LAKOSSÁG BEVONÁSÁNAK GYAKORLATA HAZAI ÖNKORMÁNYZATOK esetében   Előadó: Dr. Kocsis János Balázs, kutatásvezető Dátum: 2018. november 15.

ÖFFK II. / 2. kutatás Az inkluzív kutatás célja Bevonás és sikeresség ÖFFK II. / 2. kutatás Az inkluzív kutatás célja

Kutatás körülményei BM Önkormányzati Koordinációs Iroda keretében a KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 „Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II.” című projekt II. „Helyi településfejlesztési fókuszú közszolgáltatások inkluzív faktorainak azonosítását célzó” kutatás keretében felvett adatokra támaszkodik Időtartam: 2016. július – 2018. március Kutatásvezető: Kocsis János Balázs Kutatási elnök: Csanádi Gábor

A kutatás célja A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy amilyen gyakorlata van a lakosság és különböző csoportjai bevonásának az önkormányzatok szolgáltatásai nyújtásába, a döntéshozatalba, és milyen tényezők állnak a különböző gyakorlatok mögött.

Kutatás Eredményeinek gyakorlati felhasználása A kutatás célja az inkluzivitás, a lakossági kezdeményezések befogadásának, a részvételi működési mechanizmusok siker- és kudarctényezőinek feltárása, az egyes összetevők vizsgálata volt minél szélesebb körű adatgyűjtéssel és lehető legtöbb szempontból. A kutatás azt kívánja megalapozni, hogy minél inkább a helyi igényekre, kezdeményezésekre támaszkodó, azokat elősegítő, nagyobb hatású és fenntarthatóbb helyi programok jöjjenek létre tudományosan és megbízható szakmai elemzésekre alapozva.

Felvett adatok Módszertan

Esettanulmányok a fentiek alapján Fókuszcsoport: Kvalitatív módszerek Települési interjúk: 58 helyszín településenként 4-7 interjú összesen 283 helyszínek kiválasztása: érdekesség Esettanulmányok a fentiek alapján Fókuszcsoport: 3 db Központi igazgatási Önkormányzati Lakossági / civil Szakirodalom feldolgozása: 3 db Nemzetközi Magyar Nemzetközi jó gyakorlatok Szakértői interjúk Mélyfúrás 6 helyszínen további vizsgálat Összesen 18 interjú

Esettanulmányok helyszínei Település nagysága (lakosságszám) szerint 2000 fő alatt 8 település 2000-15000 fő között 25 település 15000 fő felett 19 település budapesti kerület 6 kerület Földrajzi elhelyezkedés szerint   Észak-Magyarország 4 település Észak-Alföld 11 település Dél-Alföld 6 település Közép-Magyarország 7 település + 6 kerület Közép-Dunántúl 10 település Nyugat-Dunántúl 9 település Dél-Dunántúl 5 település

Kvantitatív módszerek KSH és egyéb központi adatbázisok Online kérdőív 3178 település közül 2520 (79%) adott választ. Survey 1810 lekérdezés Ebből 800 Budapesten Reprezentativitás nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely nagysága és területi elhelyezkedés szempontjából (1800 főnél a 95%-os megbízhatósági szint esetében 2,36% az intervallum)

Közösség és önkormányzat Bevonás fontossága

Helyi közösség és önkormányzat – Miért HASZNOS a bevonás? Megalapozottabb döntések Kudarcos döntések elkerülése Problémakör mélyebb megértése Lakosság tudásbázisának, kezdeményezéseinek hasznosítása Lakosság megismeri a döntések hátterét Hosszabb távú sikeresség Helyi közösség erősítése

MIK LEHETNEK A BEVONÁS VESZÉLYEI? Konflikus eszkalálódása Nem megfelelően megválasztott nyelvezet, félreértések A ténylegesen érintettek kihagyása Csoportok képviselőinek reprezentativitása Trolloknak tér adása „Túlparticipáltatás”, elfáradás Politikai játszmává tétel Gyengébb, halkabb rétegek kihagyása Participáció nem egyenlő a konzultációval, de a döntések átruházásával sem Ismeret- és tudáshiány a szervezők részéről

