Reakciókinetika.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyorsulás fogalma.
Advertisements

47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
A halmazállapot-változások
Az “sejt gépei” az enzimek
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011.
Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
SO 2, NO x felbontási hatásfokának vizsgálata korona kisülésben Horváth Miklós – Kiss Endre.
Légköri sugárzási folyamatok
A szubsztancia részecskés felépítése és
ENZIMOLÓGIA 2010.
Az enzimek A kémiai reakciók mindig a szabadenergia csökkenés irányába mennek végbe. Miért nem alakul át minden anyag a számára legalacsonyabb energiájú,
Unimolekulás reakciók kinetikája
A fémek és ötvözetek kristályosodása, átalakulása
Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
BIOKÉMIAI ALAPOK.
Termikus kölcsönhatás
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Kémiai reakciók katalízis
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Cellulóz-acetát lágyítása ε-kaprolaktonnal Katalizátortartalom hatása a lágyításra Készítette: Kiss Elek Zoltán Témavezető: Dr. Pukánszky Béla Konzulens:
Mi a reakciók végső hajtóereje?
A moláris kémiai koncentráció
Reakciók hőeffektusa, hőszínezete, a reakcióhő
AP-CITROX kémiai dekontaminációs technológia nem-regeneratív változatával, az üzemi értéket meghaladó dekontamináló oldat áramlási sebességgel (1,69 m/s)
A test belső energiájának változása a hőcsere során
Hőtan.
Kémiai reakciók.
4. Reakciókinetika aktiválási energia felszabaduló energia kiindulási
Halmazállapot-változások
Halmazállapot-változások 2. óra
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kinetika.
MŰSZAKI KÉMIA 2. REAKCIÓKINETIKA ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Egyed alatti szerveződési szintek
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Kémiai reakciók iránya
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Az Excel használatának néhány lehetősége a fizika oktásában Radnóti Katalin ELTE TTK.
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Enzimkinetika Komplex biolabor
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
A kémiai egyenlet.
Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat
Reakciókinetika.
Szervetlen vegyületek
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
ENZIMOLÓGIA.
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Termikus és mechanikus kölcsönhatások
ENZIMEK.
A gázállapot. Gáztörvények
MŰSZAKI KÉMIA 2. REAKCIÓKINETIKA ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Szakmai fizika az 1/13. GL és VL osztály részére
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Hőtan.
Kémiai reaktorok A reaktorok tervezéséhez és működtetéséhez a reakciók
OLDATOK.
Előadás másolata:

Reakciókinetika

Reakciósebesség: - egységnyi idő alatt bekövetkező koncentráció-változás, egységnyi idő alatt hány mól alakul át a kiindulási anyagok valamelyikéből, vagy hány mól keletkezik a termékek valamelyikéből. Jele: v A reakciók csoportosítása sebességük szerint: - pillanatszerűen végbemenő reakciók (pl. vizes oldatban lezajló ionreakciók, robbanások, stb.) - időreakciók, amelyek néhány másodperc, perc, óra, nap stb. alatt mennek végbe - végtelenül lassú reakciók, amelyek nem mennek végbe, csak adott feltételek mellett (H2 és O2 gáz eltartható anélkül, hogy reakció következne be)

A kémiai reakciók lejátszódásának feltétele: a reagáló részecskék hatásos ütközése: – Az ütközéskor a megfelelő térbeli helyzetben levő részecskék nagyon rövid időre képesek összekapcsolódni, és ún. aktivált komplexumot létrehozni megfelelő részecskék megfelelő energiával (aktiválási energia) megfelelő irányban

A reakciósebességet befolyásoló tényezők: Koncentráció: Minél nagyobb a kiindulási anyagok koncentrációja, annál gyorsabb a reakció, mivel egységnyi idő alatt annál többször ütközhetnek egymással részecskék Példa: a reakció: xA + yB = zC + wD v ~ [A]x és v ~ [B]y vagyis v ~ [A]x·[B]y ebből következik: v = k·[A]x·[B]y k – reakciósebességi állandó: az anyagi minőségre és a hőmérsékletre vonatkozó állandó.

Hőmérséklet: a hőmérséklet emelése a kémiai reakciókat gyorsítja. Magasabb hőmérsékleten a reagensek részecskéinek nagyobb az átlagos energiája, így - gyorsabban mozognak, többször ütköznek egymással - gyakoribbak az aktiválási energiának megfelelő ütközések 10oC hőmérséklet emelés a reakció sebességét 2-3 szorosára növeli A hőmérséklet emelésekor a k reakciósebességi állandó értéke változik meg. Megfelelő hűtéssel a kémiai reakció „befagyasztható”

Katalizátor: olyan anyag, amely a reakció sebességét növeli, de a reakció végén változatlan állapotban marad vissza. A katalizátor olyan új reakcióutat nyit meg (más reakciómechanizmussal megy végbe a folyamat), amelynek kisebb az aktiválási energiája, így adott hőmérsékleten gyakoribbak az aktiválási energiának megfelelő ütközések. A katalizátorok a reakcióhőt nem befolyásolják, mivel a kiindulási és végállapot ugyanaz, mint katalizátor nélkül. Példa: V2O5, platina, palládium, Fe, Ni, enzimek (biológiai folyamatokat katalizálnak) Inhibitor: olyan anyag, amely a reakció sebességét csökkenti, de a reakció végén változatlan állapotban marad vissza.