Egyesült Királyság: nyugat-európai „fényes elkülönülés” dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Az Egyesült Királyság fekvése 2

Területi gyarapodás, névváltozatok Angol fennhatóság kiterjesztése XIII. sz.: Wales (bekebelezés: 1536) 1707: Skócia 1801: Írország Névváltozatok Anglia: Fő- (vagy Angol-) sziget középső és D-i része Nagy-Britannia: Anglia + Wales + Skócia Egyesült Királyság (NBr és Észak-Írország Egyesült Királyság) 3

Földrajzi fekvés előnye korszakonként eltérő Ókor, középkor nagy része: elmaradott peremvidék London római alapítású Római kolóniák, castrum elv  coln, caster, chester végződésú településnevek VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények kereskedelmi funkcióval: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Késő középkor: flandriai és hanza kereskedelem  kedvezőbb (pl. York) Nagy földrajzi felfedezések  Eu gazd-i súlypontja: Atlanti part 4

Egyesült Királyság: nyugat-európai „splendid isolation” Világtengerre nyitott szigetország Elkülönülés a „Kontinenstől” „Splendid isolation” (=„fényes elkülönülés”): hadászati védettség „Balance of power”: német és francia hatalmi egyensúlypolitika Tengerparti fekvés (max 120 km a tengerpart) Fjordok, tölcsértorkolatok Hatalmas gyarmatbirodalom Hosszú hegemónia a tengeri kereskedelemben 5

Az Egyesült Királyság főbb társadalomföldrajzi jellemzői 6

Népességszám növekedése lelassult 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Ma 60 mió fő Alacsony term. szap. Szül ráta 11,7‰ Halálozási ráta 10,3‰ Jelentős kivándorlás (350 ezer fő/év) XIX. sz. közepe, XX. sz. eleje: üldözöttek, szegények 1970-es évektől: kvalifikált munkaerő („brain drain”) 7

Népesség földrajzi megoszlása és összetétele Országrészek Anglia 84,7%, Skócia 8,5%, Wales 5%, É-Íro 2,8% Nemzetiségek Angolok 80%, skótok 10%, írek 4%, walesi-ek 2%, külföldiek 4% (de ≈ 100% angolul beszél) 2,5 mó külföldi 80% Angliába (ebből 40% Londonba) Hagyományosan főleg Brit Nemzetközösségből (India, Pakisztán, Antillák), ma már inkább Kelet-Közép-Európából (nem korlátozták a személyek áramlását a keleti bővítés után) 8

Korai foglalkoztatáscsere XVIII. sz.: Anglia: ipari forradalom bölcsője Agglomerálódás diffúziója Eu-ban: ÉNy  DK XIX. sz. eleje: mg-i < ipari keresők aránya XIX. sz. közepe: mg. 20% alatt, XX. sz. közepe: ipar 30 % Ma: 1,4% mg, 19,8% ipar, 78,8% szolg. Keresőképesek 4,7%-a munkanélküli (1980-as évek: 3X) 9

Nagy-London területének beépítése ma Nagy-Britannia vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében Élen jár a városodottságban Első ország, ahol városlakók aránya >50% Eleinte faluból, közeli nagyvárosba, Londonba XX. sz. eleje: városok és iparvidékek között London 1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800-as évek: 2 mió felett 1850–1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza 1840 1929 Nagy-London területének beépítése ma 10

Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Nyomornegyedek (slum-ok) Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Bűnözés XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 11

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Élen jár az új városrendezési és -építészeti törvényekben, szabályokban Modern kor városépítészetének reakciója Modern stílus: sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Új városok létrehozása Városfejlesztés által „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére (pl. London körül Hatfield, Milton Keynes) Robert Owen – New Lanark Ebenezer Howard (1848–1928) – kertváros mozgalom, 1885.: Garden Cities and Town Planning Association, 1898.: „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) 12 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája 

Korai természetes szuburbanizáció Már az 1940-es évektől megindul a népesség kiköltözése a nagyvárosokból 1950-es évek szinte a Brit-szigeteken nem nő a nagyvárosok népessége Európában 13 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A reurbanizáció szülőhazája 1980-as évek, Margaret Thatcher: neoliberális állam  nagyvárosi közszféra felismeri, hogy nem számíthat az államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek vidéken hiányoznak Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek Humántőke lehetőségei Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése Public–private partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) Speciális városfelújító társaságok megjelenése (Urban Development Corporations) 14

1980-as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek Emblematikus város: London (Dokk-negyed: Canary Wharf) Később más városok is (pl. Birmingham) 15

Központi városok újranépesedésének emberi oldala 1980-as évek közepétől: „Vissza a városba” folyamat zajlik Nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása is Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 16