Szorgalmi feladathoz: Istálló trágyázás hatása kg/100 mázsa istálló trágya: N P2O5 K2O Első év 15 15 40 Második év 10 10 20

A műtrágyák 2

A műtrágyák csoportosítása 3

Szilárd nitrogén műtrágyák Ammóniumsók Fémnitrátok Karbamid Lassan ható nitrogénműtrágyák 4

Az ammónium műtrágyák közös tulajdonságai 1, ammónium-ion tartalom 2, gyártásuk szintézissel 3, savanyító hatás 5

Az ammóniumsók Ammónium-nitrát (NH4NO3) Hatóanyag tartalom: Gyártása rossz tulajdonságok 6

Az ammóniumsók Ammónium-nitrát baleset 7

Az ammóniumsók Mészammon salétrom (pétisó) (NH4NO3 +CaCO3) Hatóanyag tartalom: előnyei Ammónium-szulfát ((NH4)2SO4) hátrány 8

Fémnitrátok Nátrium-nitrát (NaNO3), kalcium-nitrát Ca(NO3)2 Hatóanyag tartalom: jó tulajdonság 9

N Karbamid története Hatóanyag tartalom: felhasználása talaj és permetező trágyaként Karbamid lebomlása a talajban jó és rossz tulajdonságok Használatával kapcsolatos tudnivalók 10

Lassan ható N műtrágyák Alapanyag Előnyök - egyenletes és tovább tartó hatás - kilúgzás mértéke lecsökken Csoportosítás: N Lassan ható N műtrágyák Karbamid-aldehid kondenzátum bevonatos inhibitoros 11

P A foszforműtrágyák Az első foszortrágyák Az apatitok oldhatósága - közvetlen felhasználás - átalakítás lehetőségei apatit 12

A foszforműtrágyák gyártása Szuperfoszfát Előállítás összetétel: hatóanyag: tulajdonságok Hármas szuperfoszfát P 13

K A K műtrágyák Alapanya: nyerskálisó Kloridok: halit NaCl szilvin KCl Karnallit KCl.MgCl2.6H2O Szulfátok: kieserit MgSO4.H2O anhidrit CaSO4 gipsz CaSO4.2H2O Klorid-szulfát kainit KCl.MgSO4.3H2O 14

K A K műtrágyák Kálisó KCl Hatóanyag (K2O-ban kifejezve) előállítás oldékonyság Savanyító hatás klórra érzékeny növények: dohány,burgonya, bogyósok Kálium-szulfát K2SO4 Hatóanyag (K2O-ban kifejezve): 15

összehasonlítás NPK trágyázásra: Műtrágyagyártás alapja Legfontosabb képviselők Formák a talajban Milyen ionok formájában vehető fel? Problémák a hasznosulással Kilúgzás jellemző-e? Kell-e megosztani a trágyaadagot (őszi búzánál)? 16 16

Összetett műtrágyák Általános jellemzők, előny , hátrány Monoammónium-foszfát (MAP) képlet: hatóanyag: oldékonyság P/N arány Diammónium – foszfát Hatóanyag: 17

Kevert műtrágyák Meghatározás Előnyök Peremarton Megvásárolt egyszerű műtrágya komponensekből kívánt összetétel A keverés feltételei Kémiai feltételek Fizikai feltételek Hasonló alakú és méretű szemcsék Higroszkóposság ne növekedjen 18

Kevert műtrágyák KRL érték jelentése 19

Kevert műtrágyák Kevert műtrágyák KRL értékei: KRL értékek: Ammónium-nitrát : 59.4 Urea (karbamid): 72.5 20

Kevert műtrágyák 21

Kevert műtrágyák AN AN MAP SP U U DAP MAS MAS Mely műtrágyák keverhetőek egymással? AN AN MAP SP U U DAP MAS MAS 22

Kevert műtrágyák 23

Talajjavítás és mésztrágyázás A meszes talajjavítás és mésztrágyázás összehasonlítása 24

Talajjavítás és mésztrágyázás 25

Savanyú talaj kémiai javítása cél felhasznált anyagok a javítás alapjai elérendő pH Hatás időtartama jótékony hatások a talajra javítóadagok meghatározása CaCO3t/ha =y1 ∙ 0,1KA ∙ 1,73 26

Lúgos talaj kémiai javítása cél felhasznált anyag a javítás alapjai javítóadagok 27

SZERVES TRÁGYÁK, KOMPOSZTOK 28

Szerves trágyák csoportosítása Az istálló trágya kedvező hatásai 29

A háziállatok ürülékének átlagos összetétele % Megnevezés Víz Szárazanyag N P2O5 K2O Bélsár Szarvasmarha 80-85 13-18 0,3-0,6 0,2-0,3 0,1-0,2 Sertés 75-85 13-20 0,5-0,7 0,4-0,6 0,3-0,5 Juh 60-70 25-35 0,3-0,4 Ló 73-77 20-23 0,5-0,6 Vizelet 90-93 3-6 0,6-1,0 0,1-0,15 1,0-1,5 94-97 2-3 0,05-0,15 0,8-1,0 87-91 7-8 1,4-1,6 1,5-2,0 89-93 5-7 1,2-1,4 0,01-0,05 1,5-1,8 30

31

Érlelési módok 32

Trágyalé összetétel mennyisége tárolása felhasználás hol keletkezik? 33

34

szabályok az elhelyezésére vonatkozóan Hígtrágya hol keletkezik? összetétel fajtái mennyisége szabályok az elhelyezésére vonatkozóan kijuttatható mennyiség 35

Komposztálás nyersanyagai Összetétel: szerves hulladék + adalékanyagok nem kívánatos anyagok : ~ idegen anyagok (kő, műanyag, fém) ~ szervetlen és szervetlen szennyeződések Komposztképzés feltételei: A mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges fetételek biztosítása hőmérséklet nedvesség oxigén C/N arány 36

Komposztálás nagyüzemileg 37

Komposztálás nagyüzemileg 38

A komposztálás szakaszai 39

Baromfitrágya Tőzegfekáltrágya Zöldtrágya 40

Zöldtrágyázás szőlőültetvényben 41

zöldtrágyázás Somkóró Csillagfürt (Meszes homok talajon) (savanyú homok talajon) 42

Növényvédőszer kémia Növényeket károsító tényezők abiotikus biotikus Növényvédőszer (peszticid ) fogalma Védekezési módok: agrotechnikai mechanikus biológiai kémiai komplex Integrált növényvédelem 43 43

Növényvédőszerek csoportosítása kártevők szerint: Viricid Baktericid Fungicid Herbicid zoocid Hatás alapján Kontakt hatás felszívódó: Lokoszisztematikus mély hatás transzlokálódó szisztematikus hatás 44 44

Növényvédőszer kémia Hatóanyag és a szer közötti különbség Formálás Fogalmak: Hatóanyag és a szer közötti különbség Formálás (L, EC, D, G) Peszticidekkel szemben támasztott követelmények: Perzisztencia fogalma 45 45

Növényvédőszer kémia DDT története Paul Hermann Müller 1948 Nobel díj Rachel Carson 1962 : Csendes Tavasz 46 46

Növényvédőszerek toxikológiai elbírálása LD50 fogalma: (mg/kg testsúly) 5 – 50 mg erős méreg 51 – 500 mg méreg 501 – 5000 mg gyenge méreg 5000 felett méregjelzés nélküli 47 47

Növényvédőszer kémia 48 48

Különböző kémiai anyagok LD50 értékei Növényvédőszer kémia Különböző kémiai anyagok LD50 értékei Kémiai anyag LD50 mg/ttkg Etilalkohol 10 000,0 Konyhasó 4 000,0 Morfin 900,0 cukor 30000 víz 80000 Temik 10 G 0,9 Nikotin 1,0 Aflatoxin B1 7,2 VX (harcigáz) 0,015 Dioxin 0,001 Tityustoxin 0,009 Tetanus toxin 0,000002 Botulinum toxin 0,000001 A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. 49

Méhveszélyességi kategóriák Méhekre kifejezetten veszélyes közvetlen kontakt toxicitása 90-100%, 12 óránál hosszabb hatás alkalmazása Méhekre mérsékelten veszélyes, közvetlen kontakt toxicitása 60-100%, 8 óránál rövidebb hatás Méhekre nem veszélyes (nem jelölésköteles), ha közvetlen közvetlen kontakt toxicitása elenyésző 50 50

Halveszélyességi kategóriák LC50 < 1 mg/l/haltestsúlykilogramm felhasználás: 200m –től távolabb az élő vizektől Közepesen veszélyes. LC50 1 – 10 mg/l/haltestsúlykilogramm Az élő vizektől való felhasználási távolság 50m Mérsékelten veszélyes. LC50: 10 – 100 mg/l /haltestsúlykilogramm felhasználás: 5 – 20 – 50 m is lehet. 51 51

Növényvédőszer kémia Akkumuláció Rezisztencia Fogalmak: Akkumuláció Rezisztencia Munkaegészségügyi várakozási idő (MVI) Élelmezés egészségügyi várakozási idő (ÉVI) Megengedhető maradék mennyiség (MMM) (hatóanyagmg/kg termék) 52 52