Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Az előadások a következő témára: "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Az összeférhetetlenségi kérdések és szabályozásuk az uniós támogatások tekintetében Szalóki Flórián Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

2 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG GYÖKEREI
A gazdaság és a jog szinte minden területén merülhetnek fel összeférhetetlenségi kérdések. Pl.: nemo iudex in sua causa (senki sem lehet bíró a saját ügyében) jogelve vezető tisztségviselői tevékenység összeférhetetlenségi esetei gazdasági társaságok esetében – Ptk. 3:115. § „ ...vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő...” tőzsdei társaságok felelős irányítása során corporate governance szempontból pl. BÉT Felelős Társaságirányítási Ajánlások Az igazgatóság / igazgatótanács és felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlensége, bennfentes kereskedés Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében, például Hpt. 63. címe által szabályozott vezető állású személyre vonatkozó összeférhetetlenségi előírások, vagy pl. Hpt § (1) „...vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat” un. Befektetési bankok chinese-wall megoldásai és nemzetközi pénzügyi életben is számos, összeférhetetlenséggel kapcsolatos probléma napvilágra kerülése: pl. az ENRON esetében a „független” könyvvizsgáló cég egyúttal tanácsadóként is foglalkoztatva volt

3 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG MEGJELENÉSI LEHETŐSÉGE UNIÓS PROJEKTEK ESETÉN
Összeférhetetlenségi kérdések csoportosíthatók például: 1) A felmerülés ideje kapcsán: Összeférhetetlenség a pályázati szakaszban (pl. a projekttel kapcsolatos döntéshozatal vagy pályázat – támogatási kérelem előkészítése kapcsán) Összeférhetetlenség a projekt megvalósítása során (pl. a kapcsolódó közbeszerzés esetében) 2) A felmerülés érintettje szerint: Intézményrendszert érintő esetleges összeférhetetlenség (pl. döntéshozó vagy ellenőrzést végző személy összeférhetetlensége) Kedvezményezett/pályázó oldaláról jelentkező esetleges összeférhetetlenség (pl. közbeszerzés kapcsán felmerült összeférhetetlenség) A felmerülés idejére, érintettjére érdemes figyelni a szabályozás kialakítása során.

4 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSE A PÁLYÁZATI SZAKASZBAN
A pályázati szakaszban felmerülő összeférhetetlenség tilalmáról rendelkezik a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről. Fontos a Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésben szereplő szigorú tilalom az összeférhetetlenség kapcsán: A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatási kérelem elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, ha a támogatási kérelméről még nem született döntés, valamint az, aki a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; a szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja; a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik; az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett; az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója; tekintetében az irányító hatósághoz érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból az irányító hatóság megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható. A Korm. rendelet fent objektív és szubjektív összeférhetetlenségi okokat tartalmaz. Összeférhetetlennek minősül tehát a fentiek alapján az is, akiről az irányító hatóság megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható. A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési eljárás megkezdésekor az adott felhívásra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a fenti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn.

5 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSE A PÁLYÁZATI SZAKASZBAN
A 272/2014. Korm. Rendelet , illetve Egységes Működési Kézikönyv további speciális szabályai biztosítják az intézményrendszer pártatlan eljárását. Így például: EMK Az értékelők az adott felhívás vonatkozásában titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kötelesek tenni. EMK Külső értékelők esetén az IH vezető által jóváhagyott értékelőkkel az IH szerződést köt, ellenőrzi az érvényes titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, annak megléte hiányában az adott felhívásra vonatkozó titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kér az értékelőktől… EMK A döntés-előkészítő bizottsági ülés megkezdésekor a titkár ellenőrzi, hogy a bizottsági tagok, helyettesítő személyek (…) a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot (…) szabályszerűen kitöltötték-e. EMK A titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat alá nem írása, illetve a vagyonnyilatkozat hiánya a döntés-előkészítő bizottságból történő azonnali kizárást eredményez.

