A nyelvhasználat értékelésének lehetősége

Szabad-e értékelni? Ha azt a kérdést akarjuk vizsgálni, hogy szabad-e, illetve lehet-e a fordításokat a célnyelvi normák betartása szempontjából értékelni: Először azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy szabad-e, illetve lehet-e bármilyen nyelvhasználatot (nyelvi teljesítményt, beszéd- vagy írásművet) bármilyen szempontból értékelni. Válasz: Igen.

A nyelvhasználat értékelése a gyakorlatban Különösen gyakori a nyelvhasználat értékelése publikus nyelvhasználat esetén: a színházi előadások, sportközvetítések, újságcikkek, politikai beszédek fordítások nyelvi színvonala állandó beszédtéma. Pedagógiai gyakorlat → a normának megfelelő nyelvi viselkedés elsajátítása a legcélszerűbb. Idegennyelv-tanulás, fordítás: nem jó, ha használt nyelvi formákat nem értékeljük, nem javítjuk, illetve a különböző nyelvváltozatok helyénvalóságáról és a különböző nyelvi formák megítéléséről nem tájékoztatjuk Pedagógiai kontextusban nem jó kommentár az, hogy „egyesek így mondják, mások úgy”, vagy hogy „így is jó, meg úgy is”. Azt is tudni kell, mikor és hol jó „így”, illetve mikor és hol jó „úgy”

A nyelvhasználat értékelésének elméleti alapjai A leíró nyelvészet elsőszemély-központú leírja mindazt, amit az egyes beszélők kimondanak Az értékelés viszont másodikszemély-központú a hallgató vagy olvasó szempontjából azt vizsgálja, hogy az elhangzott vagy leírt megnyilatkozás alkalmas-e arra, hogy a sikeres kommunikációt, a sikeres együttműködést biztosítsa, illetve elősegítse A kommunikációs hatékonyság értékelésének alapja tehát az lehet, hogy a beszélő/író megkönnyíti-e vagy éppen megnehezíti a hallgató/olvasó munkáját Nem előírni akarja, hogy a beszélő milyen nyelvi eszközöket használjon, milyen normákat kövessen, hanem segíteni akarja a beszélőt, hogy a leghatékonyabb eszközöket alkalmazza Az elért eredményt abból a szempontból értékeli, hogy az egyes nyelvi eszközök milyen módon segítik a beszélőket a sikeres kommunikáció megvalósításában Hasonlóképpen a sikeres kommunikáció szempontját hangsúlyozza a nyelvi norma következő meghatározása: „A nyelvi normának így az a lényege, hogy a helyzethez illő, adekvát közleményt hozzon létre, olyat, amely érthető a címzettnek, amely nem több és nem kevesebb, mint amit az közleményként vár, s mindez a feladó szándékainak is megfelel” (Tolcsvai 1992: 41–2).

A kommunikáció hatékonysága és a nyelvi normák A normák mint szokásszerű nyelvhasználat a sikeres, gazdaságos mintákat rögzítik és látják el normatív erővel, tehát elsődleges funkciójuk szerint megkönnyítik a feldolgozást Ezt azonban felülírhatja az a tény, hogy a normák konzervatívak → akkor is érvényesek maradnak, ha a nyelv változik, és a korábbi norma szerinti nyelvhasználat már nem esik egybe a leggyakoribb és leggazdaságosabb kifejezésmódokkal

A kommunikáció hatékonysága és a nyelvi normák Az idegen nyelvi teljesítménymérés tapasztalatai szerint a kommunikáció hatékonysága és a nyelvi szabályok, illetve normák betartása között nincs mindig közvetlen kapcsolat Nyelvtani és stilisztikai hibáink ellenére is nagyon jól kommunikálhatunk idegen nyelveken A szabályoktól és a normáktól eltérő beszédproduktumok értelmezése esetenként meghiúsíthatja a kommunikációt, illetve félreértést okozhat: például a nem megfelelő szó használata vagy a helyesírási hiba Ez különösen a szakmai jellegű kommunikációra érvényes, amely alapvetően normatív: a terminológia használatának szabatosnak, egyértelműnek kell lennie

A kommunikáció hatékonysága és a nyelvi normák Gyakoribb azonban az, hogy a normáknak nem megfelelő megnyilatkozás nem hiúsítja meg ugyan a kommunikációt, de a megértése többe kerül, mint a normáknak megfelelőé Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem száímt melyin serenrodbn vna-nak a bteük egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslö és az ultosó bteük a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteü lheet tljees összevabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteüt mgaát, hneam a szót eszgébéen. (ismeretlen eredetű internetes szöveg)

A kommunikáció hatékonysága és a nyelvi normák Az érthetőség és a kommunikáció sikere szempontjából a szabályok és a tulajdonképpeni normák megsértése között nincs nagy különbség: a kommunikáció egy-egy szabályszegés (*házben), illetve normaszegés (eztet; olcsítás) ellenére érthető is maradhat, illetve félreértést is okozhat

Felhasznált irodalom Heltai Pál 2005. A fordító és a nyelvi normák II. Magyar Nyelvőr 30–58.