Az Európai Unió alapjogvédelmi rendszere – különös tekintettel az Alapjogi Chartára

Római Szerződés Az EGK-t létrehozó Római Szerződés az alapjogok védelmének biztosítására már tartalmazott rendelkezéseket: preambulumában, valamint eredeti 2., 7., 48., 51., 52-62., 118/A., 119. §-aiban

Közös nyilatkozat 1977-ben az Európai Parlament a Tanács és a Bizottság által kiadott közös nyilatkozat az alapvető jogoknak a Közösségben való tiszteletben tartásáról, és a rasszizmus, valamint az idegengyűlölet elleni fellépésről (1977. április 5-i közös nyilatkozata az alapjogokról OJ1977 C 103)

Maastrichti Szerződés Az alapjogvédelem alapszerződési rangra emelése a Maastrichti Szerződés első címe közös rendelkezéseinek f. cikk második bekezdése beiktatásával történt meg

Amszterdami Szerződés Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. Az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek.

Alapjogi Charta 2000. december 7-én Nizzában aláírt Alapjogi Charta az első alapjog-katalógus széles körű alapjog felsorolás DE: csak ünnepélyes nyilatkozat

Alkotmányos Szerződés Főszövegének II. részeként beemelte volna az Alapjogi Chartát holland és francia népszavazások sikertelensége miatt végleg lekerült a napirendről

Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos tárgyalások Az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöke, valamint a Tanács és az Európai Tanács soros elnökségét adó Portugália miniszterelnöke 2007. december 12-én Strasbourgban ünnepélyes keretek között aláírta az Alapjogi Chartát és a Chartához fűzött magyarázatokat

Lisszaboni Szerződés EUSz 6. cikk (1) bekezdésébe illesztett kereszthivatkozással a Charta a Szerződéssel egyenértékű rangra emelkedett az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.

Alapjogi Charta által elismert jogok Alapjogi Charta univerzálisan ismer el alapvető jogokat és szabadságokat Egyes, speciális státuszhoz kötődő jogok a személyek bizonyos kategóriáit (gyermekek, idősek, fogyatékos személyek) illetik meg Külön fejezet szól a kifejezetten az uniós polgárokat megillető jogokról

Védett jogok jogcsoportjai méltóság, szabadságok, egyelőség, szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás

Védelem szintje Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogok - e jogok tartalma és terjedelme azonos Az Unió joga kiterjedtebb védelem nyújtására is eszköz lehet A tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból eredő alapvető jogokat ismer el - ezeket a jogokat e hagyományokkal összhangban kell értelmezni

A jogok érvényesülése A Chartában deklarált jogok: érvényesülnek az uniós jogalkotás során értelmezésük az uniós és a tagállami bíróságok feladata

A Charta alkalmazásának korlátai I. Alkalmazási kör (EU + tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre– 51.cikk (1) – új hatáskörök alapítására nem kerül sor – 51.cikk (2) A Chartában foglalt jogok korlátozásának alapja: csak törvény által, csak a jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, az arányosság elvének figyelembe vétele mellett és nyomós közérdek javára lehet – 52. cikk (1)

A Charta alkalmazásának korlátai II. Az EJEE-vel összhangban lévő értelmezési kötelezettség – 52. cikk (3) – ld. EJEB-ügyet: Schalk and Kopf v. Austria (App.no. 30141/04, Judgement of 24 June 2010) A tagállamok alkotmányos hagyományaival összhangban álló értelmezés kötelezettsége – 52. cikk (4) Hatályba lépése előtt a Charta számos ügyben az uniós alapjogok céljának feltárásában hivatkozási alapként szolgált.

