Kelet-Közép-Európa: erős nagyváros–vidék egyenlőtlenség

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar vállalkozások versenyképessége Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Budapest, november 30.
Advertisements

Az innováció helyzete a régióban, főbb kihívások Magyar Dániel Győr, április 16. Győr, április 16.
A Kárpát-medence gazdasági lehetőségei Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezet termelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés.
Készítette: Gondos Borbála
Szabadpiaci megoldások az európai autóbusz közlekedésben Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged, 2015.
A VÁROSRÉGIÓ DEFINIÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Horváth Sarolta Noémi Ph.D. hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
Mindent a „Vállalkozások komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseinek támogatása” című pályázati kiírásról.
Ingázás a határ mentén. A külföldre ingázó foglalkoztatottak A külföldön dolgozók aránya a foglalkoztatottak százalékában, 2011.
A nemzetközi erőviszonyokban várható változások Magyarország 2025 (2050) Gáspár Tamás – Antalóczy Katalin - Majoros Pál-Moldicz Csaba-Novák Tamás-Pólyi.
FIATAL REGIONALISTÁK VIII. KONFERENCIÁJA október 14 –15. GYŐR Dr. Koós Bálint MTA RKK Munkaerőpiaci krízis kezelése Magyarországon
A kamara szerepe az export vezérelt magyar gazdaság megteremtésében. Eredmények és problémák Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
JÁRMŰIPAR ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN Pájer Ivett Győr, május 4.
A gyermekek helyzete és az esélynövelés lehetőségei a mai Magyarországon Előadás a „Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián, 2008.
Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Szombathely, június 22.
BEST-INVEST Független Biztosításközvetítő Kft.. Összes biztosítási díjbevétel 2004 (600 Mrd Ft)
Import és Export a résztvevő 10 országban
II. Demográfia A népesség összetételének vizsgálata
A nemzetközi üzleti élet etikája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Az EGT és Norvég Alapok ( ) eddigi eredményei
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
TOP SO „Foglalkoztatási paktum Barcs és térségében” A Foglalkoztatási stratégia célrendszere tervezett programok BARCS VÁROS.
Eszék lakos; egyetemi város, megyei székhely
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Konferenciája
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Adler Judit Az ágazati létszám struktúra alakulása 2015-ig
Válaszok a globális oktatáspolitikára
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése.
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Magyarország földrajzi helyzete, határai
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Vállalati fenntarthatóság
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Európa munkaerő igénye
Pont- és burorékdiagram
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A területi koncentráció mérése: Hirschman–Herfindahl index
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz.
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Generali Alapkezelő beszámolója Gyöngyház Nyugdíjpénztár részére
Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Program Erste Bank Hungary Budapest,
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Előadás másolata:

Kelet-Közép-Európa: erős nagyváros–vidék egyenlőtlenség dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Közép-Kelet-Európa fogalma Közép-Európa 2 nagy része Nyugat-Közép-Európa: német nyelvterület Kelet-Közép-Európa: Visegrádi 4-ek (≠ Közép-Kelet-Európa) Kelet-Közép-Európa: 4 ország, 64 millió lakos ≠ Köztes-Európa Penck (1916): német és orosz birodalmak közötti terület Finnországtól Görögországig Közép-Európa valódi határai országokon belül Történelmi Lengyelország, Csehország, Kárpát-medence Kelet-Európa felé: Belarusz, Ukrajna Délkelet-Európa felé: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia 2

nagyvárosok relatív helyzete Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása Terület: Visegrádi Országok Nagyvárosok: 500 ezer fő felettiek + Pozsony Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei népesség 2004 (mió fő) GDP 2004 (mió €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%) V4 összesen 64 407 6377 206 nagyvárosok 8 106 13368 237 nagyvárosok relatív helyzete 12% 26% 210% +31%-pont EU 20% 29% 141% +8%-pont 3

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 Kettősség időbeli változása, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Kettősség földrajzi eltérései, 2004 Forrás: adatforrás: Eurostat, alaptérkép: World Gazetteer 4

