Készítette: Koleszár Gábor

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Olasz Nap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Március 20. “Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE): Promóciós tevékenység és szolgáltatások.
Advertisements

SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tehetségnap június 29. A rendezvény az Emberi Erőforrás Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő.
Kuti Éva Civil trendek az adatok és a szakértői benyomások tükrében Reflektorfényben a civilek – Hova jutottunk, merre tovább? Útkeresésben a szektor NIOK.
ADATSZERZÉS, INFORMÁCIÓ HASZNOSULÁS Biztonságtudatos vállalati kultúra Készítette: Jasenszky Nándor egyetemi szakoktató NKE NBI TEH tanszék.
A Huawei Technologies Hungary Kft. a Huawei globális vállalati stratégiájában Készítette: Molnár Péter ZSKF NGG végzős mester szakos hallgató március.
Áttörés a hazai távközlésfejlesztésben A Matáv első évtizede Hogyan nőtt a hitelünk? Az út finanszírozása ( ) Készítette: Kis Péter.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezet termelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés.
Készítette: Gondos Borbála
Szabadpiaci megoldások az európai autóbusz közlekedésben Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged, 2015.
Kocsis Tibor Kaposvár, március 01. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
A magyarországi vállalatok információszerzési szokásai - üzleti körben végzett online piackutatás fő eredményei - Készítette: Nagy Péter Támogatóink H-1024.
Mindent a „Vállalkozások komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseinek támogatása” című pályázati kiírásról.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
A nemzetközi üzleti élet etikája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
3. tétel.
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
Szakálné Kanó Izabella Bajmócy Zoltán
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
A hazai üzleti környezet és az innováció
Hitelkonstrukciók a pályázati rendszerben
A világgazdaság jellemző folyamatai
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
K+F+I pályázati lehetőségek vállalkozásoknak!
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Kockázat és megbízhatóság
Magyarország: logisztikai központ
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Bértárgyalási alternatívák 2010-re
I N N O V Á C I Ó KUTATÁS-FEJLESZTÉSI HAJLANDÓSÁG A RÉGIÓBAN
FraMak Chambre de Commerce et d’Industrie Hungaro-Française
SZÁMVITEL.
Globalizálódó világ Világgazdaság A világ gazdasági központjai
1993-as közoktatási törvény
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
Képzési modul Nemzetközivé válás
Európai Uniós ismeretek
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése.
A közlekedés és az idegenforgalom
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
13. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Új pályainformációs eszközök - filmek
14. VILÁGGAZDASÁG.
Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Vállalati fenntarthatóság
14 év szakmai tapasztalat
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
Scool-Túra Kft Miskolc Széchenyi út 36.
A gazdasági fejlettség mérőszámai
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
A nemzetközi kereskedelem
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Előadás másolata:

Készítette: Koleszár Gábor Feladatok FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2019.05.05.

C B A C D A B C D C D

A Az állítás az 1., a 2., és a 3. -ra igaz B Az állítás az 1. és a 3. -ra igaz C Az állítás a 2. és a 4. -re igaz D Az állítás csak a 4. -re igaz E Az állítás mind a négyre igaz F Az állítás egyikre sem igaz D B A F

H I H H I I H H I I

I I H H I H I I I H I

A transznacionális vállalatok FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2019.05.05.

A transznacionális vállalatok fogalma, kialakulása: Transznacionális vállalatok: azok a nagyvállalatok, amelyeknek egy adott országban van a székhelye, és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata(i) más ország(ok)ban működnek. (transznacionális = országok, illetve nemzetek fölött álló)

A transznacionális vállalatok jellemzői: a gazdasági termelés feletti ellenőrzési joguk több nemzetgazdaságra terjed ki. képesek kihasználni az egyes országok, régiók termelési tényezői közötti különbségeket. két meghatározó tényezője a költségminimalizálás és a profitmaximalizálás (a transznacionális cégek vezérszava a ,,globális profit").

A termelési folyamatok országhatárokon átnyúló szerveződésének gazdaságtörténeti előzményei: A gyarmatosítási rendszer keretében megvalósult munkamegosztás. Az anyaország egyes gazdasági folyamatait kitelepítették a kedvezőbb adottságú gyarmatokra. A gyarmati rendszer felbomlását követően, az 1950-es - 60-as évek során a világgazdaságot elsődlegesen az egyes országok közötti külkereskedelmi folyamatok jelentették. Az ekkor alakuló transznacionális vállalatok az egyszerű termelési integrációnak nevezett ipari munkamegosztási forma alapján szerveződtek. Ez azt jelenti, hogy a vállalati integráció kizárólag a termelési folyamathoz kötődött.

A transznacionális vállalatok szervezeti felépítése napjainkban: Napjainkban az információs technológia a legnagyobb mértékben fejlődő ágazat. A transznacionális vállalatok egységei is számítógépes összeköttetésben állnak egymással. A nagymértékű technológiai fejlődés és ennek révén a csúcstechnológiák alkalmazása a világgazdaság globális tendenciáit erősíti. A kutatás- és fejlesztésigényes tevékenységek (az ún. K+F tevékenységek) rendkívül költségigényesek, ezért gazdaságosan csak világméretekben szervezhetők. Napjainkban egyre erősödő tendencia, hogy az emberek ugyanazokat a termékeket fogyasztják a világ különböző részein. Az ún. világtermékek kialakulásában talán az egyik legfontosabb tényező a műholdas televíziózás elterjedése. Napjainkban a transznacionális vállalatok az ún. komplex integráció alapján szerveződnek. A transznacionális vállalat egyes cégeinek tevékenysége már nemcsak a tényleges termelési folyamathoz kapcsolódik, hanem a transznacionális vállalat közel teljes tevékenységi körét fogja át.

A transznacionális vállalatok szerepe a világgazdaságban: Jelenleg a világkereskedelem közel 2/3-át a transznacionális vállalatok bonyolítják le, és ennek az árucserének majd a fele a konszernekhez tartozó vállalatok hálózatán belül megy végbe. A nemzetközi kereskedelem több mint 30%-a vállalaton belüli (,,intra-firm") kereskedelemnek tekinthető. Külön figyelmet érdemel a vállalaton belüli szolgáltatáskereskedelem. A világgazdasági globalizáció egyben növeli is a különbségeket a fejlett ipari államok között.