Bevonás korlátai Atomizált helyi társadalom (pl. régi agglomeráció és új szuburbok) Kettős társadalom Helyi értelmiség hiánya Vezetés és érdemleges lakossági csoportok közötti társadalmi szakadék Bizalomhiány Időhiány Helyi eliten belüli politikai konfliktusok Külső erőforrásokra való intenzív támaszkodás (akár állami, akár vállalkozói) Sikeres helyi gazdaság és társadalom

Anyagilag relatív tehetős, de nem túl tehetős rétegek Kiket lehet bevonni? Anyagilag relatív tehetős, de nem túl tehetős rétegek Akiknek van energiájuk a közösséggel foglalkozni, de erre szükségük is van (annyi pénzük nincsen, hogy kilépjenek a közösségből) Akiknek érdekük szavukat hallatni

A település sikeressége csökkenti a bevonás szükségességét paradoxonok A település sikeressége csökkenti a bevonás szükségességét Mitől, kitől sikeres az önkormányzat, település? Helyi gazdaság- és társadalom: intenzívebb bevonás Külső forrásoktól: kisebb igény a bevonásra Helyi mentalitás szerepe

Összefüggés a sikeresség és inkluzivitás között Települések, társadalmi összetétel és sikeresség Összefüggés a sikeresség és inkluzivitás között

Az 58 települést két dimenzió mentén értékeltünk ötfokú skálán: Sikeresség Bevonás A sikeresség és bevonás között összefüggés mutatkozott

3 4 7 1 2 6 9 19 13 14 16 12 52 Sikertelen Aránylag sikertelen   Bevonás szubjektív foka, település Összesen Nagyon alacsony Alacsony Közepes Jó Magas Település szubjektív sikeressége, település Sikertelen 3 4 7 Aránylag sikertelen 1 2 Közepesen sikeres 6 9 19 Aránylag sikeres 13 Sikeres 14 16 12 52

Extrém példák a mintában Ez alapján Sikeresség és bevonás Extrém példák a mintában Ez alapján A magasabb bevonási szint magasabb sikerességet hoz magával, azonban A nagyobb sikeresség nem feltétlenül a magasabb bevonás következménye. Más faktorok is lehetnek, amelyek: Polgármester és testület tevékenysége Helyi (kis)polgári, paraszti hagyományok és munkaetika Jelentős adóbevételt hozó tevékenységek bevonása Sok helyen informális módon működik magas szinten a bevonás, míg formálisan alig

Sikeresség a survey alapján   Települések tehetőssége Összesen, település Legkevésbé tehetős Közepesen tehetős Tehetős Település sikeressége Sikertelen 71.3% 22.2% 6.6% 167 Aránylag sikertelen 46.3% 36.2% 17.5% 315 Közepesen sikeres 33.5% 32.3% 34.2% 474 Aránylag sikeres 13.8% 37.9% 48.3% 319 Sikeres 7.3% 33.3% 59.4% 165 Összesen 1440

Inkluzív önkormányzat - gyakorlatok Bevonási formák

INFORMÁCIÓÁRAMLÁS ÉS VISSZACSATOLÁS Településnagyság meghatározza a kapcsolattartás módját Úgy 5.000 fő alatt informális, személyes alapú E fölött formális mechanizmusok, személytelen, távoli kapcsolat

Különböző bevonási formák más-más rétegeket szólítanak meg Tehetősebbek jobban eligazodnak a rendszerben, sokkal inkább tudnak informális utakat keresni Kevésbé tehetősek számára taszító lehet az ismeretlen környezet, a nehezen érthető nyelvezet.

