Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből Budapest, 2019. március 22.

Zsidó sportdiplomaták, mecénások Dr. Szikora Katalin ny. egyetemi docens TF Társadalomtudományi tanszék

Az „úttörő személyiségek” Sportdiplomaták: Kemény Ferenc, Mező Ferenc, NOB tagok Sportvezetők, nemzetközi sportszövetségi tisztségviselők: Fischer Mór, Donáth Leó, Brüll Alfréd Sportmecénások: Goldberger Leó, Aschner Lipót, Weiss Manfréd

Kemény Ferenc (1860–1944)

Pierre de Coubertin (1873–1937)

A NOB tagok Athénben, az első újkori olimpián, 1896

A magyar delegáció St. Louisban, 1904

Eger városa ápolja Kemény Ferenc emlékét

Kemény Ferenc szobra a TF-en és Egerben

Emléktábla lakóházán, a Margit körúton Mező Ferenc, „a szellem bajnoka”

Fischer Mór, a labdarúgó sportdiplomata (1875–1945)

FIFA kongresszus Budapesten, 1930 Fischer Mór sportszakíróként is ismert volt

Donáth Leó, az irodalmár sportdiplomata Alapítva:1925

International Wrestling Federation Presidents Brüll Alfréd (1876–1944) International Wrestling Federation Presidents Einar Raberg, Sweden, 1921-24 Alfred Brull, Hungary, 1924-29 Viktor Smeds, Finland, 1929-52 Roger Coulon, France, 1952-71 Milan Ercegan, Yugoslavia, 1972-2002 Raphael Martinetti, Switzerland, 2002-13 Nenad Lalovic, Serbia, 2013-

hazai tisztségei

A trianoni békeszerződés „testnevelés és sportéletet” befolyásoló paragrafusai (1920. június 4.) Katonai rendelkezések I. FEJEZET Általános rendelkezések      102. Cikk. A jelen Szerződés életbelépését követő három hónapon belül Magyarország katonai erőit az alább megszabott mértékig le kell szerelni.   103. Cikk. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni. II. FEJEZET A magyar hadsereg létszáma és tagozása      104. Cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35.000 főt, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is. http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/tria1920/

A törvénycikk legfontosabb paragrafusai: Minden iskolatípusban kötelező a testnevelés 18 éves korig Minden 21. életévét be nem töltött - iskolába nem járó - magyar állampolgárságú férfinak heti 1 alkalommal testnevelési foglalkozáson kell részt vennie („levente törvény”, oktatók a leszerelt katonatisztek) 3. Minden 1000 főnél több dolgozót foglalkoztató intézménynek sportpályát kell létesítenie 4. Az állam feladata a Testnevelési Főiskola és a Nemzeti Stadion létrehozása (A törvény végrehajtási utasításának kiadása 1924-ben Klebelsberg Kuno, a „sportminiszter” nevéhez fűződött) Ami megvalósult: TF 1925, Nemzeti Sportuszoda, 1930 Hajós Alfréd tervei alapján és a Nemzeti Sportcsarnok 1942-ben, ami nem a Nemzeti Stadion

Karafiáth Jenő (1883–1952) A testnevelési törvény kezdeményezője, az OTT elnöke Klebelsberg Kuno (1875–1932) 1922-1931 között kultuszminiszter

Goldberger Leó (1878–1945), Óbuda és Kelenföld mecénása a Goldberger gyárak

Aschner Lipót (1872–1952), Újpest mecénása

Az UTE stadion, Hajós Alfréd tervei alapján korszerűsítették 1922-ben

Weiss Manfréd, (1857–1922), Csepel mecénása

a csepeli sportlétesítmények

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből Budapest, 2019. március 22.