A város-vidék dichotómia az EU tagállamaiban Legerősebb dichotómia K-Köz-eu-ban 5 Adatok forrása: Eurostat

A város-vidék dichotómia változása az EU tagállamaiban Belső átrendeződés K-Köz-Eu-ban A legnagyobb növekedés a K-Balkánon Ro Sk Bg Hu 6 Adatok forrása: Eurostat

A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004 7 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

A gazdasági növekedés és a város-vidék dichotómia összefüggése A polarizáció erősen függ a gazdasági növekedéssel Váltómozgás-elmélet (spin-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia (Kertész Krisztián) 8 Adatok forrása: Eurostat

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 9

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. Visegrádi Országok Európai Unió Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 10

A bruttó hozzáadott érték változása ágazatonként, V4, 1995–2004. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások ágazatok megoszlása Nagyvárosok 1995 0% 27% 73% Nagyvárosok 2004 21% 79% Vidék 1995 9% 38% 53% Vidék 2004 6% 31% 64% ágazatok növekedése Nagyvárosok 1995–2004 1.3 1.8 2.6 Vidék 1995–2004 1.9 2.1 11

Magyarország: az ipar földrajzi és ágazati átrendeződése a rendszerváltoztatás után, 1992–1998 Földrajzilag Budapest dezindusztralizációja A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e165 e fő) Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül Ipari foglalkoztatás: 2922% Ipari értékesítés: 3624% Ipari exportértékesítés: 3817% (Fejér megye: 722%) Ágazatilag Iparágak aránya, % 1992 1998 Foglalkozt. Gépipar 21 25 Textília, ruházat és bőrtermék 15 17 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék 18 16 Értékesítés 13 36 23 Vegyipar 19 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 20 12 Export 27 61 8 12

Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998 Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Herfindahl–Hirschman-index alapján Ipari foglalkoztatás Ipari értékesítés Ipari export 1992 1998 13

Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői Pozitív externáliák Agglomerációs előnyök Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható „Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998) Európai kohéziós politika Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció) De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab: Erőforrások (kapacitások) szűkössége Emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.) Zsúfoltságból eredő nehézségek stb. 14

Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi Elsősorban a fővárosok „ugranak ki” Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar) A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését 15

Nagyvárosok súlya országuk kreatív nagyvállalatai között EU 15 ezer legnagyobb vállalatából csupán 508 V4-ben Ebből 67 kreatív tevékenységet folytat (telekommunikáció, média, pénzügyi, üzleti szolgáltatások, biztosítás) A nagyvárosok dominánsak a vezető kreatív iparágakban 67-ből 55 vállalat a 8 nagyvárosban K-Köz-eu-i kreatív vállalatok foglakoztatásból 90%, értéktermelésből 92% Varsó: 20 Mrd $, Wroclaw 0,2 Mrd $ (27%)  fővárosi dominancia Prága 15 Mrd $ (33%) Budapest 10 Mrd $ (23%) Pozsony 3,7 Mrd $ (22%) 16

„Közép-Európai Bumeráng” Gorzelak 1995 Dinamikus gazdasági növekedés Erősödő politikai integráció: Visegrádi Négyek Főleg nagyvárosaik Kisebb részben: belső Ny-K-i lejtő 17

Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői Dezindusztrializáció Nagyvárosi agglomerációs előnyök Kisebb válságérzékenység Regionális politika sajátosságai (?) Kreatív társadalom 18

Eredmények Továbbra is a posztszocialista országokban a legmarkánsabb a (nagy)város–vidék dichotómia Kelet-Balkán megelőzte Kelet-Közép-Európát/V4-t A 2000-es évek második fele markáns szakaszhatár K-Köz-Euban Első periódus: multik szelektív (nagyvárosokat favorizáló) megjelenése, tercierizáció (pénzügy, turiumus, kreatív ágazatok), leszakadó vidéken belül enyhébb egyenlőtlenségek Második periódus: nagyváros–vidék dichotómia csökkenése, vidéken belül ipar a dinamikahordozó ágazat, felzárkózó vidéken belül fokozódó egyenlőtlenségek (regionális középvárosok erősödése) 19