ÉRETTSÉGI/TOVÁBBTANULÁS 2018/2019 2019/2020

Fontosabb jogszabályok Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet A 2018/2019. tanév május-júniusi érettségi vizsgák időpontjai A 2018/2019. tanév május-júniusi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagai Tájékoztató a 2019. évi vizsgaidőszakokban emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyakról 2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról

Érettségi vizsga fajtái Rendes Előrehozott Szintemelő Kiegészítő Pótló Javító Ismétlő

Rendes érettségi vizsga A középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

Előrehozott érettségi vizsga A tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május- júniusi vizsgaidőszakában első alkalommal letett érettségi vizsga, amelyre (bizonyos) idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor.

Előrehozott érettségi vizsga Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni.

Szintemelő érettségi vizsga Egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát (bizonyos) idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.

Érettségi vizsga fajtái Rendes Előrehozott Szintemelő Kiegészítő Pótló Javító Ismétlő

Érettségi vizsga fajtái Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga. Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése.

Érettségi vizsga fajtái Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása. Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen a) rendes, b) előrehozott, c) pótló és d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.

Érettségi vizsga fajtái Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése.

Jelentkezés Érettségi vizsgaidőszakok Május-június: február 15-ig Október–november: szeptember 5-ig Vizsgafajták az egyes vizsgaidőszakokban Október-novemberi esetén nincs előrehozott vizsga Jelentkezés a vizsgára Tanulói jogviszony alatt Saját középiskolában Tanulói jogviszony után Bármely vizsgabizottságot működtető középiskolában

Jelentkezés A jelentkezés egy „Jelentkezési lap” kitöltésével történik A jelentkezési laphoz csatolni kell az esetleges mentességet kérő kérelmet és az azt alátámasztó szakértői véleményt A szakértői vélemény az érettségire vonatkozó mentességi javaslatot tartalmaznia kell!

Érettségi vizsga tantárgyai Négy kötelező tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Egy kötelezően szabadon választható További választható Tantárgyválasztásra vonatkozó feltételek Csak abból a tárgyból, amelyből a Helyi Tantervben előírt követelményeket teljesítette, és osztályzattal rendelkezik és bizonyítvánnyal igazolni tudja Vagy: vendégtanulói jogviszony lehetősége Érettségi bizonyítvány megszerzése után bármilyen tantárgyból

Érettségi vizsga tantárgyai Minden kötelező tantárgyat fel kell venni, azt is, amelyből mentessége van Sikeres előrehozott vizsga beszámításra kerülhet Mentesség esetén kötelezően másik tantárgyat kell választani

Mentességtípusok Mentesül egy kötelező vizsgatárgy alól Helyette másik tantárgy Mentesül egy vizsgarész alól Írásbeli részt szóban teszi le Szóbeli részt írásban teszi le Gyakorlati részt szóban teszi le  (Ez nem ugyanaz, mint amikor a gyakorlati részt szóbeli vizsgával pótólja!) Mentesül az értékelés egy részlete alól Helyesírás Függeszkedés (kötélmászás)

Érettségi vizsga részei Írásbeli Központ feladatlap(ok) Szóbeli Középiskola által összeállított tételsor (közép szint) Gyakorlati Projekt munka (pl. Emberismeret és etika) Központi témakörök

Érettségi vizsga értékelése Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1-150, csak írásbeli vizsgából áll 1-100, csak szóbeli vizsgából áll 1-50 pontskálán egész számokkal kell értékelni.

Érettségi vizsga értékelése A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. (nem kerekítés!!!) 12% -os határ (vizsgarészenként) Pl.: írásbeli és szóbeli részen is teljesíteni kell!

Érettségi vizsga értékelése Matematika tantárgy egyedi helyzete ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet.

Érettségi vizsga értékelése Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 80-100% elérése esetén jeles (5), b) 60-79% elérése esetén jó (4), c) 40-59% elérése esetén közepes (3), d) 25-39% elérése esetén elégséges (2), e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Érettségi vizsga értékelése Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 60-100% elérése esetén jeles (5), b) 47-59% elérése esetén jó (4), c) 33-46% elérése esetén közepes (3), d) 25-32% elérése esetén elégséges (2), e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Mi kell az „érettséghez”? A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot. Előfordulhat, hogy van elégtelen eredmény és mégis kap bizonyítványt (volt rá példa)

Sikertelen előrehozott vizsga A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni.

Érettségi vizsgadíj Térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája.

Érettségi vizsgadíj - egyébként a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget (ez az összeg 2018-ban 21 000 Ft). az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget (ez az összeg 2018-ban 35 000 Ft).

Közép vagy emelt szint? Vizsgázó szabadon választhatja meg a vizsga szintjét! Egy tantárgyból, egy vizsgaidőszakban csak egy szinten lehet Mérlegelés kérdése Továbbtanulás Felkészültség Szaktanári vélemény

Felvételi és érettségi kapcsolata 2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. Rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel a) feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, b) feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás, c) feltétele lehet egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat.

A felsőoktatás képzései A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni.

A felsőoktatás képzései A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőoktatási szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető.

