http://www.majt.hu

Kötelező tananyag tavaszi szemeszter Magyar jogtörténet 3.kiadás (skk.) Budapest 2007 Osiris kiadó

Kötelező tananyag A magyar jogtörténet forrásai 2. kiadás Budapest, 2002 (skk) Osiris kiadó

További tankönyvek Osiris Kiadó Budapest Tankönyvkiadó Budapest Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány-és jogtörténet Osiris Kiadó Budapest Csizmadia Andor – Kovács Kálmán –Asztalos László: Magyar állam-és jogtörténet Tankönyvkiadó Budapest Béli Gábor: Magyar jogtörténet A tradícionális jog Dialóg Campus kiadó Pécs - Budapest Degré Alajos: Magyar alkotmány-és jogtörténet Publikon kiadó Pécs

Mezey Barna egyetemi tanár A feudális-rendi jog rendszere

A feudális-rendi jog rendszere 1. A jog megnevezése 2. A jog fogalma 3.A magyar jog kialakulása 4. A jog rétegei (jogforrások) 5. A jogi oktatás

1. A jog megnevezése jus (vagy) törvény, igazság, hatalom (A jog tartalmának megfelelő kifejezésekként még a reformkorban is inkább ezek voltak használatosak)

A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt ius civile = polgári törvény (ma: polgári jog) jus criminale = fenyítő törvény (ma: büntetőjog) ius consultus = törvénytudó ( jogismerő, jogtudó) ius regium = király igaza (királyi jog) ius gladii = vérhatalom (pallosjog)

A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt bíróság elé került = pert indított = a megidézett = megjelent a bíróság előtt = jogot szolgáltatott = ítélt = bíráskodott "törvényt állt" „törvényt keresett” "törvényt kért„ "törvény elé hívott„ "törvénybe ment„ "törvénykezett„

A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt Francia: droit Olasz: dritto Német: das Recht Orosz: право Román drept Magyar yog Eredeti jelentések: jó, jobb, igaz, helyes, jó irány

A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 után első ízben 1827-ben a mai értelemben használta és magyarázta: Pauly Károly: Magyar tiszti írásmód a polgári igazgatás és törvénykezés szótárával, Budán 1827 Jog = jus, törvény, igazság (1847: A Magyar Tudományos Akadémia Törvénytudományi Műszótára)

A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt A „törvény” utóélete „törvénykar” = jogi kar (Pauler Tivadar: A királyi magyar tudományegyetem története Pest, 1864)

A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt A törvény szó változása: A „jog” terjedésével egy időben zajló folyamat: országgyűlés Népszuverenitás népképviselet törvény törvényalkotás

A feudális-rendi jog rendszere ● 1. A jog megnevezése 1827 előtt ma, másfél évszázaddal elfogadása után a jog legárnyaltabb s legderiváltabb szavaink egyike egy azonban biztos: jogász őseinket nem jogásznak nevezték

2. A jog fogalmához

A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához MAGATARTÁSSZABÁLYOK SZOKÁS ETIKAI NORMA JOG alapja a tradíció alapja a közerkölcs alapja a kényszer

A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához Az ősi közösségek normái természeti kényszer Kezdetlegesség, fejletlen eszközök, fegyverek, termelési módszerek kiszolgáltatottság egyenlőség csoporttudat egymásrautaltság csoportkohézió közösségi kényszer normakövetés

A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához „Ubi societas ibi ius”

A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához a jog jelentése az ősi társadalomban: szocializációs folyamatok + tabuk természeti kényszer = Konfliktus- kerülés Konfliktus-kezelés

A problémák „kezelői””: A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához A problémák „kezelői””: Közösség vezetői Közösség vélekedése (=közvélemény)

A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához [Az ősi közösségek felbomlásának következményei] Hatástalanná váló közösségi kényszer Hatásában gyengülő természeti kényszer Fejlődés, új eszközök, új fegyverek, új termelési eljárások Növekvő biztonság, csökkenő kiszolgáltatottság Csoporttudat helyébe egyéni érdektudat egyenlőtlenség Kevésbé érzékelhető egymásrautaltság Csoportkohézió elenyészése Normakövetés mellett erősödő konfliktusos normaszegés Hatalmi kényszer

