Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE
nagy földrajzi felfedezések a XV. századtól: új földrészek, kultúrák ismerete CSAK A XVIII. SZÁZAD TÁJÉKÁN KERÜL A SZÉLESEBB KÖZTUDATBA Hernan Cortéz conquistador
Az ismert világ és világképek Európa Afrika (főleg az északi része) Ázsia (inkább a nyugati része Kereszténység, iszlám és zsidó vallás
Ezen túl az ismeretlen, démonokkal és szörnyekkel benépesített világ
Felfedezések után hittérítés gyarmatosítás őslakosság kifosztása rabszolgatartás IDEGEN KULTÚRÁK RÉSZLETES LEÍRÁSA (hajósok, szerzetesek, kereskedők, stb.) Az utazási irodalom kedvelt olvasmánnyá válik
Idegen kultúrákhoz való viszony civilizáltak vadak „Mi” a fejlettek, Keresztények „felvilágosult ember felsőbbrendűsége” „primitívek” „pogányok” „nincs lelkük” „nem Isten teremtményei” Az előítéletek lesznek az ideológiai alapjai az ősi kultúrák elpusztításának (pl. inka civilizáció)
Ellenhatás: vadak civilizáltak A tiszta természeti állapotot őrzik: A „jó vadember” mítosza A civilizáció romlottá tette az emberiséget Rousseau, Voltaire, Defoe (Robinson) ezt az álláspontot képviselik
Hatások: AZ UTAZTATÓ IRODALOM DIVATOSSÁ VÁLIK A VILÁG ÉS VILÁGISMERET KITÁGUL
Jean-Jacques Rousseau A dijoni akadémia pályázata: Használt-e a tudományok és a művészetek fejlődése az erkölcsöknek? A felvilágosult gondolkodásmód szerinti várható válasz: igen Rousseau válasza: nem
Értekezés az emberek közti egyenlőtlenség….. Természeti állapot Nincs magántulajdon Nincs jó és rossz, nincs bűn sem Nincsenek erkölcsök egyenlőség „természetes jóság” Civilizált állapot Magántulajdon civilizáció Törvények Szolgaság és nyomor - egyenlőtlenség