A trágya

A trágya a növények tápanyagigényének kielégítésére használt, különböző összetételű, és halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Trágyázás: a szerves és szervetlen trágyaanyagok talajba, a növények lombjára való juttatása. Célja:  Tápanyagok pótlása  Talaj termőképességének növelése

Trágyaanyagok csoportosítása Szerves trágya Szervetlen ásványi vagy műtrágya Baktériumtrágyák

Szerves trágyák Hatásuk sokoldalú és tartós. Szerves anyagaik táplálékul szolgálnak a lebontást végző talajélőlények számára, amelyek működésük során fokozatosan tárják fel a növényeknek a trágyában lévő tápelemeket. Folyamatos és egyenletes tápanyagellátást tesznek lehetővé. Többoldalú trágyának is nevezzük Szerves trágyák lehetnek: Szilárd trágyák: istállótrágya (almos), komposzttrágya, tőzeges trágya, zöldtrágya Hígtrágyák

Istállótrágya

Az állatok bélsárából, vizeletből és a felhasznált alom keverékéből áll Az istállótrágya minőségét befolyásoló tényezők:  Az állatok faja (szarvasmarha, ló)  A feletetett takarmány beltartalma  Az alom mennyisége és minősége  Trágyakezelés módja A jól kezelt istállótrágya az összerakás után 3-4 hónap múlva lesz felhasználásra alkalmas

Az istállótrágya érésének fokozatai: 1, A friss vagy nyers trágya még nem esett át bomláson, az alkotórészek eredeti állapotban találhatók. Felhasználásra alkalmatlan. 2, A félérett trágya már átesett a levegős szakaszon. Benne az alomanyag sötétebb, de még nehezen teríthető. 3, Az érett trágyában az erjedés befejeződött. A trágya sötétbarna színű,az alom könnyen szakítható,egynemű anyaggá érett. Felhasználásra alkalmas. 4, A túlérett trágya sötét színű földszerű anyag,amely sokat vesztett tápanyagaiból. Csökkent értékű trágya. Az érés sorána szerves anyagok bomlásából adódó tömegveszteség 20-40%.

Zöldtrágya Zöldtrágyázás alatt a szervestrágyázásnak azt a módját értjük, amikor az erre a célra vetett növény teljes zöld (bimbós vagy virágzó) tömegét talajba dolgozzuk annak érdekében, hogy a talaj termékenységét megőrizzük, illetve fokozzuk. lágyszárú növény; rövid tenyészidejű; igénytelen; csírázásához és kezdeti fejlődéséhez mérséklet vízigényű; gyors növekedésű; dúsan és mélyen gyökerező; aránylag nagy zöld tömeget adó, a talajfelszínt jól takaró; előnyösek a nitrogéngyűjtők; jó tápanyagfeltáró képességű; betegségeknek, kártevőknek ne legyen köztesgazdája vegetatív fejlődése idején; a vetőmag olcsó legyen, könnyen megtermeszthető,

komposzt A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer.hulladékokhumuszszerűmezőgazdaságban Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorbanmikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.mikroorganizmusok

Komposztálható anyagok konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve) háztartási hulladékok: kezeletlen papír, pamut rongy kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes apróra vágni), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot) egyéb hulladékok: kartonpapír, fa hamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)

Nem ajánlott komposztálásra dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot) beteg (gombás, fertőzött) növényi részek (ezeket el kell égetni), gyomnövények magvai (3-4 év szükséges az ártalmatlanításukhoz, de gyakran magas hőfokon sem bomlanak el), javallott nagy (minimum 5 m 3 )-es halom közepére (mélyre) rakni, hogy a szokásosnál nagyobb hőmérséklet ártalmatlanítsa húsevő állatok ürüléke állati tetemek csont, hús, főtt ételek maradéka

Nem komposztálható kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi építési törmelék festék, vegyszer veszélyes, illetve radioaktív hulladék

Szervestrágya kijuttatása -pótkocsiról vagy földről villával terítve, kisebb felületeken, célzott terítés -szervestrágyaszóró kocsiról: tépődobos (T-088), nagyobb felületek terítésére alkalmas

Ásványi és műtrágyák A növények számára nélkülözhetetlen táplálóelemek juttathatók a talajba. Használatuk elsődleges célja, hogy a növények által kivont tápanyagokat visszapótoljuk. Hatásuk csak jó humusz-ellátottságú talajokon érvényesül (nem mosódik ki azonnal). Talaj nélküli termesztésben a vízoldható műtrágyák használata kizárólagos szerephez jut.