6 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSE A MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZBAN I.
A megvalósítási szakaszban az intézményrendszer oldaláról felmerülő összeférhetetlenség lehetőségét a 272/2014. Korm. Rendelet számos rendelkezése zárja ki. Így például az összeférhetetlenségi kérdésekre vonatkozó alábbi átfogó szabályok: 39. § (2a): A projektek folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben a 39 (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll… 39. § (3): Ha a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala, a támogatás kifizetése és ellenőrzése során olyan tény merül fel, amely alapján összeférhetetlenség megállapítható, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt az irányító hatóságnak haladéktalanul írásban bejelenti… 39. § (4): Ha az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet nem jelenti be, bárki jogosult az összeférhetetlenség megállapítását az irányító hatóságnál illetve az alapok alapját végrehajtó szervezetnél kezdeményezni… § (8): A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért.

7 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSE A MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZBAN II.
A 272/2014. Korm. Rendelet , illetve Egységes Működési Kézikönyv további speciális szabályai biztosítják az intézményrendszer objektív eljárását az ellenőrzések lebonyolítása során. Így például: EMK A helyszíni szemlét az irányító hatóság vezetője által megbízólevéllel megbízott személyek végezhetik. A szemle megkezdése előtt a szemlét végzők a vizsgált projektre vonatkozóan összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek. EMK Az ellenőrzésbe azok a szakértők vonhatók be, akik az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot aláírták, szerződést kötöttek a feladatra vonatkozóan, és a szükséges felkészítésen részt vettek.

8 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSE A MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZBAN – KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
Hatályos Kbt. (2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről) részletesen szabályozza az összeférhetetlenség kérdését. Szabályozás főbb elemeit a 25. § tartalmazza. Például: Ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet – ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is –, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a Kbt. 25. § (3)-ban meghatározottak. Pl. ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet A – nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, alelnöke, a Kormány tagja, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, stb.

9 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSE A MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZBAN – KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
További fontos szabályok a Kbt.-ben az összeférhetetlenség kapcsán: Kbt. 25. § (6) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e összeférhetetlenség 62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást az adott eljárásban való részvételtől való eltiltásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni.

10 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSE A MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZBAN – KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN HAMIS NYILATKOZAT Közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenség kizárása kapcsán fontos szerepet kap a nyilatkozati elv. A hamis nyilatkozattételt éppen ezért fontos súlyosan szankcionálni. Kbt. 62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (…) i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, … , amennyiben ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg; Kbt § (8): Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak;

11 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG SZANKCIÓJA UNIÓS TÁMOGATÁSOK ESETÉBEN
Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról (C(2013) 9527 final) 21. Összeférhetetlenség. - Az illetékes bírósági vagy igazgatási szerv összeférhetetlenséget állapított meg, vagy az uniós hozzájárulás kedvezményezettje, vagy az ajánlatkérő oldalán % pénzügyi korrekció Fontos garanciája e súlyos szankciónak, hogy alkalmazásához az illetékes bírósági vagy igazgatási szervnek kell megállapítania az összeférhetetlenséget (puszta gyanú nem elegendő) Érdekes kérdés, hogy tartalmi vizsgálat szükséges-e? – Formálisan összeférhetetlennek látszó helyzet ténylegesen kihatással volt-e a döntésre?

12 AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG FELISMERÉSE
Jelentős szerepet kap a nyilatkozati elv (lásd pl. közbeszerzési eljárásokban) Fontos a hamis nyilatkozattétel megfelelő szankcionálása Közhiteles adatbázisok szerepe (pl. céginformációk) Speciális adatbázisok szerepe (pl. ARACHNE-rendszer) Közérdekű bejelentések szerepe Nehéz felderíthetőség, tekintettel hogy nem csak formális (pl. rokoni kapcsolatok, vagy intézményi, céges pozícióból fakadó kizáró okok), hanem informális, szubjektív tényezők is jelentkezhetnek (pl. funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból nem várható…) Gyanús körülményekre való odafigyelés

13 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!