A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához a jog jelentése az ősi társadalmat felváltó állami organizációban: a politikai elit által meghatározott szabályok kikényszerítése = konfliktuselnyomás

a problémák „kezelői”: A feudális-rendi jog rendszere 2. A jog fogalmához + a problémák „kezelői”: állami erőszak-apparátusok az állami elit

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Magyar nomád állam (11.sz-ig) Bizánci jog A politikai (had-) szervezet joga Római jog Ősi jog

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Az európai társadalom-és állammodell hatására Bizánci kapcsolatokból: Ius commune A keresztény magyar állam 11.századtól Bizánci jog Római jog Kánonjog Germán jogok Egyházi szerepvállalásból Német-római Birodalom befolyása, hospes - mozgalom okán

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A feudális magyar jog forráselemei tehát: Az ősi jog A „hivatalos” (a politikai, az állami) jog A bizánci jog (A római jog) A kánonjog A germán jogok A jus commune

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása 3.1.Az ősi jog Kiindulópont: 4 megállapítás a/ a törzsi-törzsszövetségi korra saját forrás nem található, csak utalásszerű nyomokat találunk (nincsen magyar írásbeliség) b/ a szűkös forrásanyag külsődleges leírásokból (írásbeliséggel rendelkező partnereinktől származik) c/ elsősorban az analógia módszerével dolgozhatunk d/ Árpád-kori jog is reflektál néhány ősi jogintézményre.

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Az ősi jog "a magyarok... az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. A magyarok eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árúkat. A magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. " (Dzsájháni bokharai tudós arab nyelvű művének (870 körüli), Ibn Ruszta földrajztudós (930 táján) és Gardhezi afganisztáni történettudós (1050 és 1053 között) által megőrzött információi)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Az ősi jog "Leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy amikor a lányt megkérik, vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot. Amikor a vételár meghatározására összeülnek, a leány atyja a vőlegény atyját saját házába viszi és mindent összegyűjt, amije csak van coboly-, hermelin-, mókus, nyestprémből és rókamálból és brokát ruházatokkal és mindenféle bőrrel egyetemben tíz bőrruhára valót. (Mindezt) egy szőnyegbe göngyölíti és a vőlegény atyjának lovára kötözi, majd hazaküldi őt. Akkor az mindent elküld a lány atyjának amire csak szükség van az előre megállapított vételárhoz: állatot, pénzt, ingóságot-és akkor hazaviszik a lányt" (Dzsájháni, 870 körül)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Az ősi jog "Ha valaki a vitézek közül, szemérmetlenséggel szennyezetten, feleségül elrabol magának valamely lányt a rokonság engedélye nélkül, elhatároztuk, hogy a lányt vissza kell adnia a rokonságnak, még ha erőszakot tett is volna rajta. és az elrabló fizessen 10 tinót a rablásért, még ha később a lány rokonságával megbékélt volna is. Ha pedig valami szegény köznépi ember indul el ilyen cselekedetre, tegye jóvá a rablást 5 tinóval" István dekrétuma 1001 körül

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Az ősi jog Eljárások („perek”) Vagyon A magyar nagycsalád és nemzetség Öröklés Házasság, család Normaszegés és következmények Közszervezet (alkotmány)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Az ősi jog Vagyon: „a jószág” Öröklés: ősiség Házasság: leány adás-vétel leányrablás Család: családfői hatalom gyámság

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása 3.2. A hivatalos (politikai) jog A vesztes csatából visszatérő (megfutamodott) vezérek büntetéséről: " odaviteti feleségeiket és gyermekeiket is, és szemük láttára másnak adja őket. Ugyanígy tesz lovaikkal, ingóságaikkal, fegyvereikkel és szállásaikkal is. Néha mindegyikőjüket kettévágatja vagy keresztre feszítteti, ha kegyet akar gyakorolni velük szemben, lovásszá fokozza le őket" Ibn Fadlán, Mukta dir Billáth kalifa megbízottja, a volgai bolgárokhoz küldött követségének vezetője úti jelentésében leírta a hedzsra 309. évében (921) tapasztaltakat

