Németország Készítette: Kiss Dzsenifer és Lőrincze Viktória (8. o.)

Földrajzi helye: Az Európai Unió legnépesebb országa és legerősebb gazdasága. Területe alapján a világ 63., Európa 7. és az Európai Unió 4. legnagyobb országa. Északon Dánia, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja.

Látványosságok: 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. A Brandenburgi kapu Berlin központjában levő korai klasszicista építmény, a város és egyben Németország jelképe. A kaput Carl Gotthard Langhans építette 1788–1791 között II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére, és az idők során több olyan eseménynek tanúja volt, amelyek nemcsak Berlin és Németország, hanem Európa és a világ 20. századi történelme szempontjából is fontosak.

Az oroszlán Henry 1158-ban alapított Münchenben a Marienplatz a város központja és szíve. Itt találkozott a két főút, így minden évszázadban a városfejlesztés és az élet szempontjából meghatározó volt és meghatározó. A mai napig a Marienplatz München városi központja. A Boden-tó (másként Konstanzi-tó, németül Bodensee, franciául Lac de Constance, latinul Lacus Brigantinus) édesvizű tó Ausztria, Németország és Svájc határán az Alpok északi lábánál. Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után.

Gasztronómiája: Német gasztronómia néven a különböző, Németországban uralkodó főzési irányzatokat foglalhatjuk össze. Tehát nincs egybefüggő „német konyha”, hiszen minden régió saját, egyedi ételekkel rendelkezik. A déli régiók konyhája, mint Bajorország és „Schwaben” (és gyakran ide sorolható Ausztria és Svájc is), rengeteg hasonlóságot mutat. A délnyugati országrészben erős a francia, a nyugati határvidéken a holland, a keleti végeken a kelet-európai országok konyhájának befolyása. A legszélesebb körben elterjedt tradicionális étel: sült kolbász és a savanyú káposzta, Bratwurst und Sauerkraut:

Népviselet: A dirndli (németül: dirndl, bajor Diandl) osztrák, illetve bajor női népviselet.[1] Az Alpok paraszti hagyományát folytató ruhát elsősorban Ausztriában, Dél-Tirolban és Bajorországban viselik. A dirndli szabályait csak lazán követő ruhák neve Landhausmode. A német Dirndl nevét a Dirne, lány szóból kapta. - Részei a míder, alatta blúzing, szoknya és kötény, változó színekkel. A legtöbb magyar női népviselethez képest a dirndli egyszerű, de néha drága viselet, mert gyakran drága selyemanyagokból készül, kézi hímzésekkel. - A dirndli kiegészítője lehet a derék köré csavart hosszú kötény, a mellény, vagy a gyapjúkendő.

Sportélete: - Németország sportélete lényeges része Németország életének, 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot. A legnépszerűbb sport a labdarúgás; egyéb népszerű sportágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.

Octoberfest A müncheni Oktoberfest (a németek a helyszín után „Wiesn”-nek is nevezik) a világ egyik legnagyobb népünnepélye. 1810 óta évről évre több millió ember látogatja a Theresienwiesén megtartott eseményt. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört főznek (Wiesnbier), amely nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál.