Magyarország földtörténete
1950-es, 1960-as évek nyersanyagkutató fúrásai eredménye: Mo 1950-es, 1960-as évek nyersanyagkutató fúrásai eredménye: Mo. aljzata nem egységes. Különböző korú és anyagú ÉK-DNy irányú sávokba rendeződik. Az üledékes sávokban az Alpokból és Kárpátokból ismert áttolt redős szerkezet is jellemző
???? - azonos korú, jellegű kőzetben másféle fosszíliák - paleomágneses vizsgálatok - berögzött mágneses irány – vizsgálata alapján azonos korú kőzetek a Föld más pontján kristályosodtak Pl.: Velencei hgy. dsz. 25 fokán keletkezett, a Mórágyi rög (hasonló korú gránitok!) dsz. 10 fokán!??
Az eltérő helyen keletkezett kőzetsávokat a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal választa el egymástól!
A medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól É-ra fekvő sávja az Afrikai-lemez peremén A medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól D-re fekvő sávja az Eurázsiai-lemez peremén alakult ki Az Eurázsiai-hegységrendszer keletkezésekor az Afrikai-lemezdarab (mikrokontinens) ékszerűen benyomult az Eurázsiai lemezbe és ott északra sodródott.
A folyamatot alábukás, így vulkánosság kísérte (Börzsöny - A folyamatot alábukás, így vulkánosság kísérte (Börzsöny - .....- Zempléni-hgys.) Ennek a mozgásnak és a vulkánosságnak következménye: a magyarországi kéreg vékonyabb A geotermikus gradiens magasabb A medencebelső süllyedése csak a harmadidőszakban ment végbe!
A földtörténet emlékei Legidősebb kőzeteink: - 1100 millió éves (előidő) kristályos pala az Alföld mélyén - A felszínen: Zempléni-hgys. K-i részén Vilyvitányi-rög 900 millió éves csillámpala
Gránitok, Soproni-hgys.-ben kristályos pala Karbonból
Permből Variszkuszi hegységrendszer lepusztulásakor, száraz éghajlaton keletkezett vörös homokkő - Balaton-felvidék - Mecsek Jakab-hegy (ebben volt az uránérc Kővágószőlős – ma már bezárt bánya)