi a helyi idő SYDNEY (GMT+11)-ben dec. 22-én, ha GMT 15:23? A Nap deleléskor melyik látóhatáron látszik? d. sz. 33° 52′ 06″, k. h. 151° 12′ 31″ Mennyi a helyi idő TASKENT (GMT +5)-ben szept 23 ha GMT 11:12? A Nap melyik látóhatáron delel? é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′

Helymeghatározás 1.Melyek Kairó földrajzi koordinátái? 2.Hol található a Kenya-vulkán? 3.Melyek Sao Paulo földrajzi koordinátái 4.Melyik város található az alábbi koordinátákon? é. sz. 20°, k. h. 110°, illetve é. sz. 30°, ny. h. 90°, valamint d. sz. 42°, k. h. 175° 5.Melyik szigetet találjuk a k. h. 150° és a d. sz. 17° alatt? 6.Melyik hegycsúcs található az é. sz. 46° és a k. h. 7° földrajzi koordinátákon? 7.Melyik földrajzi szélességen fekszik Afrika legészakibb és legdélibb pontja?

Megoldás: 2. é. sz. 30° és k. h. 31°10’ 2. d. sz. 1° és k. h. 37° 3. d. sz. 23°57’ és ny. h. 47° 4. Hajkou, New Orleans, Wellington 5. Willis-szk. 6. Mont Blanc 7. é. sz. 37° 20’ és d. sz. 34°

Feladatok: 30.Hány földrajzi fok London és Budapest hosszúságkülönbsége? 31.Mennyi New Orleans és London hosszúságkülönbsége? 32.Állapítsuk meg Alexandria és Mekka hosszúságkülönbségét! 33.Olvassuk le a glóbuszról Budapest és Fokváros hosszúságkülönbségét!

Megoldás: 30. 19° 31. 90° 32. 9°50’ 33. 0°40’

Kinek a nevéhez fűződik a geocentrikus világkép elmélete? Ptolemaiosz Galileo Galilei Kopernikusz Kepler Ki és mikor alkotta meg a heliocentrikus világképet? Kopernikusz - XVI. században Arisztotelész - Kr.e. 384-ben Giordano Bruno - XV. században Newton, angol tudós - XVII. században Kinek a nevéhez fűződik a bolygók mozgástörvényeinek megalkotása? Kepler, német származású prágai csillagász Galilei, olasz fizikus Kopernikusz, lengyel csillagász Giordano Bruno, olasz filozófus Mi volt a geocentrikus világkép lényege? A Világegyetem központja a mozdulatlan Föld, s valamennyi égitest körülötte kering. A Föld mozog, a többi bolygó mozdulatlan. A Föld kering a Nap körül. Az Univerzum központi csillaga a Nap.