Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Folyamatosan emelkedik a lakosság képzettségi szintje – 15 éves a pécsi és a székesfehérvári regionális képző központ október 10.
Advertisements

AZ ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSEK NEMZETGAZDASÁGI ELŐNYEI Knauf Insulation Kft Kanyuk László.
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL Az idősek egészségéért Előadó: Váradi Jánosné.
Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
GINOP / „Út a munkaerőpiacra" GINOP Ifjúsági Garancia program A Veszprém Megyei Kormányhivatal részprojektjei 2016.
A munkahelymegőrző támogatás. Alapja  Az évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 18. §.  A 6/1996. (VII.16.)
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK Szombathely, november 19.
TÁMOP B-13/ SZAKMAI-MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS A KOMPLEX TELEPPROGRAM ÉS AZ ELNÉPTELENEDŐ FALVAK TÁRSADALMI GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGFORDÍTÁSÁT.
TÁMOP program a Dél-alföldi Régióban Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Ingázás a határ mentén. A külföldre ingázó foglalkoztatottak A külföldön dolgozók aránya a foglalkoztatottak százalékában, 2011.
Dr.Vécsei Pál A világgazdasági válság hatása a munkanélküliség területi alakulására Budapest, február.
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985-től Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak.
Dr. Vécsei Pál A jelentős arányban romák által lakott települések-, s erre alapozottan a roma népesség helyzetének alakulása a rendszerváltást követően.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
A kamara szerepe az export vezérelt magyar gazdaság megteremtésében. Eredmények és problémák Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
A gyermekek helyzete és az esélynövelés lehetőségei a mai Magyarországon Előadás a „Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián, 2008.
A szakiskolák aktuális problémái
II. Demográfia A népesség összetételének vizsgálata
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
GAZDASÁGI FÓRUM SZENTGOTTHÁRD
Dr.Vécsei Pál A világgazdasági válság hatása a munkanélküliség területi alakulására Budapest, február.
Fejlesztési szükségletekkel kapcsolatos helyzetfelmérés
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
TÁMOP / „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”
Lieszkovszky József Pál (PhD hallgató, RGDI
276 fő Terület: 1234 hektár 1 Mozgókönyvtár 2 legnagyobb foglalkoztató Gál József (építőipar) Lakosné Szűcs Piroska (kereskedelem) Munkanélküliségi ráta:
A rehabilitációt segítő támogatások, jogszabályi változások
Új utakon Alapon Start mintaprogram Honnan indultunk
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
Dr. Vécsei Pál A lakossági jövedelmek területi változása1992 és 2008 között Budapest, június.
Esélyek a munkaerőpiacon
Szupergyors Internet Program (SZIP) Jogi akadálymentesítés megvalósítása: Jogalkotással is támogatjuk a fejlesztéseket dr. Pócza András főosztályvezető.
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Magyarország: logisztikai központ
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Bértárgyalási alternatívák 2010-re
A megélhetési stratégiák változása egy agrárdominanciájú térségben Rácz Katalin MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Konferenciája
„Út a munkához”program
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Komplex gazdasági folyamatok mérése
Folyamatosan emelkedik a lakosság
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A Zala megyei foglalkoztatási stratégia Aktualizálása Remete Zsuzsa Projektvezető Hétfa Elemző Központ.
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
a hatékonyabb munkába segítésért
Informatikai eszközök a földrajzórán
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Pont- és burorékdiagram
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A településpolitika története
Lorenz-görbe dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Előadás másolata:

Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

12/1985-86. OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai változnak Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon 7 megye 571 települése (ebből 3 város: Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély hatás az előző időszak településromboló politikája után Forrás: Faluvégi A. 1995 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986 2

Elmaradott térségek jellemzői Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság: a tsz-eik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges Foglalkoztatási lehetőségek hiánya: viszonylag magas a felnőtt korú eltartottak aránya; az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik Magas ingázási és elvándorlási arány: elvándorlás (főként propagatív korúak) elvándorlása  országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás Népesség elöregedése (az előzővel összefügg) Alacsony jövedelmi színvonal: személyi jövedelem átlag a falusi átlagtól is 4%-kal elmaradt Közlekedési peremhelyzet: vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg; buszközlekedés van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség Szakemberek hiánya Fejletlen infrastruktúra: a települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú Aprófalvas településrendszer: falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival 3

2015/1986./XI. 5/Mt .4. Felzárkóztató program Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése  Pénzeszközök bővülése + munkalehetőségek szélesedése  lakossági infrastruktúra fejlődése  népességmegtartó erő fokozódása Forrás: központi és helyi források együttesen 4

Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai 1991: 1988–1989-es adatok alapján 571 helyett már 961 település (ebből 11 város)  aprófalvas térségekben fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 1990-es népszámlálási adatok alapján megismétlik 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból a szegény, de relatíve gazdag térségekben elszórtan elhelyezkedő települések nem részesültek  módszertan a településekre: átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel kiegészül 961-ből 592 maradt kedvezményezett + 294 újonnan  882 település elmaradott 5

84/1993. sz OGY határozat 2 kedvezményezettségi típus: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek: 800 település és 33 körzet 600 települése  átfedés miatt 1084 település Azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta  784 település 1. és 2. kategóriában egyszerre („metszet”): KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus  551 település A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi A. 1995 6

84/1993. sz OGY határozat Jellemzői 84/1993. OGY irányelvei: Múlt rendszer irracionális gazdasági és telelepüléspolitikai intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdasági átmenet tovább erősítette Legsúlyosabb problémák az egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.” 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata 7

Területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv. Le kell határolni a kedvezményezett térségeket Kiemelt cél: Térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítése Ország kiegyensúlyozott területi fejlődése Térségek társadalmi–gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása Országgyűlés hatásköre Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása (6.§ e) pontja) Kormány feladata Kedvezményezett térségek besorolása (27. § (1) b) pontja) 8

1997-es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat Áttérés településiről a térségi (ekkor még kistérségi szintre) Komplex mutató (társ, gazd, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek; Tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; Ipari szerkezetátalakítás térségei; Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, de átfedéssel a 4 kategória között 9

2001-es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Lehatárolás kistérség-specifikussá tétele  EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató 3 kedvezményezettségi kategória térségi szinten Kedvezményezett települések Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 3 térségi szintű kedvezményezettségi kategória mellett + területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések is, amelyek: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradottak Infrastrukturális szempontból elmaradottak Jelentős munkanélküliséggel sújtottak 10

Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Meghatározott társadalmi–gazdasági mutatók < országos átlag Ipari szerkezetátalakítás térségei Iparban foglalkoztatottak aránya, 1990 > országos átlag * 1,5 Iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése, 1990–1999 > országos átlag Munkanélküliség, 1999. december 20. > országos átlag Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 120 fő/km2-nél sűrűbben lakott településeken élők < népesség 50%-a Agrárfoglalkoztatottak aránya, 1990 népsz. > országos vidéki átlag Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap < országos átlag Munkanélküliség > országos átlag 11

2004-es Korm. rend. 2001-es felülvizsgálat kategóriái alapján Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48 térség) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű 12