Közgazdaságtan II 1-4. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról: 2. Pénzről. 2.1 Modern hitelpénzrendszer; 2.1’ Központi bank által kibocsátott digitális pénz 2.2 Chicago-terv, 2.3 kriptovaluta-rendszer; 2.4 Aranypénzrendszer; 3. Gazdagodás alaplogikájáról: oikonomia versus krematisztiké; 4: szereplőkről: jószágátalakításon keresztül versus pénzáramlásokkal; 5. Piacgazdaságról: krematisztikus, szabad és a modern változatában magánhitel-pénzrendszer van. Elméletek A modern hitelpénzrendszer-működéséről: Rosier-modell. 2. Az uralkodó elméletről 6.EA: Használható-e a valós gazdaság megértéséhez? NEM. Új elmélet kell (heterodox elméletek szemben az ortodox-szal, ahol ortodox elmélet két posztulátumot teljesít: 1/ oikonomia; 2/ egyéni és társadalmi gazdagság azonos természetű) pl.: Karl Marx 1/ elvet 2/ megtart. Krematisztiké magántulajdon és pénzgazdaság szükségszerű velejárója, ezért kommunizmus a megoldás a kapitalizmus visszáságaira. IGEN. A valóság akkor lesz hasonlatos az elmélethez, ha valóban szabad gazdasággá alakítjuk a kapitalizmust. Silvio Gesell: szabad föld és szabad pénz. 7-8. ea: RÉSZBEN. John Maynard Keynes (számviteli elméletek) 1/ megtart 2/ elvet. Egyszerűsített Keynes-i modell: y=c(y)+i; tanulságok: multiplikátor hatás és megtakarítási paradoxon Alap IS-LM modell (Hicks): y=c(y)+i(r) és M/p=md(y,r); tanulságok: + kiszorítási hatás Keynes IS-LM keretben: y=c(y)+i(r) és M/p=md(y,r) ; ehhez: y=(K,Ld) és Ld adódik, ha Ld ≤ LS.; tanulságok: kényszerű munkanélküliség

Alap IS-LM modell egyéb tanulságai: r LM 1. Gazdasági sokkok hatása Pénzügyi sokk annál erősebb adott IS-nél, minél meredekebb az LM azaz a spekulációs pénzkereslet minél érzéketlenebb a kamatlábra – fordítva: laposabb LM – érzékenyebb a kamatlábra a spekulációs pénzkereslet - spekuláció elnyel a sokk hatásából. IS y Sokak szerint a spekuláció erősíti a gazdasági ingadozásokat. Hol az igazság? Mikor „jó” és mikor nem a spekuláció?

Alap IS-LM modell egyéb tanulságai: 2. Gazdaságpolitikák (költségvetési versus pénzpolitika) hatásossága: IS-LM görbék relatív meredekségétől függ LM Szélsőséges estek: IS/LM függőleges érzéketlen a kamatlábra a beruházás/spekulációs pénzkereslet IS 3. Gazdaságpolitikai beavatkozás eredményességének valószínűsége (az alapján, hogy milyen hosszú mechanizmuson keresztül hat): dG azonnal YD-re dT (adók változtatás): fogyasztónak kell változtatni (C(Y-T)), 1 lépcső dM spekulációs pénzkereslet – beruházás, 2 lépcső Gazdaságpolitikai csomag: 1. kiszámítható pénzpolitika 2. megfelelő adók és 3. kormányzati kiadásokkal finomhangolás Miért nem ér(het)jük el a teljes foglalkoztatást tartósan egyszerűen kormányzati kiadásokkal? Nyilván hiányos a modell…

4. AD-AS modell (neoklasszikus szintézis modell) y=c+i egyenlet nem árupiaci egyensúlyi egyenletnek kell értelmezni (yD=yS=y), hanem áruk keresletének (AD). Árupiaci kereslet (formálisan IS): yD=c+i A pénzpiac változatlanul: M/p=md(yD,r) r p LM1 LM0 l(r) p1 * AD p0 * y * IS y 45o k(yD)

A munkaerőpiac sem kivétel: 4. AD-AS modell (neoklasszikus szintézis modell) újklasszikus változatban Minden piacon a kereslet és kínálat törvénye mindig egyensúlyba hozza a piacokat. A munkaerőpiac sem kivétel: Munka kereslete (fix K): y F(K,L) Ezt átrendezve: LD=LD(pL/p) Munka kínálata: Max U(y,SZabadidő) py+pLSZ=pLeSZ Megoldás: pL=pg(LS) LS=LS(pL/p) LS(pL/p) pL/p p LD(pL/p)=f(L) AS pL pg(LS) pf(LD) y L

Keresletösztönző politika hatástalan (csak inflációt okoz) 4. AD-AS modell (neoklasszikus szintézis modell) újklasszikus változatban Minden piacon a kereslet és kínálat törvénye mindig egyensúlyba hozza a piacokat. A munkaerőpiac sem kivétel: y LSMAX Keresletösztönző politika hatástalan (csak inflációt okoz) LS(pL/p) pL/p Munkanélküliség természetes rátája u/LSMAX p AS LD(pL/p) u pL AD pf(L) y L

4. AD-AS modell: neoklasszikus szintézis modell Munkakínálat várt reálbér (árszínvonal) függvénye – AS pozitív meredekségű pL pBf(L) peBg(L) pAf(L) Triviálisan, ha , akkor AS függőleges. p peAg(L) AS B A B pB pA L LALB A y=F(K,L) yB yA yA yB y Szerintük: vita csak a görbék meredekségéről szól, az elméleti keret megfelelő.