A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2019.04.28.

A szolgáltatási szféra mint a gazdasági élet önálló, tercier szektora viszonylag új jelenség korunk világában. A szolgáltatás alapvető jellemzői: A gazdasági fejlettségi szint függvényeként alakul, ill. változik. Bár önálló ágazat, de a tényleges gazdasági, társadalmi élettől nem választható el. Csak a magas fejlettségi szinten van igény és fizetőképes kereslet, továbbá megfelelő technikai színvonal ahhoz, hogy a szolgáltatási ágazatok önállóan szerveződjenek és elkülönüljenek az anyagi termelést folytató szektoroktól.

A szolgáltatás fogalma és legfontosabb típusai A szolgáltatás: az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást eredményez. A szolgáltatási tevékenységet személy vagy gazdasági szervezet végzi előzetes megállapodás alapján, fizetség ellenében.

A szolgáltatási tevékenységek fő csoportjai: 1. A termelő és termelési szolgáltatások: Azok a szolgáltatási tevékenységek, amelyek a mezőgazdasági és ipari, sőt magának a szolgáltatási szektornak is a hatékony működését segítik elő. Alapszolgáltatásnak is nevezik. Az utóbbi években a termelési szolgáltatások csoportján belül az új, korszerű szolgáltatási formák kerültek előtérbe: pénzügyi szolgáltatás, információs gazdaság, idegenforgalom.

2. A közületi és társadalmi szolgáltatások: Feladata az állampolgárok korszerű, minden igényt kielégítő életmódjának biztosítása, valamint az állami és önkormányzati irányítás megszervezése és zavartalan lebonyolítása.

3. A személyes szolgáltatások: Ebbe a csoportba a háztartások tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatási ágazatokat soroljuk.

Az infrastruktúra szerepe a szolgáltatási tevékenységekben Az infrastruktúra: a gazdaságnak azok a strukturális létesítményei, amelyek az eladók és a vevők között a javak és a szolgáltatások áramlását biztosítják.

Az infrastruktúra lehet: Szociális Azok a berendezések, építmények, amelyek az oktatási és egészségügyi szolgáltatási tevékenységek működését teszik lehetővé. Gazdasági Azok a hosszú élettartamú berendezések, eszközök, amelyek felhasználásával a termelő és háztartási szolgáltatási tevékenységek elvégezhetők. A gazdasági infrastruktúra lehet: Közhasznú infrastruktúra Közhasznú utak, vasúti pályák és vasutak Egyéb közlekedési szektorok

A gazdasági infrastruktúra összetétele a gazdasági fejlődés függvényében: Az infrastrukturális beruházások rendkívül költségigényesek, és a megtérülési idejük is sokkal hosszabb, mint a többi termelési ágazaté. Infrastruktúra hiányában egyes területek gazdaságilag nem fejlődhetnek. Azok a települések, ahol még az elemi létfeltételek többsége is hiányzik, előbb-utóbb elnéptelenednek.

Az információs gazdaság: Napjaink gazdaságában az információtechnológia a gazdasági hatékonyság és versenyképesség kulcsa. Az iparilag fejlett országokban az információgazdaság a legdinamikusabban növekvő ágazat. Az egyes informatikai ágazatokban, ill. több informatikai ágazat együtteseként hatalmas informatikai óriásvállalatok szerveződnek. Az informatikai forradalom a foglalkoztatottak képzettségi szint szerinti átrendeződését is maga után vonja. Az egész világot átfogó információs gazdaság nyelve egyértelműen az angol, így az információs ágazatokban az angol nyelv alap-, illetve középszintű tudása szintén alapfeltétel. Tapasztalható az ún. távmunka megjelenése is. Az információs gazdaság globális méretekben szerveződik, de pozitív hatásai még csak a fejlett ipari országokban tapasztalhatók. Ezért az egész világot átfogó információs társadalom fogalma a reális valóságtól még nagyon messze áll.

Az információs gazdaság hatása a gazdaság térbeli elhelyezkedésére: A modern információs technológia révén a földrajzi helyzet fontossága igen megváltozik. A gazdasági élet folyamatos térbeli szétterjedése egy időben a térbeli koncentráció folyamatával fokozatosan felerősödik. Az információs gazdaság esetében a nagyvárosok szerepe egyre inkább felértékelődik.