Pontszámítás FELVÉTELI ÖSSZPONTSZÁM (MAX. 500) HOZOTT PONTOK TÖBBLET-PONTOK (MAX. 100) NYELVIZSGA (MAX. 40 PONT) TANULMÁNYI PONTOK (MAX. 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (MAX. 200) EMELT VIZSGA (MAX. 2*50 PONT) 2 FELVÉTELI ÉRETTSÉGI TANTÁRGY ESÉLYEGYENLŐSÉG (MAX. 40 PONT) 4+1TANTÁRGY (MAX. 100 PONT) ÉRETTSÉGI ÁTLAG (MAX. 100 PONT) TANULMÁNYI ÉS SPORTVERSENY

Felvételi és érettségi kapcsolata Alap- vagy osztatlan képzés, illetve felsőoktatási szakképzés esetén összesen 500 pont, amelyből Max. 400 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, Max. 100 pont pedig az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, szakképesítésért, versenyeredményekért

Felvételi pontok Tanulmányi pont (200 pont) Magyar, matematika, történelem, (legalább két évig tanult) idegen nyelv valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi osztályzatainak kettővel szorozva (100 pont) Érettségi vizsgatárgyak (öt tárgy) százalékos eredményeinek átlagát kerekítik. (100 pont)

Felvételi pontok Érettségi pontok (200 pont) A képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul. Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.

Felvételi pontok - kivétel Az alapképzés és az osztatlan képzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva a) egészségügyi vizsgálat, b) pályaalkalmassági vizsgálat, c) gyakorlati vizsga, d) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga, e) szóbeli alkalmassági vizsga, f) felsőoktatási felvételi szakmai vizsga szervezhető.

Felvételi pontok - kivétel A sporttudomány, művészet és művészetközvetítés képzési terület képzéseire, valamint a testnevelés és sport műveltségterülethez tartozó, valamint a művészeti egyszakos, illetve kétszakos osztatlan tanárképzésre történő jelentkezés esetében, ahol gyakorlati vizsga van, a pontszámítást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e képzésekre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának - amelynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével, többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni.

Többlet pontok Emelt szintű érettségi Nyelvvizsga OKJ – max. 32 pont Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár - ehhez legalább 45 százalékos eredményt kell elérni. Csak akkor jár pont, ha a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható.  Nyelvvizsga Nyelvvizsgáért maximum 40 többletpont: 28 pont jár a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphat pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot. OKJ – max. 32 pont

Többlet pontok Sporteredmény Tanulmányi versenyen elért eredményért Esélyegyenlőség címen a hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra; a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra; gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, és ezt ezen időszakban kiállított igazolással bizonyítja, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra

Felvételi összpontszám Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

Felvételi összpontszám A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) kétszerezésével, b) a tanulmányi pontok és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett emelt szintű érettségi eredményért vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért járó többletpontok (a továbbiakban: érettségi többletpontok) és egyéb többletpontok hozzászámításával.

Felvételi összpontszám Mindkét esetben az összpontszám megállapításánál a felvételiző számára a kedvezőbb számítási módot kell alkalmazni.

Pontszámítás FELVÉTELI ÖSSZPONTSZÁM (MAX. 500) HOZOTT PONTOK TÖBBLET-PONTOK (MAX. 100) NYELVIZSGA (MAX. 40 PONT) TANULMÁNYI PONTOK (MAX. 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (MAX. 200) EMELT VIZSGA (MAX. 2*50 PONT) 2 FELVÉTELI ÉRETTSÉGI TANTÁRGY ESÉLYEGYENLŐSÉG (MAX. 40 PONT) 4+1TANTÁRGY (MAX. 100 PONT) ÉRETTSÉGI ÁTLAG (MAX. 100 PONT) TANULMÁNYI ÉS SPORTVERSENY

Felvételi ponthatár Az alap- és osztatlan szakokon 280 a minimumponthatár Azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, legalább 240 pont kell. Csak emelt szint, nyelvvizsga és szakképesítés többletpontja számít a min. számításába Alkalmassági vizsga! Pontszámítási kalkulátor: http://eduline.hu/felveteli_pontszamito_kalkulator

Jelentkezés Középiskolának ezzel nincs feladata! Jelentkezés február 15 – ig! Jelentkezés elektronikus úton!!! Felvételi tájékoztató – csak a neten! A felvételi eljárásnak már nincs alapdíja, ingyenesen három (ugyanannak a képzésnek a fizetős és az állami ösztöndíjas formája - bár külön sorba kell írni - az eljárási díj szempontjából egynek számít), a továbbiakért 2-2 ezer forint, legfeljebb hat hely.

Mi várható 2020-tól? 11. évfolyam már érintett! Kötelező legalább egy emelt szintű érettségi Kötelező egy legalább középfokú nyelvvizsga megléte Pontszámításban történő változások?

Pontszámítás 2020-tól? 400+100 pontos rendszer nem változik A többletpontok számításában van változás! Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű második érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult (50 pont). A jelentkező a felvételi követelményen felül teljesített, államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként többletpontra jogosult. (28, illetve 40 pont)

Várható következmények Jelentkezők számának jelentős csökkenése Amíg a férőhelyek száma nem követi a jelentkezők számának csökkenését, addig előnyt is jelenthet 2018/2019-es tanévben a jelentkezők számának növekedése ?