Hellasz egységesítése Nagy Sándor Kr.e. 336-323.

Makedónia felemelkedése II. Philipposz A makedónok a görögök távoli rokonai Olümposz és Thrákia közötti területen éltek Királyságukat Philipposz szilárdította meg a kor legütőképesebb hadserege az övék (makedón falanx) A görögségen belüli ellentétek Kr.e. 338 Khaironeia – a görögök legyőzése

Nagy Sándor hódításai Kr.e. 334. – átkel a Hellészpontoszon → Granikosz-folyó: a perzsák első legyőzése Kr.e. 333. isszoszi győzelem III. Dareiosz ellen → Fönícia, Palesztina, Egyiptom meghódítása → városalapítások (Alexandria)/ gordiuszi csomó Kr.e. 331. Gaugamela – végső győzelem a perzsákon → Asszíria (Mezopotámia), Perzsia meghódítása → fáraó, majd perzsa király lett

Nagy Sándor Bukephaloson az isszoszi csatában; mozaikrészlet (Kr. e Nagy Sándor Bukephaloson az isszoszi csatában; mozaikrészlet (Kr.e. 250 körül)

III. Dareiosz az isszoszi csatában; mozaik (Kr.e. 250 körül) Türosz ostroma és Dareiosz második ajánlata (Kr.e. 333–332)

Nagy Sándor hadjáratainak útvonala

Alexandrosz birodalma Nagy Sándor birodalma a Dunától az Indusig terjedt Célja a görög kultúra terjesztése volt Nevelője Arisztotelész volt Átvette a perzsa közigazgatási rendszert Birodalmát csak a hadsereg tartotta össze egységes uralkodóréteget igyekezett kialakítani (szúzai menyegző) A korszak elnevezése: hellenizmus → a görög és a keleti műveltség ötvöződése Kr.e. 323. – fiatalon elhunyt

A hellenisztikus birodalmak 3 nagy birodalom alakul ki: Szíria (Szeleukida) Egyiptom (Ptolemaida) Makedónia (+ Hellász) (Antigonida)

A Nagy Sándor halálától Egyiptom bukásáig tartó korszakot nevezzük hellenisztikus kornak. (323 – Kr.u. 31.) A görög poliszok önállóak, birtokolhatják földjeiket, saját törvényeik szerint élhetnek. Hadseregük azonban nem lehet, önálló külpolitikát nem folytathatnak, s adót kell fizetniük. Az uralkodók a művészeteket, tudományokat is pártfogolják, terjesztik a görög-hellén kultúrát.

Kelet tudásanyaga eljut a görögökhöz, számos vallási kultuszt is átvettek. Az új területek bekapcsolódásával megnyíltak a piacok, új nyersanyag-források, lendületet kapott a nagyüzemi termelés és kereskedelem. A keleti területeken a tulajdonviszonyok és a gazdaság szerkezete nagyrészt változatlan marad, rabszolgák helyett pl. továbbra is függő helyzetben lévő szabadok termelnek.