Őshaza itt-ott, őshaza mindenütt Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév „Elek Űr-ős első térésekor a kárpáti magyar fajt hozta, űrhajója Erdélyben, Gyulafehérvár térségében ért földet…” Plessa Elek: A fajokat a Földre hozó Űr-ősök (Messiások). New-York, 1986.

Őshazák Mint a rokonság: 1. nyelvi 2. kulturális 3. genetikai

Nyelvi őshazák 1. magyar 2. ugor 3. finnugor 4. uráli 5. Urálaltaji 6. uráli indoeurópai 7. urálialtajiindoeurópai

WiedemannCastrén: Urálaltaji őshaza Ázsia szívében (1830-as, 40-es évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/1.

Köppen: finnugorindoeurópai őshaza a Volga és a Káma találkozásánál (nyelvészeti paleontológia, 1880-as évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/2.

Nyelvészeti paleontológia A nyelvészeti paleontológia a rokon nyelvek közös eredetű növény- és állatneveit használja fel az őshaza területének meghatározására. A gondolatmenet röviden: Ha az uráli nyelvcsalád nyelveiben ugyanannak az állatnak vagy növénynek az elnevezése közös eredetű (az uráli alapnyelvre visszavezethető), akkor feltételezhető, hogy az ősnépesség azon a területen élt, ahol az az állat vagy növény őshonos. Na és az éghajlatváltozások?

László Gyula: finnugor őshaza a Baltikumtól az Oka folyóig (nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/3.

Pollenanalízis  palynológia A palynológia a spórákkal és virágporokkal foglalkozó tudo- mányág. Pollen= virágpor Minden növény virágpora egyedi jellegű. Mocsári üledé- kekből megállapítható, hogyan változott egy terület éghaj- lata: az egymásra rakódott üledékrétegekben más-más növények virágporai találhatók meg.

Hajdú Péter: Urálnyugat-szibériai őshaza (nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/3.

Nyelvi őshaza: mikor? A történeti nyelvészet a rokon nyelvekből következtet az ősi alapnyelvre. Nyelvészeti adatokból nem lehet megállapítani, hogy az alapnyelv egyes nyelvi jelenségei mikor keletkeztek: az alapnyelv fennállásának elején, közepén vagy végén. Annyi azonban bizonyos, hogy a rekonstruált nyelvi jelenségek az alapnyelv felbomlásának idején léteztek. A nyelvészeti paleontológia alkalmazásával rekonstruált őshaza tehát bizonyosan csak az alapnyelv felbomlásának idején létezhetett. Korábbi időkről a nyelvi adatok nem tájékoztatnak.

Őstörténet-kutatás régészeti-antropológiai alapon Őstörténet-kutatás régészeti-antropológiai alapon. A finnugorok és szamojédok által lakott területek benépesülése a jégkorszak után

Európa benépesülése Kalevi Wiik szerint

A finnugorok érkezése Kalevi Wiik ábráján

Pusztay János alapnyelv- és őshazamodellje 2 lépésben/1.

Pusztay János alapnyelv- és őshazamodellje 2 lépésben/2.

Juha Janhunen a nyelvek és népek vándorlásának viszonyáról Juha Janhunen feltételezése szerint egy-egy területen az újonnan megjelenő nyelv birtokosai olykor kulturális fölényben voltak, ezért népességük gyorsabban gyarapodott, és fölényük miatt nyelvüket is átadták a helyi népességnek. A szamojéd és finnugor nyelvű népek mai lakóhelyéből vissza- következtetve az uráli alapnyelv ősi területét az Ob és a Jenyiszej folyók közé helyezi. Úgy véli, hogy az uráli és az altaji nyelvek egy tipológiai areát alkotnak, amelynek kiindulási pontja Dél- Mandzsúriában lehetett. Az uráli nyelvek nyugati rányú terjedése nem feltétlenül tömeges népvándorlással történt, hanem a nyelvet kis létszámú csoportok adták tovább a helyi őslakosságnak, és így terjedt mind nyugatabbra. Juha Janhunen elméletét Fodor István erősen bírálta.

Őshazák Juha Janhunen szerint