Társadalmi követelmények és igények speciális könyvtári ellátásra Társadalmi követelmények és igények speciális könyvtári ellátásra. Az utóbbi évek hazai gyakorlata. Könyvtárak a hátrányos helyzetű emberek szolgálatában. Szolnok, 2018. november 30 – december 1. Bartos Éva

A társadalmi egyenlőtlenségről A különböző filozófiai elméletek és szociológiai iskolák eltérő véleményeket képviselnek az egyenlőtlenség okainak és szükségszerűségének kérdésében. A teljes egyenlőség megvalósítására tett elméleti vagy gyakorlati tevékenységek kudarcba fulladtak. Az egyenlőtlenséggel kénytelenek vagyunk tartósan együtt élni, nem mindegy azonban azok mértéke és kezelésmódja, tudatos csökkentésének ütemezése. A társadalmi egyenlőség felé vezető út - minden területen - az esélyek egyenlőségének megteremtésén keresztül vezet.

A társadalmi követelmények szintjei és a kulturális intézmények „Elvárási szint”: közpénzből működünk („közszolgálat”); tevékenységünkbe mindenkit be kell vonnunk; intézményünk infrastruktúráját, szolgáltatásainkat mindenki számára hozzáférhetővé kell tennünk „Szakmai kötelesség” szintje: a lehetőség, program, tudás, információ, kulturális kincs legyen elérhető mindenki számára; a saját eszközeinkkel járuljunk hozzá minél többek társadalmi részvételéhez, jólétéhez és jól-létéhez „Küldetés” szintje: morális tudatosság, elfogadó attitűd megteremtése és szétsugárzása környezetünkben.

A könyvtárak válasza a társadalmi követelményekre A könyvtárak biztosítják, hogy a fogyatékossággal élők az átlagos használókhoz hasonlóan a tájékozódási, szórakozási, szabadidő eltöltési igényeiket megfelelően kielégíthessék intézményeikben. A könyvtárak törekvése, hogy biztonságos, védett közösségi színtérként mintegy „társadalmi gyakorlóterepet” nyújtsanak az „épekkel” való együttélés, együttműködés kipróbálására A könyvtárak ezt a támogató tevékenységüket a családokkal, az érdekvédelmi és civil szervezetekkel összehangolva, partnerségben igyekeznek végezni.

Az utóbbi évek könyvtári intézkedései 2003-ban a magyar könyvtárügy kidolgozta esélyegyenlőségi koncepcióját 2006-ban megalkotta és elfogadta a Magyar Könyvtárosság Etikai Kódexét 2009-ben az OKM Kulturális Szakállamtitkársága Ajánlásokat fogadott el és tett közzé a fogyatékossággal élő könyvtárhasználók ellátásának javítására Anyagi eszközök biztosítása az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztéséhez a TÁMOP-TIOP pályázatokban Országos felmérés az OSZK – FSZK együttműködése révén a speciális könyvtárhasználat lehetőségeiről és problémáiról.

Nem dőlhetünk hátra… Bár a könyvtárak több évtizede megkezdték –intézményi és szakmai szervezeti szinten - a fogyatékossággal élők szempontjainak tudatosítását: a könyvtáros alap– és továbbképzésben, a jó gyakorlatok összegyűjtésével és átadásával, kiadványok megjelentetésével, szakmai konferenciák, hazai és külföldi tapasztalatcserék megrendezésével, Európai Uniós projektekben való részvétellel, főként a Publika Magyar Könyvtári Kör révén

Új kihívások, új megoldások Új feladatok, új lehetőségek, új igények járnak előttünk az úton, melyeket folyamatosan új tudással, új eszközökkel, új módszerekkel és új szemlélettel kell fogadnunk, kezelnünk, megoldanunk. Néhány példa: A digitalizálás, a távoli elérés fejlesztése, a speciális technikai eszközpark lehetőségeinek megismerése és alkalmazása Új humán erőforrások lehetőségeinek bevonása a kulturális intézményeknél (önkéntesek, iskolai szolgálat, közmunkások stb.) Nyitottság új kormányzati stratégiai célok megismerése iránt (pl. a „kitagolás”) és támogatása kulturális intézményi eszközökkel

A „láthatatlan” állampolgároktól az önszerveződő közösségekig Új országos kulturális projektünk, a „CSK” (Cselekvő közösségek – kulturális közösségfejlesztés), nem csak esélyt teremt a kultúrához való hozzáféréshez és a kulturális életben való részvételhez a hátrányos helyzetűek számára, hanem ezen keresztül, azaz a kultúra eszközeivel kíván széles körű nyilvánosságot, láthatóságot biztosítani számukra, esélyt teremtve a társadalmi befogadáshoz és az együttműködéshez.

Köszönöm a figyelmet!