Amerikai Egyesült Államok II.

Északi körzet a. Észak-Atlanti iparvidék b. Nagy-Tavak vidéke c Északi körzet a. Észak-Atlanti iparvidék b. Nagy-Tavak vidéke c. Közép-Nyugat Déli körzet Nyugati körzet a. Sziklás-hegység vidéke b. Csendes-óceán mellék

Az iparszerkezet – vezető iparágak (nagy K+F igény!) Elektronika, számítógépgyártás Hadiipar Repülőgépgyártás Űrkutatás és rakétagyártás Autógyártás Biotechnológia Cape Canaveral

Északi körzet a. Észak-atlanti iparvidék Telepítő tényezők - Európa közelsége - Tagolt tengerpart – kikötők - Appalache- ércek, szén, erdők, folyók - Sűrűn lakott, képzett munkaerő Boston – Harvard (1.), Massachusetts Institute of Technology (MIT) New Haven – Yale (Long Island É-ra)(2.) New York – Columbia (Princtonban Princton Worcester (Boston közel): Clark)

a. Észak-atlanti iparvidék jellemzői Az ipari temelés ½-e innen származik A legsűrűbb út és vasúthálózat A népesség nagy piacot jelent Környéke mezőgazdaságilag is fontos, jó adottságok Bar Harbour - Maine

A, Új-Anglia Maine, New Hampshire, Vermont, Massachuesetts, Rhode Island, Connenticut New York államok Nagy idegenforgalmi jelentőség Gazdasága lemarad, elszegényedik (megalopoliszhoz képest!) Kikötők, mezőgazdaság, halászat

B, Megalopolisz Boston-Washington 600 km egybefüggő város (agglomeráció) kb 50 millió fő Boston New York Philadelphia Baltimore Washington Város, kikötő, iparváros, üdülő, mezőgazdasági területek keverednek Feldolgozó ipar – szakértelmet igénylő munkaigényes ágai Elektronika, elektrotechnika, atomipar, műszeripar, repülő és rakétagyártás, hadiipar, kikötők

Washington District of Columbia Épített, tervezett főváros (NY vagy Chicago) Kormányzati, kultúrális, kereskedelmi kp. Fehér Ház, Lincoln Memorial

New York City: kb. 20 millió fő Az USA és a Föld első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média-, művészeti és szórakoztatóipari központja. A világ legnagyobb és legjelentősebb pénzügyi központja. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, amely soha nem alszik. New York öt városrésze. ● (1) Manhattan, ● (2) Brooklyn, ● (3) Queens, ● (4) Bronx, ● (5) Staten Island 1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven, majd 1664-ben angol fennhatóság alá került. Később kapta a New York nevet az angliai York hercege, Jakab (James) tiszteletére.

Nevezetességei ENSZ Manhattan Wall St. Harlem Empire State Building

b. Nagy Tavak vidéke Telepítő tényezők - Jó közlekedés (Szent-Lőrinc folyó, csatorna) Nagy Tavak (Szent-Lőrinc folyót szélesítették (1959), zsilipelték, így a tengeri hajók Chicagoig feljutnak, bár a tavak májusig fagyosak lehetnek) - Sűrűn lakott, - képzett munkaerő - helyi vasérc és Appalache szénkészletei (importból is!) Chicago Sears Tower Fontos élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártó kp. is

Iparágai I. Vaskohászat, gépgyártás A helyi ércek jelentősége csökken, Labrador- fsz.- ről, ill D-Amerikából érkezik pl. Fe érc, melynek jó részét a K-i part kikötőiben feldolgozzák A nehézipar jelentősége itt csökken, sok város került nehéz helyzetbe (l. rozsda-övezet) II. Autógyártás Detroit az amerikai autóipar fellegvára (Ford, a Chrysler, a Dodge, a General Motors otthona Vele együtt: üvegipar, gumigyártás… III. Repülőgépgyártás, műszeripar, elektronika, IV. Élelmiszeripar – sör, hús, gabona feldolgozás, szállítás Városai – Chicago, Detroit, Cleveland, Buffalo, Milwaukee + Pittsburg

http://www.youtube.com/watch?v=m7DU3NWMsVs Henry Ford Galamb József

Rozsda övezet és szerkezetváltás A megoldás: - az alapanyagigényes iparágak helyét K+F igényes iparágak vették át - számítógép-, szoftvergyártás, távközlés, biotechnológia Ezt nevezzük az ipari szerkezet megváltozásának Az USA első ipari övezete a Nagy-tavaktól délre 1970-es évekig meghatározó volt a bányászat, vas- és acéltermelés, gépgyártás (autógyártás) Válságba került: - olcsóbb brazil, dél-koreai, kínai, indiai nyersvas nagy tömegben került a világpiacra - Vasat helyettesítő anyagok kerültek előtérbe A következmény: A termelés hanyatlása Munkanélküliség Elvándorlás (déli és nyugati övezetbe) (Detroit példája) Mára az egykor Motor City-nek becézett város alapterületének 1/3-a, összesen 120 km2-nyi terület néptelenedett el. Népessége 25%-kal esett, jelenleg 713.777 fő, ami az 1910-es állapotnak felel meg. A város történelmi épületei, a századfordulós Michigan Train Station, a szecessziós Lee Plaza Hotel, a National Bank épülete, a United Artists Theater mind az enyészeté, komplett városrészek állnak üresen, iskolástul, templomostul, rendőrőrsöstül.

Buffalo – Niagara vízerőmű energiáját is használja Cleveland – a szállító hajóflotta 80%-a itt van Pittsburg – (Dirty City) Chicago – közlekedési központ, gabona tőzsde Volt vágóhíd – cowboyok szarvasmarha hajtás Milwaukee – gabona kiviteli kikötő, mg! (utóbbi 2 város a Kö-Nyugattal tart kapcsolatot)

c. Közép-Nyugat (Midwest) A terület “szíve” – Iowa, Illinois, Indiana Jellemzők: Farmok + 10 ezer fő alatti kisvárosok Kisvárosi társadalom – „az igazi amerikai értékek megőrzője” ( a K-i és Ny-i part túl kozmopolita), az átlagos amerikaiak máig jellemző konzervatívizmusának központja. Alapvetően mezőgazdasággal összefüggő ipar: mezőgazdasági gépgyártás, élelmiszeripar (hús-, malomipar), műtrágya és növényvédőszer gyártás Farm-St.Louis mellett

Kíváló talajok, jó klíma, modern, iparszerű mezőgazdaság Vezető a tejelő szarvasmarhatartás (holland hagyomány) Növények: kukorica (sertés), hús, szója, ny.h.100-tól nyugatra búza Városai – Indianapolis, St.Louis, Kansas City, Minneapolis- St.Paul (Independence- régen a szekérkaravánok kiinduló állomása volt)