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A hivatalos (politikai) jog Kazária kagánja "...embereit vele adván..." (ti. a fejedelmi tisztséget visszautasító Levedivel) "...a türkökhöz küldte őket, és ezek megbeszélték azt a türkökkel, a türkök pedig jobbnak látták, hogy Árpád legyen a fejedelem mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért, és vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre, és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén fejedelemmé tették"... Bíborbanszületett Konsztaniosz [Konsztantinosz Porfürojénitosz] (913-959) írja: (A birodalom kormányzásáról [948-952 között])

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A hivatalos (politikai) jog "...Első fejük..." (ti. a magyaroknak) "...az Árpád nemzetségéből sorban következő fejedelem, és van két másik is, a jila és a karcha, akik bírói tisztséget viselnek, de van fejedelme minden törzsnek is" Bíborbanszületett Konsztaniosz [Konsztantinosz Porfürojénitosz] (913-959) írja (A birodalom kormányzásáról[948-952 között])

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A hivatalos (politikai) jog "Ez a nép tehát, amely egy fő alatt áll, feljebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket áll ki elkövetett vétkeiért, s nem szeret, hanem félelem tartja őt féken" Bölcs Leo (886-912) a Taktika című művében (904 után)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A hivatalos (politikai) jog "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek, ugyanis ha szabadna náluk lopni, mi maradna meg a vadonban nekik, akik csordáikat, nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka nélkül tartják Regino prümi apát (megh.915) Világkrónikájában (899-908)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A hivatalos(politikai) jog tehát Közjog: Fejedelmi hatalom Perjogok: Bírák, bíráskodás Büntetőjog: Bűncselekmények (lopás, gyávaság,árulás) Büntetések (jószágvesztés, státusvesztés, halál, megszégyenítés

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása 3.3. A bizánci jog A bizánci jog befolyásának alapja: a bizánci kapcsolat (tradicionális majd dinasztikus) A jogi befolyás nagyobb hányada a közjog területére esik (ez korlátozza a római jogi hatást)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A bizánci jog Közjog: a fejedelemválasztásban (Etelköz) presentatio, (bemutatás) acclamatio (közfelkiáltás) egyházi megerősítés a királyi hatalom gyakorlásában a királyi főhatalom az egyháznagyok fölött (főkegyúri jog) az országos tisztségek rendje bizánci mintára alakult ki

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A bizánci jog Közjog: az alattvaló státusz kérdésében a szabad és a szolga modellje a Senatusconsultum Claudianum colonus és szabad mintájára alakíttatott ki)

A A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A bizánci jog Büntetőjog: büntetési szisztéma (megvakítás, kéz, orr, ujj, nyelv, hajlevágás) pensa auri = tinó értékátváltás = a jog értékmérője a bizánci arany böjti szabályok és megszegésük büntetése a bizánci gyakorlat szerint

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A bizánci jog Házassági jog: a házasságtörésben vétkes új házasságának tilalma a nőspapság engedélyezése Öröklési jog: A leány-negyed

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása 3.4. A római jog Formális szóhasználat: (stílusában, szófordulataiban, latin terminológiájában néha még tételek is felbukkannak, de ezek meglehetősen formálisak, és nem fedik le az eredeti jelentést. iudicium = istenítélet (s nem bíróság, mint a római jogban) edictum = statutum

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Római jog Elméleti tételek A Hármaskönyvben például az elméleti megközelítéseknek nagy hatása van, azonban a gyakorlatban alig fordul elő tapasztalható hatás vagy más tartalommal bír. Pl. Jogos védelem Pl. zálogjog

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása Római jog Jelentéktelen terjedelem A bírói gyakorlatban Bónis György : sem mint általános szabály sem mint kisegítő jogszabály nem volt számottevő László veszprémi püspök szerint azért nincsenek ügyvédek, mert mindenki saját dolga szerint intézi a jogot.