Műtrágyák csoportosítása: Hatóanyag-tartalom szerint:

Műtrágyák csoportosítása: Hatóanyag-tartalom szerint:  nitrogén-,(pétisó 27%, ammónium-nitrát 34%)  foszfor-, (szuperfoszfát)  kálium- (kálisó),vetés előtt 3 héttel!  és mikroelem-tartalmú műtrágyák

Műtrágyák csoportosítása: Összetételük szerint:  egy hatóanyag-tartalmú,  két vagy több hatóanyag tartalmú összetett,  valamint komplex (minden nélkülözhetetlen növényi tápanyagot tartalmazza) műtrágyák

Műtrágyák csoportosítása: Halmazállapotuk szerint: szilárd, Folyékony Légnemű (szén-dioxid trágya)

Műtrágya kijuttatás: -kézzel, kisebb felületeken, célzott terítés -nagyobb felületeken: röpítőtárcsás műtrágyaszóró gép -tápoldatban történő kijuttatás: öntözőrendszeren keresztül vagy lombtárgyaként a növényvédelem során

Trágya mennyiségének meghatározása Talajvizsgálat: A termesztő-területről vett talajmintákat laboratóriumi körülmények között elemzik és meghatározzák annak tápanyagtartalmát, a termesztendő növény igényeihez igazodó tápanyag- utánpótlási szaktanácsot adnak. A növényanalízis a tenyészidő során fellépő hiánybetegségek meghatározására szolgál.

A trágyaadagok meghatározásánál figyelembe veszik a talaj típusát, kötöttségét, mésztartalmát, a talaj tápanyagtartalmát, a növényfaj fajlagos tápanyagigényét, a tervezett termés mennyiségét, az elővetemény és a szervestrágyázás módosító hatását.

Trágyaelosztás: a területre juttatás egyenletességét értjük. Lehet: Terítés: a trágyázás legáltalánosabb módja. A talaj felületén egyenletesen osztjuk el Sortrágyázás: a növénysorok alá, vagy növénysorok mellé teszik a trágyaanyagot Fészektrágyázás: nagy térállású növényeknél (pl. fák, cserjék). Jellegzetesen kisüzemi kijuttatási mód ui. csak kézzel elvégezhető.

Trágyabemunkálás: Sekély bemunkálás cm mélyen történik. A növények vetése előtt a kezdeti fejlődés gyorsítása, elősegítése céljából adott trágyák bemunkálási módja. Bemunkálása: tárcsa, borona, kultivátor. Mély bemunkálás: cm mélyen. Szerves trágyák és ősszel kijuttatott műtrágyák bemunkálási módja. A trágyaanyagokat művelési mélységig dolgozzák be. Eszköze az eke.

Különleges bemunkálási mód, amikor a trágyát talajtakarásként alkalmazzuk. Ilyenkor a felszínre érett istállótrágyát tesznek. Ennek egyik feladata a szigetelés (egyenletesebb hő- és vízgazdálkodás). A tápanyagok öntözővízzel és esővel mosódnak be. Másik különleges mód, amikor a trágyaanyagokat öntözővízzel juttatjuk ki. Ilyen pl. a tápoldatozás, vagy a hígtrágyák kijuttatási módja.

A trágyázás időpontja A trágyázási időpontnak a termesztett növény szaporítási időpontjához kell igazodnia. Ennek alapján megkülönböztetünk: Alaptrágyázás, Indító vagy starter trágyázás, Fejtrágyázás

Alaptrágyázás: Célja: hosszabb ideig tartó, nagy mennyiségű tápanyag beforgatása a művelt talajréteg teljes mélységébe. A tenyészidőszakon kívül végzik, általában az alapvető talajművelési munkákkal egyidőben. Zöldségnövények esetén általában ősszel végzik, kivéve a nyári vagy őszi vetésű növények.

Indító vagy starter trágyázás: célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése, palántálás után a begyökeresedés elősegítése, gyorsítása. Általában közvetlenül a vetés előtt vagy vetéssel egyidőben történő kijuttatása közvetlenül a vetés mélységében vagy annál kicsivel mélyebben. Ezek a műtrágyák könnyen oldódóak és gyorsan felvehető formában tartalmazzák a tápanyagokat.

Fejtrágyázás: a termesztett növények tenyészideje során végzett tárgyázási eljárásokat értjük. Célja a növények tápanyag- igényének kielégítése a tenyészidő folyamán. Az időszakosan jelentkező tápanyaghiányok itt jól pótolhatók ill. folyamatos kiegyensúlyozott tervszerű fejtrágyázással el is kerülhetők. Csak vízben jól oldódó, könnyen felvehető trágyák használhatók hatékonyan. Fejtrágyázási módok: Szilárd műtrágyázás Tápoldatozás (oldattrágyázás) Lomb- vagy permettrágyázás Szerves trágyával történő talajtakarás