Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar színjátszás kezdetei
Advertisements

Katona József élete ( ) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti.
Reformkori színjátszások
Készítette: Nyírő Mátyás 8.b
A görög színház mint épület
A Nyugat
A romantika.
Az Angol Reneszánsz William Sheakespeare.
Németh Antal, a Nemzeti legendás rendezője (A rendezőnek) „nemcsak összekötő kapoccsá kell lennie az időtlen irodalmi mű, valamint a kortól determinált.
Csongor és Tünde prezentáció Bemutatja: A Kiskacsa csoport.
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
V ÖRÖSMARTY M IHÁLY : C SONGOR ÉS T ÜNDE 137 évvel ezelőtt, a színház világában.
SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésésben. Pár szó a rendezőről…  Paulay Ede tokaji születésű rendező volt.  Rendező mivoltja mellett, még számos címet.
1963.  diploma a Színház-és Filmművészeti főiskolán  pécsi Nemzeti Színház rendezője  Gyulai Várszínház vezetője  Nemzeti Színház.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
Döbbenetes Siposhegyi Péter író, 2008-ban így emlékezett visz- sza a következőkre: „A győzelem ára című színdarabot 2001-ben írtam meg, ezt a darabot.
Sík Ferenc: Csongor és Tünde
Csongor és Tünde, ahogy Sík Ferenc megálmodta
Készítette: Latabár Kálmán csoport
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
Paulay Ede: Csongor és Tünde
Emlékhelyek, régi építmények
Németh Antal rendezésében
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Készítette: Tündéék csapata
Csongor és Tünde Rendezte: Paulay Ede 1879.
Paulay Ede rendezésében
/Paulay Ede rendezésében/
Paulay Ede élete és munkássága
Sík Ferenc – Csongor és Tünde
Paulay Ede rendezésében
A bemutató kezdéséhez entert nyomjanak!
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
A Megalkuvók csapata bemutatja:
(főműveik összehasonlítása)
Mit kell megtanítani, mit lehet kihagyni?
A színházkészítő.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
Műfaja: drámai költemény
Ember tragédiája Paulay ede.
Gyenes László mint Lucifer
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Paulay Ede.
Az ember tragédiája színdarab
Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1826 és között írt drámai költeménye
Nemzeti Színház szeptember 21.
Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
1883. Szeptember 21-én mutatták be először
Madách Imre: Az ember tragédiája
Paulay Ede Csongor és Tünde.
Az ember tragédiája Bemutatta a Nemzeti Színház szeptember 21-én Paulay Ede rendezésében.
Rendezte: Dr. Németh Antal
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Színpadon Az ember tragédiája
~Paulay Ede rendezésében~
PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN
IGAZGATÓI PÁLYÁZAT Nemzeti Színház Készítette: Dr. Németh Antal 1940
Előadás másolata:

Az első évad 1935/36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare mű, az Athéni Timon. Emellett a Bánk bán, valamint Kállay Miklós A Roninok című műve szintén sikeresnek bizonyult. Földes Imre ifj. Horváth Pálja érte el a legnagyobb előadásszámot, annak ellenére, hogy a művet igen sok támadás érte. „Felújítottuk” Herczeg Ferenc Bizáncát, a Liliomfit, Szigligeti Edétől, valamint a János vitézt is.

A második évad 1936/37 A legnagyobb sikerű darabok külföldi szerzők műveiből születtek (pl. Hsiung: Gyémántpatak kisasszony c. műve). Karl Wüstenhagen Faust-rendezése kimagasló sikert ért el. A magyar repertoár élén: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde c. műve, melynek előadásával igazoltuk a mű mai létjogosultságát.

A harmadik évad 1937/38 A színház századik születésnapja végett a műsör a nosztalgiára épült. Minden előadás a színház 100 évét reprezentálta. A húsz bemutatott produkcióból tizenöt volt magyar mű  Vörösmarty Árpád ébredése prológusától kezdve sorakozattuk fel a magyar irodalom műveit. A külföldi művek szerzői közt pedig a drámaírás nagy nevei bukkantak fel (pl. Szophoklész, Dumas, Moliére).

A negyedik évad 1938/39 Az évad középpontjába egy vígjátékciklus került, a műfaj legkiemelkedőbb képviselői jutottak szóhoz (Shakespeare, Eötvös József). Ekkor került először a Nemzeti színpadára Ibsen A fiatalok szövetsége c. műve, mely kétségtelenül nagy sikert aratott. Ebben az évadban játszottuk a Herczeg-ciklust, melyben hét darabot mutattunk be. Érvényesülhettek az olyan új műveket író kortársak is mint például Tamási Áron vagy Szigligeti Ede. Régi Új

Az ötödik évad 1939/40 Mandátumom utolsó évadában egy Shakespeare-ciklust rendeztem, melyben a géniusz kilenc művét adtuk elő a nagyérdeműnek. E ciklus érdekessége, a Minden jó, ha jó a vége c. darab melyet ekkor mutatott be először magyar színpad. Forzano Caesarja kiemelkedő jelentőségű volt a számos külföldi darab között. Természetesen ebben az évadban sem maradt el a hazai mű. A kortárs magyar írók idén is érvényesülhettek, sőt a múlt századi irodalom Tóth Kálmán egy átdolgozott vígjátékában jelenhetett meg.

Tervek az 1940/41-es évadra Ebben az évadban szívesen fogadnék vendég rendezőket, mivel nem titkolt szándékom egy olyan ciklust elindítani, melyben külföldi rendezők „álmodnak meg” híres magyar drámákat. Szeretném visszahívni Karl Wüstenhagent egy ilyen rendezésre.

Tervek az 1941/42-es évadra Mivel 1942. október 22-én lesz Arany halálának 60. évfordulója, ezért a 41/42-es és a 42/43-as évadban szeretném feldolgozni nagy költőnk balladáit. Leginkább a népballadáit emelném ki, és azokat szedném egy csokorba. Szeretnék egy olyan Ágnes asszony rendezést készíteni, melyben szinte kézzelfogható az őrület, mindezt zenei kísérettel oldanám meg, valamint kitérnék a címszereplő és a szerető kapcsolatára is.

Tervek az 1942/43-as évadra A korábbi évadokhoz hasonlóan, ebben is szerephez juthatnak a kortárs és a külföldi művek, viszont az évad első felében fontosnak tartom azt, hogy a hangsúly az Arany-cikluson maradjon! Az újévtől pedig Shakespeare Falstaffját, a Sasfiókot Rostand-tól, és Schiller Ármány és szerelemét játszaná a színház. A zavaros időkben szükség van ilyesfajta művekre.

Tervek az 1943/44-es évadra Ebben az évadban Madách remekművét rendezném meg, Az ember tragédiáját. Terveim szerint filmfelvétel készülne a színdarabról, a színpadi háttérrel, színházi színészekkel. A konkrét szereplőgárda ugyan még nem „állt elő”, viszont a főszerepekre már megvannak a jelöltjeim.

Tervek az 1944/45-ös évadra Bár a konkrét időpont már kiesik a megbízatásom idejéből, Vörösmarty Mihály halálának kilencvenedik évfordulójára egy Csongor és Tünde rendezéssel készülnék.

Minden évad végén, a színház három napig nyitva áll a látogatóknak Minden évad végén, a színház három napig nyitva áll a látogatóknak. Beszélgethetnek színészekkel, bejárhatják a színház színpadát és az öltözőket. A belépés díjhoz kötött, viszont a befolyt összeget a színház a magyarországi árvaházaknak és a nehéz sorsú gyermekeknek ajánlja fel.