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A római jog Bónis György szerint a római jog recepciója maroknyi tudós ügye maradt, az is leginkább a közjogban Közjog: Absoluta potentia (az uralkodó hatalma) Transclatio imperii (Az uralkodó hatalmának korlátozása Organikus államtan Decretum maius – örökérvényű jogszabály

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A római jog Magyarázat (Illés József): A honfoglalás időpontjában nyoma sem volt már a római hagyatéknak a Kárpát medencében A magyarok nem találkoztak semmilyen módon direkt formában a római joggal Erős ősi jog, erős szokásjog Recepciónak nem voltak meg a társadalmi-gazdasági feltételei Később azonosították a ius communeval

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása 3.5. A kánonjog István I. 1. és 2. a 847. évi mainzi zsinat kánonjának szóról szóra történő átvétele Az I. 3. és 4 I. Hadrián pápa capituláréinak szó szerinti átvétele I. 8. és 9. a vasárnapról: Nagy Károly, Chlidebert; Theoderik, Lex Alemannorum, számtalan zsinat döntéseinek majdnem szó szerinti átvétele. A gyónásra vonatkozó I.12.. szinte valamennyi nyugati törvényhozással tárgyi egyezést mutat I. 34. A boszorkányokról, rontókról (maleficákról) szóló törvény több szó szerinti egyezést mutat a 850.évi páviai zsinat végzésével

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A kánonjog A kánonjog befogadásának környezeti adottságai Magyarországon: 1. Az állam-építésben aktív, a magyar király partnere (Nem alakul ki konfliktushelyzet az állami és az egyházi jog között) 2. A partnerszerepből következendően nem agresszív (Együttműködés) 3. Nem expanzív (Elegendőnek tartja a kiegészítő szerepet a királyi jog mellett)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A kánonjog Magánjog: személyek kor család, rokonság házasság Vagyonjog: végrendeleti öröklés Büntetőjog erkölcsi jellegű ügyek

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása 3.6. A germán jogok Az I. 14.-ben az emberölésről (a vérbosszú-megoldás) a Leges Burgundionumból A I.18. (szolgaság) gondolati és tárgyi egyezést mutat a Lothar edictumával Az I. 20 (szolga tanúskodása ura ellen) a Leges Wisigothorumból Az I.32. egyezik az alemann és bajor törvényekkel (gyújtogatókról)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A germán jogok II. 1.A "tíz család építsen egy templomot" rendelkezés azon passzusa, mely az egyház telkekkel és szolgákkal történő ellátását célozta, megegyezik a szász törvényekkel. (Capitulare Saxoniae) István I. 10. és 11. fejezete a böjtről bajor jogból (Lex Baiuvariorum) István I. 6. a Lex Alemannorum rendelkezéséből (szabad rendelkezés a vagyon felett)

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A germán jogok A városi jogban: Hospes - kiváltságok Szász városok (Szepességi és erdélyi szász székek és városok) Magdeburger Stadtrecht: Buda város joga

A feudális-rendi jog rendszere. 3.A magyar jog kialakulása A germán jogok További tartósító hatások: a német külpolitika közép-európai terjeszkedési programja Gazdasági összefonódás a térségben Habsburg-ház magyarországi uralkodása a peregrináció (egyetemjárás) fő célpontjai német egyetemek kodifikációs minták (magyar középkor perjogi konstrukciójának mintavétele) a német anyanyelvű és származású magyar városi polgárság kapcsolatai, a polgárjog fejlesztése a mohácsi vészt követő osztrák jogalkotás erőteljes hatása

A feudális-rendi jog rendszere. 4.A magyar jog kialakulása 4.1.A ius commune 15.századig: a magyar bírói gyakorlat a ius communéből szabadon meríthetett, de írott tételeit a hazai törvény vagy bírói praxis érvényben módosíthatta. 16.századtól császári jog hazánkban nem érvényes (Vö. Kitonich)

A feudális-rendi jog rendszere. 4.A magyar jog kialakulása A ius commune Magyarázat az elutasításra (Zlinszky János): reális veszély a beolvadás a Német-római Birodalomba (vö. Habsburgok a magyar trónon.) A respublica Christianába való beletartozás gondolatát a magyarok elfogadták, a császárság részévé azonban nem kívántak válni; A Habsburg császár birodalmi joga a ius imperiale a római jog illetve a ius commune

A feudális-rendi jog rendszere. 4.A magyar jog kialakulása jellemzői: az ősi (szokásjog) uralma a régi jó jog uralma partikularizmus esetlegesség jogképződés szabályok konkurálása jogbiztonság hiánya önkény jogrendszer tagolatlansága büntetőjogiasság