Alapjogok védelme –uniós tevékenység során Általános jogelvként: kettős szerepe Érvényességi feltétel Értelmezési elv

Tagállami aktusok: mikor hajt végre uniós jogot a tagállam Alapjogi kontroll szintjei: Az uniós jogot végrehajtó tagállami aktus felett Az uniós jog eltérést engedő szabályán alapuló tagállami aktus felett Másodlagos alapjogi kontroll alá eső tagállami aktus Nincs alapjogi kontroll

A Charta alkalmazásának terjedelme Tagállami bíróságok részéről több próbálkozás a fogalom és a terjedelem pontosítására Előzetes döntéshozatali eljárások

A jövő kérdései Csatlakozás az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez? Paralel jogvédelem? A Charta alkalmazásának terjedelme (uniós jog alkalmazása, uniós jog tagállami végrehajtása során)

Csatlakozási szerződés? Tárgyalások kezdete: 2010. július 7. EUMSz 218. cikk (6), (8) és (10) bekezdés alapján EJEE/Egyezmény 59. cikk (1) bekezdés szerint Hatályba lépés: EU és ET tagállamainak alkotmányos előírásai szerint lefolytatott ratifikációs eljárás után 2013. április 5. csatlakozási szerződés tervezete (Egyezményhez valamint annak első és hatodik kiegészítő jegyzőkönyvéhez való csatlakozásról) Európai Bíróság 2/13 tanácsadó véleménye

Előzmények Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) az Európa Tanács keretei között megkötött többoldalú nemzetközi megállapodás. 1953. szeptember 3-án lépett hatályba. Az Európa Tanács minden tagja szerződő fele ezen egyezménynek.

Alapjogvédelem lehetséges iránya Csatlakozás lehetősége felmerült 90-es években

A BÍRÓSÁG 2/94. SZ. VÉLEMÉNYE A Bíróság 1996. évi véleményében kimondta, hogy a közösségi jog akkor hatályos állapotában az Európai Közösségnek nem volt hatásköre az EJEE-hez történő csatlakozásra.

Csatlakozási feltételek megteremtése EJEE 14. kiegészítő jegyzőkönyv Lisszaboni Szerződés 6. cikk (2) bekezdés: Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE). Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.

8. EU-jegyzőkönyv A csatlakozásra irányuló megállapodásnak meg kell felelnie bizonyos feltételeknek: így különösösen rendelkeznie kell az Unió és az uniós jog sajátos jellemzőinek megőrzéséről, valamint biztosítania kell, hogy a csatlakozás nem érinti sem az Unió, sem az Unió intézményeinek hatásköreit.

Tervezet 2013. április 5. csatlakozási szerződés tervezete (Egyezményhez valamint annak első és hatodik kiegészítő jegyzőkönyvéhez való csatlakozásról) Bizottság 2013. július 4-én a Bírósághoz fordult, hogy az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdésének megfelelően beszerezze véleményét a megállapodás-tervezet uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően 2014. december 18. az Európai Bíróság tanácsadó véleménye

Problémák I. Csatlakozással az Unió – az összes többi szerződő félhez hasonlóan – külső ellenőrzés alá kerülne. Az Unió és intézményei az EJEE-ben foglalt ellenőrzési mechanizmusok, és különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatai és ítéletei alá lennének rendelve.

Mit jelent? Egyrészt az EJEE-nek az EJEB általi értelmezése kötné az Uniót és valamennyi intézményét, Másrészt az EJEE-ben elismert valamely jog Bíróság általi értelmezése nem kötné az EJEB-et.

Problémák II. EJEE lehetőséget ad a szerződő felek számára, hogy az egyezményben biztosítottnál magasabb védelmi szintet írjanak elő, Biztosítani kell az EJEE és a Charta közötti összhangot. A megállapodás-tervezet egyetlen rendelkezése sem irányul ezen összhang biztosítására.

Problémák III. Azon megközelítésmód, amely az Uniót egy államhoz hasonítja, és az összes többi szerződő fél szerepével minden ponton megegyező szerepet tart fenn a számára, pontosan az Unió önmagában rejlő jellegét nem veszi figyelembe.

Autonómia kérdése Az EJEE azt követelné meg mindegyik tagállamtól, hogy ellenőrizze az alapvető jogok más tagállamok általi tiszteletben tartását, noha az uniós jog a kölcsönös bizalmat írja elő e tagállamok között. E körülmények között a csatlakozás alkalmas az Unió alapjául szolgáló egyensúly, valamint az uniós jog autonómiájának veszélyeztetésére.