Reprezentativitás kérdése Hány főtől / százaléktól sikeres a bevonás? Teljes körű bevonás nem létezhet, ahogy minden csoport összes kívánsága sem teljesülhet Kompromisszumok, tervezési alkuk Véleményvezérek azonosítása és bevonása „Trollok”

Alacsony fokú inkluzivitást megvalósító eszközök Ügyfélpontok Település bejárása Közmeghallgatás

Közepes fokú inkluzivitást megvalósító eszközök / 1 Online fogadóóra Lakossági fórum Informális fogadóóra (köztereken, rendezvényeken stb.) Informális visszacsatolási eszközök Fórumládák, ötletládák Fókuszcsoport Utcabizalmi rendszer

Közepes fokú inkluzivitást megvalósító eszközök / 2 Tanácsadó "testület" vagy csoport Tematikus lakossági konzultációk elemzése Lakossági fórum (utcafórum) Lakossági találkozó szakemberek bevonásával Polgármester házhoz megy Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás Kiválasztott lakossági szereplő intenzív bevonása

Magas fokú inkluzivitást megvalósító eszközök Vállalkozások rendszeres látogatása, kapcsolattartás Szűk fórumok kiválasztott csoportoknak Helyi népszavazás Részvételi költségvetés

Néhány módozat részletesebben Kutatási következtetések Néhány módozat részletesebben

Közmeghallgatás Bevonás módja hazánkban szinte kizárólag a közmeghallgatás A közmeghallgatás jelenlegi gyakorlatával jelentős problémák vannak Nehéz megmondani, a program mely fázisában legyen a bevonás és fórumok A bevonás típusa mellett a kérdések relevanciája a helyszín is fontos tényezők Felkészültség az önkormányzat vezetői és apparátusa részéről Szakmai zsargon Valódi kíváncsiság és véleményre adás Túl gyakori fórum és kérdezés kontraproduktív

Lakossághoz „közelebb” számára ismerősebb területen Utcafórum Lakossághoz „közelebb” számára ismerősebb területen Egy-egy utca, szomszédság számára fontos, gyakorlati probléma megtárgyalása Kevesebb potenciális résztvevő, azonban tapasztalat szerint nagyobb mértékű részvétel Kompromisszumok

8-12 fő válogatott helyi lakos Fókuszcsoport 8-12 fő válogatott helyi lakos Attitűdök, vélemények és indokok feltárása Résztvevők közötti interakció többletinformációhoz vezet Professzionális szakértőt igényel

Települési, településrészi véleménynyilvánítás Helyi népszavazás Települési, településrészi véleménynyilvánítás Lakossági, önkormányzati kezdeményezésre Jó előkészítettség és kérdésfeltevés Eredmények figyelembevétele

Egy-egy lakossági szereplő bevonása Önkormányzathoz közel kerülő személy(ek) bevonása Véleményvezérek bevonása „Trollok” bevonása

Lakosság és az önkormányzat között hatékonyan közvetít Utcabizalmi Formalizált rendszer Lakosság és az önkormányzat között hatékonyan közvetít Kisebb és közepes településen működhet Az utcabizalmik megítélése sok esetben kérdéses – az önkormányzat kinyújtott keze-e

Részvételi költségvetés Bizonyos összegeknek elosztásának átruházása Működhet szomszédsági szinten vagy teljes területen Valamilyen mechanizmussal kiválasztott helyi polgárok döntenek Döntések komplex hátterének bemutatása

Informális lehetőségek Település bejárása Kis és közepes településeken működhet inkább Informális fogadóóra (köztereken, rendezvényeken stb.) Informális visszacsatolási mechanizmusok

Bizonyos kiválasztott csoportokkal való egyeztetés Szűk Fórumok Bizonyos kiválasztott csoportokkal való egyeztetés Formalizált, fix időpont és hely Napirend szabadabb Kitüntetett csoportok Vállalkozók Intézményvezetők Helyi értelmiség stb.

Közösségi oldalak Települési honlap Helyi újság honlapja On-line megoldások Közösségi oldalak Települési honlap Helyi újság honlapja Telefonos applikáció E-mail

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!