Közbeszerzési kartell mint a korrupció megjelenési formája dr. Nagy Gabriella közpénzügyi programok vezetője, Transparency International Magyarország Az ajánlattevők összehangolt magatartása a közbeszerzési eljárások során  2018. szeptember 13.

A közbeszerzés jelentősége a magyar gazdaságban A magyar közbeszerzési piac átlagosan GDP 5 - 6%-a – kb. 2.000 milliárd Ft A magyarországi közbeszerzések kb. 50-60%-át uniós forrásból finanszírozzák Év Közbeszerzések értéke GDP % Uniós társfinanszírozás 2012 1,300 mrd HUF 4,7 % 54 % 2013 2,400 mrd HUF 8,2 % 61 % 2014 2,100 mrd HUF 6,7 % 49 % 2015 1,930 mrd HUF 5,7 % 38 % 2016 2,000 mrd HUF 80 % 2017 3,500 mrd HUF 9,4 %

Magyarországi közbeszerzések értéke a GDP-hez viszonyítva

A közbeszerzési korrupció megjelenési formái Uniós kutatás: http://ec.europa.eu/anti_fraud/documents/anti-fraud-policy/research-and-studies/identifying_reducing_corruption_in_public_procurement_en.pdf A tanulmány 4 fő típust azonosított be: a szerződés előre le/kiosztása: az ajánlatkérő (alkalmazottja) tudomásával vagy anélkül, körbenyerés, visszalépés, színlelt ajánlatok, testreszabás stb. (HU, PL, LT, IT); csúszópénz/vesztegetés: az ajánlatkérő kéri, vagy nyitott annak elfogadására (ES, RO); összeférhetetlenség: az ajánlatkérő eljáró alkalmazottjának személyes érdekeltsége van a nyertes ajánlattevő vállalkozásban (FR); egyéb: pl. eljárási szabályok szándékos megsértése, ellenőrzések gondatlan végrehajtása stb. (nem jellemző, egy-egy eset).

A közbeszerzési korrupció megjelenési formái

A korrupció ára Egy korrupt projekt költségvetésének kb. 18%-a (uniós átlag)közvetlen veszteség a köz számára: túl magas költségek; késedelmes, elhúzódó kivitelezés; nem hatékony beruházások: alacsony minőség, megkérdőjelezhető hasznosság. Kis értékű projektek arányaiban nagyobb veszteséget produkálnak a korrupció okán.

A korrupció ára Magyarországon TI és más kutatóintézetek becslése alapján a közbeszerzések értékének 20-25%-a közvetlen társadalmi veszteség Az eljárások 70 %-át szövi be korrupció (de uniós projektek túlárazása akár 90% feletti is lehet); Évente kb. 400 mrd Ft veszteség (minden magyar lakosnak kb. 40.000 Ft!);

A közbeszerzési kartellek ára Autópálya-kartell: 28 %-os áremelés => 28 mrd HUF Paksi Atomerőmű bérszámfejtési rendszere: 46 %-os áremelés => 115 millió HUF 2002 és 2007 között felderített legnagyobb kartellek: átlag 10%-os áremelés => 64 mrd HUF + áremelésen túli káros hatások

2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről 2. § (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. 36. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen, b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].

2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (36. §) (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. (3) Amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak megtett jelzés során - a minősített adat kivételével - jogosult a Gazdasági Versenyhivatalnak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió, illetve ezek módosításai ellenőrzése révén rendelkezésére álló bármely adatot.

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról IV. Fejezet A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma 11. § (1) *  Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. * 

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (2) Ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; c) *  a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; e) *  f) a piacra lépés akadályozására; g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban 420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza. (3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el. (4) *  Nem büntethető az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a büntetőügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (5) Nem büntethető az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely - mielőtt a versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna - a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja. (6) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a versenyfelügyeleti ügyben eljáró hatóságnál a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére vagy csökkentésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Magánjogi jogérvényesítés! a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv Átültetésre került: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

Köszönöm a figyelmüket. dr. Nagy Gabriella Közpénzügyi programok vezetője Transparency International Magyarország gabriella.nagy@transparency.hu http://transparency.hu/