Problémák IV. 2013. október 2-án elfogadott tizenhatodik jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a tagállamok legmagasabb szintű bíróságai tanácsadó vélemény iránti kérelmet terjesszenek elő az EJEB-hez Az e jegyzőkönyvvel létrehozott mechanizmus érinthetné az EUMSZ-ben foglalt előzetes döntéshozatali eljárás autonómiáját és hatékonyságát.

Eljárási kérdések EUMSZ előírja, hogy a tagállamok vállalják, hogy a Szerződések értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag a Szerződésekben előírt eljárások útján rendezik. Lehetőség, hogy az Unió vagy a tagállamok az EJEB-hez fordulhassanak egy olyan kérelemmel, amelynek tárgya az EJEE-nek valamely tagállam, illetve az Unió általi, az uniós joggal kapcsolatos állítólagos megsértése. Az ilyen lehetőségnek még a létezése is sérti az EUMSZ követelményeit.

Pertársaság Az alperesi pertársaság mechanizmusa előidézheti az Unió és a tagállamai közötti hatáskörmegosztás megsértését.

Előzetes bevonás Ezen eljárás arra irányul, hogy lehetővé tegye a Bíróság bevonását az EJEB előtt folyamatban lévő olyan eljárásokba, amelyekben az uniós jog érintett, azonban e jogot a Bíróság még nem értelmezte. Kizárja a Bíróság abból a célból történő megkeresésének lehetőségét, hogy a másodlagos jog értelmezésére vonatkozó kérdésről határozzon. Ezen eljárás terjedelmének kizárólag az érvényességi kérdésekre való korlátozása sérti az Unió és a Bíróság hatásköreit.

KKBP Az EJEB jogosult lenne arról határozni, hogy megfelelnek-e az EJEE-nek bizonyos, a KKBP keretében meghozott jogi aktusok, fellépések vagy mulasztások, E helyzetben kizárólag egy Unión kívüli szervre lenne bízva az említett uniós jogi aktusoknak, fellépéseknek vagy mulasztásoknak az EJEE-ben biztosított jogok tiszteletben tartása tekintetében való kizárólagos bírósági felülvizsgálata.

A tervezett megállapodás Alkalmas arra, hogy megsértse az uniós jog sajátos jellemzőit és autonómiáját, amennyiben nem biztosítja az összhangot az EJEE 53. cikke és a Charta 53. cikke között, nem előzi meg a tagállamok között az uniós jog tekintetében fennálló kölcsönös bizalom elve sérelmének veszélyét, és nem tartalmaz semmilyen előírást a tizenhatodik jegyzőkönyvben létrehozott mechanizmus és az EUMSZ 267. cikkben foglalt előzetes döntéshozatali eljárás viszonya tekintetében.

A tervezett megállapodás Alkalmas arra, hogy megsértse az EUMSZ 344. cikket, amennyiben nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tagállamok, valamint a tagállamok és az Unió közötti, az EJEE‑nek az uniós jog tárgyi hatálya alá tartozó alkalmazásával kapcsolatos jogvitát lehessen az EJEB előtt kezdeményezni.

A tervezett megállapodás Nem írja elő az alperesi pertársaság mechanizmusa és a Bíróság előzetes bevonására irányuló eljárás működésének olyan részletszabályait, amelyek lehetővé teszik az Unió és az uniós jog sajátos jellemzőinek megőrzését.

A tervezett megállapodás Nem tartja tiszteletben az uniós jognak az Unió jogi aktusai, fellépései és mulasztásai bírósági felülvizsgálata tekintetében a KKBP területén fennálló sajátos jellemzőit, mivel ezen aktusok, fellépések vagy mulasztások közül egyesek bírósági felülvizsgálatát kizárólag egy Unión kívüli szervre ruházza.

Vélemény A megállapodás-tervezet nem egyeztethető össze az EUSZ 6. cikk (2) bekezdésével és a 8. EU‑jegyzőkönyvvel.

Köszönöm a figyelmet!